Kevesebben adták 1%-ukat az egyházaknak, mint tavaly. A hazai vallási kínálat a lakosság nagy többsége körében nem támaszt keresletet…

2008. tavaszán az adózók közül 813.914 fő tette meg felajánlását valamely egyházi szervezet javára. 2009-ben enyhe visszaesés történt: 790.354 fő ajánlott föl adó 1%-ot. Ez a négymillió adófizető polgár közül meglepően kevés.

Az egyházukról anyagilag gondoskodó polgárok aránya azonban nem is olyan kicsiny, ha figyelembe vesszük, hogy a felmérések szerint a magyaroknak mindössze 10-15 %-a jár rendszeresen templomba.

Ennél persze jóval többen vannak, akik hisznek Istenben. Az Adóhivatal azonban az 1 %-ot nem az Isten folyószámlájára utalja. A papoknak pedig csak ennyien szánják a pénzüket.

A hazai vallási kínálat a lakosság nagy többsége körében nem támaszt keresletet…

Lássuk, hogyan alakul a vallási szervezetek palettája az adófizető polgárok döntései alapján.

Hat évvel ezelőtt még csak 538.708 polgár adta jövedelemadója 1%-át az egyházaknak. 2008-ban már másfélszer annyian döntöttek így, tehát hat év alatt 51%-kal nőtt a felajánlások száma.

„Történelmi egyházak”

2002-ben a felajánlók több mint 90 %-át tették ki az ú.n. „történelmi egyházak” javára rendelkező polgárok. A Magyar Katolikus Egyház egymaga a felajánlások 62%-át kapta. A Református Egyház (az Erdélyi Gyülekezettel), és az Evangélikus Egyház, tehát a kálvinisták és a lutheránusok együtt 27%-ot, a Zsidó Hitközségek Szövetsége 1%-ot. Ez összesen a 90%.

2008-ra a kép módosult. A hagyományos keresztény népegyházak látványos kampányokkal, lendületesen növelték támogatóik számát (hat év alatt kb. 49 %-kal). A lakosság hagyományosan megkeresztelt rétegei tehát lassan megszokják egyházuk támogatásának ezt a formáját, a felajánlás kitöltése természetessé válik kb. minden 5. adózó polgár számára.

A zsidó felekezet támogatottsága ebben az időben alig nőtt. A zsidók körében a kedvezőtlen demográfiai helyzet és a szekularizáció a növekedéssel szemben hatott. Drámai átrendeződés is lejátszódott hét év alatt: a zsidó felekezet adófizetőinek majdnem a negyede időközben már nem a Mazsihiszt választja, hanem újonnan létrejött zsidó szervezeteket.

Kisebb egyházak

A kisebb egyházak némelyike legalább olyan történelmi múltra tekinthet vissza, mint azok, amelyek magukat „történelmi egyházak”-nak nevezik. A „kicsik” támogatóinak köre a „történelmieknél” még gyorsabban növekedett, ezért a „kisegyházak” támogatóinak aránya ma már meghaladja a 10%-ot.

A növekedés bajnoka a Baptista Egyház, amely hét éve még kevesebb, mint 4000 támogatóval rendelkezett, 2008-ban pedig átlépte a 10.000 főt, 2009-ben a 11.000 főt. Szintén lenyűgöző a Krisna-tudatú Hívők Közösségét támogatók körének növekedése: hat év alatt 5000 főről 11.000 főre. Mindkét egyház esetében valószínű, hogy a növekmény elsősorban a karitatív tevékenységükkel rokonszenvező külső támogatóknak köszönhető, nem pedig a hívek létszáma gyarapodott ilyen mértékben.

A legnépesebb „kisegyház” immár két évtizede a tavaly 16.206 adó-felajánlót, idén 16.730 maga mögött tudó Hit Gyülekezete. Hat évvel ezelőtt még alig 10.000 támogatójuk volt, tehát az ő körük is lendületesebben bővül, mint a „történelmieké”.

Keleti tanítások

A hindú, buddhista, taóista irányzatok népszerűsége a nyugati világban – így Magyarországon is – egyre kézzelfoghatóbb. A Glasenapp által „az örök világtörvény vallásainak” nevezett tanításokat hazánkban számtalan kisebb nagyobb szervezet képviseli. A támogatók kb. fele a hindú, másik fele pedig a buddhista jellegű szerveződéseket favorizálja.

A 2008. tavaszi szja felajánlók már 25 keleti világnézetet képviselő szervezet közül választhattak. Legnagyobb közülük a Krisna-tudatú Hívők Közössége, de ezer fölötti adófizető támogatja mind a Gyémánt Út Buddhista Közösséget, a Tan Kapuja Buddhista Egyházat és a Buddhista Missziót is. A többi 21 szervezet ezeknél újabb alapítású. Hét évvel ezelőtt jóval szűkebb volt az orientalisztikus választék.

Támogatóik számát az új és régi szerveződések együttesen hat év alatt több mint kétszeresére növelték: 11.000 főről 24.597 főre. A lendület nemcsak arra volt elegendő, hogy az orientalista szervezetek lépést tartsanak a hagyományos népegyházak jól szervezett, országos méretű támogatói kampányaival, hanem még a részarányukat is 50%-kal emelni tudták: a 2002. tavaszi 2%-ról 2008-ban 3%-ra.

Politika

A keresztény egyházak, mint ez a sajtóból jól követhető, politikai tekintetben messzemenően érintettek. Nagyobbik részük a konzervatív jobboldal természetes szövetségese, mint ezt nagytiszteletű Balog Zoltán Fidesz képviselő magasra ívelő karrierje vagy Dr. Hofmann Rózsa közéleti tevékenysége példázza. Hegedűs Lóránd dicstelen tündöklése az ún. nemzeti radikalizmus helyét is markánsan kijelölte a protestantizmus legfontosabb egyházában. A baloldal és a liberalizmus ritka jelenség ezen a tájon, bár elszigetelt példák azért vannak: az evangélikus Donáth László MSZP vagy a metodista Iványi Gábor SZDSZ politikusok magas színvonalon képviselnek ilyen irányzatokat a nagypolitikában. Az egyházak mozgásterét – és evvel az 1%-os felajánlások számát – nyilván behatárolja a tény, hogy a világszerte erős progresszív keresztény mozgalmak, mint pl. a felszabadítás teológiája hazánkban nem jelentek meg.

A neoprotestáns irányzatok, (mint amilyen nálunk az óriási mozgósító erővel rendelkező Hit Gyülekezete) Amerikában a konzervatív jobboldal bázisát jelentik. Hazánkban nem így áll a dolog, s Németh Sándor karizmatikus mozgalmához tartozó erős közéleti aktivizmus még keresi a politikai helyét, (különösen az SZDSZ összeomlása utáni űrben) főként az MSZP és az MDF környezetében.

A keleti tanítások első ránézésére távol állnak a hazai politikum fogalmaitól, de közelebbről tekintve az orientalista kisegyházak legalább annyira érintettek politikailag, mint az ún. történelmiek. Az arányok eltérőek: a keresztény körökben elsöprő konszolidált konzervativ világlátásnak kevés oka volna rá, hogy megkeresse a helyét az orientalizmus világában. A ballib irányzatok már könnyebben találnának itt kapcsolódásokat, de egyelőre ennek nem sok a látszatja.

A kívülállók körében viszont mindig nagy meglepetést okoz, hogy a náci ideológia elemei milyen könnyedén reinkarnálódnak buddhista és hindú köntösben. Pedig ez a jelenség Julius Evola nyomdokain jól követhető az olasz, a német és a magyar szélsőjobboldal eszmetörténetében az árja mítosztól a kasztrendszer ellenálhatatlan vonzásán és a horogkereszt átvételén át egészen a magyar rovásírás hirtelen támadt népszerűségéig bezárólag.

Mireisz László: Ki is az Árja (részletek)

„Indiában például az árják magukat kétszer-születetteknek (dvidzsa) nevezték, s ez a három magasabb szín-t (varna), kasztot jelentette, a bráhmanákat, ksátriákat és vaisjákat, akik a második születésre, a beavatásra „alkalmasak” voltak, szemben a sudrákkal és a még alacsonyabb csoportokkal, amelyek teljesen érzéketlenek voltak a magasabb szellemiség iránt, tekintetük nem hagyta el az „érzékek mezejét”.

S ahogy a láb kiszolgálja a testet, úgy szolgálja ki a sudra-varna a magasabb varnákat. Nem harc van köztük, hanem egy olyan viszony, amelyet a rendező elv megléte törvényszerűen biztosít…

Az árjaságot meg lehet tehát közelíteni konvencionális szemlélet szerint, ekkor alatta fajt, kasztot, népcsoportot, vagy ezen belül nemeseket és arisztokratákat értünk, vagyis mindazt, amit ma értenek alatta. Meg lehet azonban közelítenünk egy magasabb és ősibb szemlélet szerint is, amikor is az árja azt jelentheti: minden ember lehetősége az „Árják Rendjéhez” való csatlakozás; az ember saját irányultságával dönti el, hogy hova tartozik.”

A Tan Kapuja Buddhista Egyházban és Főiskolán az elmúlt két évben zajlott le a hatalom átadása a kasztokban és az ősmagyar vallásban hívő erőknek, ahogyan ezt a Magyar Narancs 2009. augusztus 20-i számának 14. oldalán olvashatjuk: „Szakadás a buddhista főiskolán”. A folyamatról szóló első híradás a Beszélőben: http://beszelo.c3.hu/cikkek/en-mar-teljesen-letettem-az-allamrol

A téma hátterének legismertebb feldolgozása a HVG 2008 decemberi számában: http://hvg.hu/itthon/200851-52_A_TALToSHIT_KoVEToI_Korunk_ose.aspx?s=news120&FullComment=true

Keretes cikkünkben ellensúlyként azt a buddhista vallási mozgalmat mutatjuk be, amely az elmúlt néhány évben a falusi cigányság körül elsötétülő világban adott vonzó vallási és ideológiai válaszokat. Ez az egyház egyebek között a Dalit.hu honlapot is működteti.

Aki ma Magyarországon kiválasztja a neki tetsző egyházat, hogy 1%-ával támogassa – nem csak vallási törekvéseket finanszíroz. Az egyes egyházak politikailag is értelmezhető ideológiákat jelenítenek meg. Különösen fontos ez ma, amikor a szélsőjobboldal az élet minden területén teret nyer.