Kihez integrálódnak a cigánytelepek lakói, ha a telepen végzik az integrációs munkát?

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány javaslatai a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia (2011-2020) tervezethez

1) Biztosítani szükséges az összhangot az EU Roma Stratégiával, mert:

• Nem érhet célt a Nemzeti Roma Stratégia (NRS), ha a jogszabályi környezet ellentétes a célkitűzéseivel, vagyis a köznevelésre vonatkozó törvénytervezet és a közmunka szabályozása jelenlegi formájukban lehetetlenné teszik a romák oktatási és munkaerőpiaci integrációját, ezért ezeket módosítani szükséges.
• Az NRS a romákat tekintse célcsoportnak. A Járóka Lívia EP képviselő javaslatai alapján kidolgozott és 2011. áprilisában elfogadott Európai Roma Stratégiával összhangban minden tagországnak a saját nemzeti ROMA stratégiáját kell kidolgoznia. Ez lehet egy általános szegénységellenes stratégia része, de nem nélkülözheti a kifejezetten a romákat célzó szociálpolitikai intézkedéseket. Hazánkban rendelkezésre állnak megbízható szociológiai adatok a romák által sűrűn lakott kistérségekről, amelyek a tervezés kiindulópontjául kell, hogy szolgáljanak.
• Az EU Roma Stratégia által előírt cél az integráció, a befogadás. Ennek megfelelően az alapelvek meghatározásakor – Az integráció elve (3.3. pont) – az integrált oktatást úgy szükséges meghatározni, mint a roma gyerekek többségi intézményekben való nagyobb arányú befogadását. A jelenlegi szöveg, amely szerint az integráció az oktatásban csak akkor valósulhat meg, ha minden érintett egyetért, szembemegy az EU-s és magyar jogszabályokkal. Ellentétes az uniós és a magyar joggal az is, hogy arra rendezkedik be: a cigány iskolákban a feltételeket javítsa, azaz fenntartsa azokat. Ez vonatkozik a lakhatási integrációra is: nem a felszámolást, hanem a telepek, szegregátumok komfortosítását tűzik ki célul, a „saját lakókörnyezetben végzett integrációs munka” mellet.
• Az EU Roma Stratégia prioritásként jelöli a roma nőket célzó stratégiai elemeket. Ennek megfelelően a NRS általános megállapításait minden ágazatban ki kell egészíteni a többszörösen hátrányos helyzetű roma nőket célzó esélykiegyenlítő, megerősítő intézkedésekkel és forrásokkal nevesített programokkal.

2) Az NRS konkrét célokat és feladatokat fogalmazzon meg, ne csak a megjelölt prioritási területeken (munkaerő-piaci esélyek, gyermekszegénység, szocio-kulturális hátrányok, roma nők hátrányai, földrajzi hátrányok javítása), hanem az antidiszkrimináció, iskolai szegregáció területén is!

• Az NRS foglalkozzon a romák elleni rasszista támadásokkal és a diszkriminációval. Köteleződjön el a szélsőjobb erősödő akcióinak visszaszorítása mellett, és tervezzen intézkedéseket a romák biztonsága érdekében! Védjen meg minket, romákat a további gyilkosságoktól, félkatonai szervezetek megfélemlítő masírozásától!
• Intézkedjen az iskolai szegregáció és az indokolatlanul fogyatékossá minősített roma diákok nagy arányának csökkentése érdekében! Erre a kormány által készíttetett tanulmányok (pl. Zöld könyv) egyértelmű iránymutatást adnak.
• A pedagógiai munka ellenőrzése fontos, de nem elég. Intézkedjen a Közoktatási Törvény és az Egyenlő Bánásmód Törvény betartatása érdekében.
• Jöjjön létre átfogó szakmai felügyelet, amely ellenőrzi az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését, a normatíva felhasználását, a szakértői bizottságok és az intézményfenntartók munkáját is.
• A hatékony hátránykompenzáció és az iskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében intézkedjen a korai gyermekkori fejlesztés, iskolán kívüli megsegítés, családokkal való munka (Biztos Kezdet, Tanoda programok, családi napközik) folytatása érdekében!
• Hozzon létre egy monitoring módszertant az etnikai alapú szegregáció, diszkrimináció vizsgálatára, szankcionálására és felszámolására!
• Hangolja össze az oktatási integráció és teljes deszegregáció prioritásával a gyermekvédelem, a gyermekjóléti szolgálatok tevékenységét.

3) Szükséges konkretizálni és körülhatárolhatóvá tenni a NRS-ban a következőket:

• Az NRS tervezetében nem különül el az EU-s, a hazai, és egyéb (pl. egyházi) források megjelölése, az egyes intézkedésekhez rendelten, ráadásul nem különül el a már évek óta futó programokra szánt pénz az új programokra szánt forrásoktól.
• Nem határozzák meg a megemlített érintettek szerepét: a civilek, a CKÖ-k, az ORÖ, a különböző bizottságok, az egyházak szintjén. Rendeljenek konkrét felelősöket az intézkedésekhez.
• A romákat képviselő civil szervezetek (nem csak CKÖ-k) bevonása az intézkedések végrehajtásában és monitorozásában sokkal szélesebb körű, és hatékonyabb kellene legyen.

4) A roma gyerekek minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzájutásának biztosítására a CFCF 2007-ben részletes ajánlásokat tett, a dokumentum letölthető a http://www.soros.org/initiatives/roma/articles_publications/publications/equal_20070329 oldalon (az ajánlások: 77-79. oldalon találhatók). Ezeket az ajánlásokat az NRS kontextusában is fenntartjuk.

Budapest, 2011. november 9.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány javaslatai a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia (2011-2020) tervezethez

1) Biztosítani szükséges az összhangot az EU Roma Stratégiával, mert:

• Nem  érhet célt a Nemzeti Roma Stratégia (NRS), ha a jogszabályi környezet ellentétes a célkitűzéseivel, vagyis a köznevelésre vonatkozó törvénytervezet és a közmunka szabályozása jelenlegi formájukban lehetetlenné teszik a romák oktatási és munkaerőpiaci integrációját, ezért ezeket módosítani szükséges.
• Az NRS a romákat tekintse célcsoportnak. A Járóka Lívia EP képviselő javaslatai alapján kidolgozott és 2011. áprilisában elfogadott Európai Roma Stratégiával összhangban minden tagországnak a saját nemzeti ROMA stratégiáját kell kidolgoznia. Ez lehet egy általános szegénységellenes stratégia része, de nem nélkülözheti a kifejezetten a romákat célzó szociálpolitikai intézkedéseket. Hazánkban rendelkezésre állnak megbízható szociológiai adatok a romák által sűrűn lakott kistérségekről, amelyek a tervezés kiindulópontjául kell, hogy szolgáljanak.
• Az EU Roma Stratégia által előírt cél az integráció, a befogadás. Ennek megfelelően az alapelvek meghatározásakor – Az integráció elve (3.3. pont) – az integrált oktatást úgy szükséges meghatározni, mint a roma gyerekek többségi intézményekben való nagyobb arányú befogadását. A jelenlegi szöveg, amely szerint az integráció az oktatásban csak akkor valósulhat meg, ha minden érintett egyetért, szembemegy az EU-s és magyar  jogszabályokkal. Ellentétes az uniós és a magyar joggal az is, hogy arra rendezkedik be: a cigány iskolákban a feltételeket javítsa, azaz fenntartsa azokat. Ez vonatkozik a lakhatási integrációra is: nem a felszámolást, hanem a telepek, szegregátumok komfortosítását tűzik ki célul, a „saját lakókörnyezetben végzett integrációs munka” mellet.
• Az EU Roma Stratégia  prioritásként jelöli a roma nőket célzó stratégiai elemeket.  Ennek megfelelően a NRS  általános megállapításait minden ágazatban ki kell egészíteni a többszörösen hátrányos helyzetű roma nőket célzó esélykiegyenlítő, megerősítő intézkedésekkel és forrásokkal nevesített programokkal.

2) Az NRS konkrét célokat és feladatokat fogalmazzon meg, ne csak a megjelölt prioritási területeken (munkaerő-piaci esélyek, gyermekszegénység, szocio-kulturális hátrányok, roma nők hátrányai, földrajzi hátrányok javítása), hanem az antidiszkrimináció, iskolai szegregáció területén is!

• Az NRS foglalkozzon a romák elleni rasszista támadásokkal és a diszkriminációval. Köteleződjön el a szélsőjobb erősödő akcióinak visszaszorítása mellett, és tervezzen intézkedéseket a romák biztonsága érdekében! Védjen meg minket, romákat a további gyilkosságoktól, félkatonai szervezetek megfélemlítő masírozásától!
• Intézkedjen az iskolai szegregáció és az indokolatlanul fogyatékossá minősített roma diákok nagy arányának csökkentése érdekében! Erre a kormány által készíttetett tanulmányok (pl. Zöld könyv) egyértelmű iránymutatást adnak.
• A pedagógiai munka ellenőrzése fontos, de nem elég. Intézkedjen a Közoktatási Törvény és az Egyenlő Bánásmód Törvény betartatása érdekében.
• Jöjjön létre átfogó szakmai felügyelet, amely ellenőrzi az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését, a normatíva felhasználását, a szakértői bizottságok és az intézményfenntartók munkáját is.
• A hatékony hátránykompenzáció és az iskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében intézkedjen a korai gyermekkori fejlesztés, iskolán kívüli megsegítés, családokkal való munka (Biztos Kezdet, Tanoda programok, családi napközik) folytatása érdekében!
• Hozzon létre egy monitoring módszertant az etnikai alapú szegregáció, diszkrimináció vizsgálatára, szankcionálására és felszámolására!
• Hangolja össze az oktatási integráció és teljes deszegregáció prioritásával  a gyermekvédelem, a gyermekjóléti szolgálatok tevékenységét.

3) Szükséges konkretizálni és körülhatárolhatóvá tenni a NRS-ban a következőket:

• Az NRS tervezetében nem különül el az EU-s, a hazai, és egyéb (pl. egyházi) források megjelölése, az egyes intézkedésekhez rendelten, ráadásul nem különül el a már évek óta futó programokra szánt pénz az új programokra szánt forrásoktól.
• Nem határozzák meg a megemlített érintettek szerepét: a civilek, a CKÖ-k, az ORÖ, a különböző bizottságok, az egyházak szintjén. Rendeljenek konkrét felelősöket az intézkedésekhez.
• A romákat képviselő civil szervezetek (nem csak CKÖ-k) bevonása az intézkedések végrehajtásában és monitorozásában sokkal szélesebb körű, és hatékonyabb kellene legyen.

4) A roma gyerekek minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzájutásának biztosítására a CFCF 2007-ben részletes ajánlásokat tett, a dokumentum letölthető a http://www.soros.org/initiatives/roma/articles_publications/publications/equal_20070329 oldalon (az ajánlások: 77-79. oldalon találhatók). Ezeket az ajánlásokat az NRS kontextusában is fenntartjuk.

Budapest, 2011. november 9.

Heves Megyei Bíróság
Eger
Tisztelt Megyei Bíróság!

A dr. Farkas Lilla ügyvéd (székhelye: 1093 Budapest, Lónyay utca 34. III/21.) által képviselt Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány – képviseli Mohácsi Erzsébet kuratóriumi elnök, székhelye: 1093 Budapest, Lónyay utca 34. III/21. – felperes

• a  Gyöngyöspata Község Önkormányzata (3035 Gyöngyöspata, Fő út 65.) I.r. alperes
• és a Nekcsei Demeter Általános Iskola és Napközi Otthon (3035 Gyöngyöspata, Fő utca 49-51.) II.r. alperes ellen

a Ptk. 76-84. §-aiba, valamint az Ebktv. 8. §  b, c, e, és g, pontjaiba, 9. §, 10. § (2) és a 27. § bekezdésébe ütköző közvetlen és közvetett etnikai és fogyatékosság (sajátos nevelési igény) alapú diszkrimináció, valamint etnikai alapú jogellenes elkülönítés iránt egyenlő bánásmód követelményének megsértése és jár. iránt indítandó perben az alábbiakat adjuk elő.

I. A kérelem

Kérjük a t. Megyei Bíróságot,

1. állapítsa meg, hogy az I.r. alperes fenntartásában működő II.r. alperesi iskolában a cigány gyerekeket a nem cigányoktól a 2004. január 27-ét követő időszakban a jogsértő osztálybesorolással és az osztályok térbeni elhelyezésével osztályszinten és az eltérő emeleti elhelyezésnek köszönhetően fizikai térben jogellenesen elkülönítik – ide értve az iskolai ünnepségeken és az ebédeltetésen való részvételt is;
2. állapítsa meg, hogy az alperesek az így elkülönített cigány gyerekeknek alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítanak, mint az egyes évfolyamokon lévő párhuzamos nem roma összetételű osztályokban tanuló gyerekeknek – ide értve az oktatás tartalmi elemeit és az úszásoktatást is;
3. állapítsa meg, hogy az SNI tanulók oktatása során a jogszabályban biztosítottnál többszörös osztályösszevonás következtében az alperesek az SNI tanulókat közvetlenül, míg az itt tanuló cigány gyerekeket közvetetten különböztetik meg
4. állapítsa meg, hogy a cigány gyerekeket etnikai származásuk alapján közvetetten diszkriminálják azzal, hogy a napközibe csak olyan gyerekeket vesznek fel, akiknek mindkét szülője dolgozik
5. kötelezze az alpereseket a jogsértés abbahagyására
6. kötelezze az alpereseket, hogy a jogsértő helyzetet az alábbi deszegregációs terv végrehajtásával szüntessék meg az ott meghatározott határidők betartásával

Az egyezségkötés feltétele

A felperes nyitott az egyezség megkötése iránt. Egyezséget abban az esetben áll módunkban kötni, amennyiben az eljárás alá vontak szükség szerint kiegészítik a keresetben leírt deszegregációs tervet, és az osztályba sorolást az egyezség megkötését követő tanévtől, az egyéb intézkedéseket pedig haladéktalanul végrehajtják.

II. Tényállás

A felperes Alapítvány 2010. januárjában az ún. Heves megyei félrediagnosztizálás miatt folyó eljárást megelőzően a településen végzett tényfeltárása során megállapította, hogy a II.r. alperesi iskolában vannak roma illetve nem roma osztályok. Emellett létezik roma tanulókból álló kisegítő osztály is. Az Alapítvány munkatársainak személyes tapasztalata az volt, hogy a 2010/2011-es tanévben induló két első osztályból az egyikben kizárólag romák, a másikban kizárólag nem romák voltak. Ezzel kapcsolatban a roma szülők tiltakozásuknak adtak hangot, de konkrét lépéseket nem tettek, mert az Önkormányzat részéről nyomást gyakoroltak rájuk, kilátásba helyezve a segélyek illetve egyéb juttatások megvonását. Az iskolai helyzetről a Gyöngyöspatai cigány kisebbségi önkormányzat (CKÖ) elnöke 2010-ben azt nyilatkozta, hogy cigányellenes hangulat van az iskolában: ha egy cigány gyerek bajt csinál, őt sokkal jobban megbüntetik, mint azt, aki nem cigány.

Gyöngyöspatán a Magyar Gárda és a Véderő nevű szervezetek 2011 tavasza óta zaklatják a cigány telep lakóit. A zaklatás ellen fellépő Társaság a Szabadságjogokért munkatársainak panaszkodtak a helyi cigány közösség tagjai az iskolai szegregáció miatt. A TASZ a panaszt a felpereshez továbbította. A szélsőjobboldali szervezetek tevékenységét a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak országgyűlési biztosa is kivizsgálta, mely vizsgálat során feltárta a II.r. alperesi iskolában folyó jogellenes elkülönítést is.

Figyelemre méltó, hogy miközben az iskolában szegregálják a cigány gyerekeket, az óvodában az integrált pedagógiai rendszer (IPR) szerint nevelik-oktatják őket a többségi gyerekekkel együtt. Itt az óvodavezető helyettes felperesnek adott tájékoztatása szerint gondot fordítanak olyan szocializációs elemekre is, mint a folyóvizes WC használatának és a rendszeres kézmosásnak a begyakorlása.

A perbeli iskola a 2011/2012. tanévben az ombudsmani ajánlások közül csupán egyet vett figyelembe: valóban megszűnt az 1-4. összevont SNI osztály. A felperes szeptemberi látogatása során tapasztalta, hogy kialakítottak egy 2-3. és egy 3-4. összevont c, SNI osztályt, ahelyett, hogy a meglévő emeleti többségi etnikumú osztályokba integrálták volna be az osztályonként 3-3 gyereket. Az iskola a 2011/2012. tanévben évfolyamonként kettő, cigány és többségi, kb. 10-16 fős osztályokkal működik. Noha implicit célja ez, az osztályok közötti etnikai alapú szegregáció a többségi etnikumú gyerekek elvándorlását nem csökkentette. Az etnikai szegregáció tehát hosszabb távon nem tudja betölteni a többségi gyerekek megtartásának funkcióját, ezért nem csupán jogellenes, hanem értelmetlen is. A többségi gyerekek elvándorlása nőtt az előző évekhez képest. Általánosan megfogalmazott problémák, amelyeket minden, a felperes által felkeresett roma szülő, gyerek kifogásolt:

-        a cigányosztályok nem járnak úszni.

-        Az oktatás minősége összehasonlíthatatlanul rosszabb a c osztályokban.

-        Továbbtanulás csak a Kolpingban (SNI szakiskola, Gyöngyös) vagy a József Attilában, ahol tanulnának rendes szakmát, de nem jutnak el a 2. osztályig sem.

-        Az ingyen ebéd csak alsóban jár.

-        Napközibe csak az járhat, akinek mindkét szülője dolgozik.

-        Közös programok nincsenek az osztályok között, ünnepségeken a romák nem kapnak szerepet, legfeljebb részt vehetnek.

-        Ebédeltetés külön van a cigány osztályoknak.

1. Elkülönítő osztályba sorolás

A II.r. alperes Nekcsei Demeter Általános Iskola és Napközi Otthon alapító okirata szerint 2002 óta fogyatékos, majd 2003 óta sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeket is oktat. Napközi otthonos és tanulószobai ellátást biztosít, ide értve az SNI gyerekeket is (elérhető: www.kir.hu). Az iskola az I.r. alperes fenntartásában működik.

2011. áprilisában a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa Jelentést tett közzé a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről, mely dokumentum adatai alátámasztják az Alapítvány 2010-es tapasztalatait. A Jelentés szerint az iskolában a cigány gyerekek elkülönítése, a szegregáció több megközelítésben is felmerült. Az egyik az elkülönítő jellegű osztályba sorolás, a másik a roma illetve nem roma gyermekek fizikai-térbeli elkülönítése, és a harmadik a roma gyermekeknek az iskola által nyújtott szolgáltatásból, így pl. a napköziből történő kizárása.

A Jelentés szerint az osztályba sorolás tekintetében az igazgató beismerte, hogy 2007-ben az Oktatási Hivatal arra hívta fel az iskola figyelmét: a képességek szerinti osztályba sorolási gyakorlat nem jogszerű, ehelyett bármilyen ad hoc jellegű módszer alkalmazható. Azóta – az igazgató elmondása szerint – a beiratkozási sorrend véletlenszerűsége határozza meg azt, hogy egy adott gyermek melyik osztályba kerül: a korábban beíratott gyermekek az a) osztályba kerülnek, a többiek a b)-be.

A pedagógiai program 1.5.1. c) pontja (az 1.5.3. és az 1.5.7. ponttal összhangban) ugyanakkor a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez igazodó munka szervezeti formájaként fogalmazza meg a kis létszámú [azaz a b)] osztályok szervezését:. Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú első osztályt szervez az iskola a Heves Megyei Szakszolgálati Központ szakvéleménye alapján.”

Az osztályba sorolás elvi szempontjait a Jelentésben egy súlyozott szempontrendszer szerint ütköztették annak kimutatása érdekében, hogy a besorolás formális rendszere a cigány gyermekek elkülönítésének az elfedését szolgálja-e a valóságban.  Cigánynak azt tekintették, aki – a súlyozási besorolás alapján – kettő-négy szempontnak is megfeleltethető. A súlyozás során két tényező tekinthető elsődlegesnek: a tanuló és az édesanya vezetékneve. A vizsgálatot végző Cigány” névként értelmezte azokat a neveket, amelyeket a települési cigány kisebbségi önkormányzat tagjai a helyi cigány lakosságra jellemezőként, tipikusként megjelöltek. A súlyozás során másodlagos súlyt kapott – a nagyfokú egybeesés alapján – a tanuló halmozottan hátrányos helyzete. A vizsgálatot végző tapasztalatai szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság és a szülők alacsony – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamát jelentő – iskolai végzettsége együttes feltételként fennállása a cigány társadalmi rétegre sokkal inkább jellemző, mint a magyar társadalom más szegmensére, így a cigányok kimutatásának többnyire helytálló mutatójaként használható.

Harmadlagosan a tanuló lakcímét vették figyelembe A  CKÖ szerint „cigány utcák”: Bem, Arany, Hegyalja, Sövény. (Sok cigány ember lakik a Klapka utcában is.) Negyedleges súlyozási szempont a hátrányos helyzet volt, de ugyanilyen súlyt kapott a keresztnév is. Az előbbi a hazai cigányság jellemző szociális viszonyai, utóbbi a sajátos cigány névadási szokások miatt. (Ombudsmani jelentés 2011. 26. oldal)

A súlyozott komplex szempontrendszer alkalmazása mellett a helyszíni vizsgálat során a vizsgálatot végző szakemberek bőrszínre, megjelenésre alapozott feltételezését is figyelembe vették. Az alábbi táblázat tartalmazza az egyes osztályok fenti szempontok szerinti összetételét.

A táblázat elemzése alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a párhuzamos osztályok között a cigány gyerekek számaránya vonatkozásában nemcsak szignifikáns különbség mutatható ki, hanem az 1.b-4.b, a 2.b, a 3.b, az 5. b, a 6.b-7.b, illetve az 5-8. c osztályok kifejezetten „cigány osztályok”. Az iskola tanulóinak közel 48%-a cigány származású. A 69 cigány tanuló kétharmadát a b) osztályokba koncentrálták, így az a) osztályokban a számarányuk jelentősen alacsonyabb (átlagosan 23%). E rendszer semmiképpen sem magyarázható a véletlenszerűséggel. (Ombudsmani jelentés 2011. 27. oldal)

A véletlenszerűség cáfolata

Az Ombudsmani jelentés szerint „a  véletlenszerűséget érdemben cáfolja, hogy:

1. az a) és b) osztályok eltérő létszámúak: az a) osztályokba jóval több tanuló jár, mint a

b) osztályokba, amelyek kifejezetten kis létszámúaknak számítanak, (e fogalmat az

intézmény pedagógiai programja használja is),

2. az igazgató maga is jelezte, hogy a b) osztályokban nagyrészt hátrányos helyzetű, roma gyermekek tanulnak,

3. az a) és b) osztályok között – az igazgató elmondása szerint – tanítási módszertan és a

tananyag szempontjából is van különbség, hiszen a b) osztályokban nagyobb hangsúlyt fektetnek a kötelező tantárgyi minimumra és kevesebbet a plusz tananyagra míg az a) osztályok már első osztálytól tehetséggondozó feladatot is ellátnak.

2. Napközis ellátásból és úszásoktatásból való kizárás

A felperes Alapítvány 2011. szeptemberében tett látogatása során a gyöngyöspatai roma szülők és gyerekek megerősítették, hogy a II.r. alperes kizárólag azoknak a gyerekeknek biztosít napközis ellátást, akiknek mindkét szülője dolgozik. Ennek következtében csupán 3-4 cigány napközis gyerek található az iskolában. A szülők és gyerekek egyhangúlag panaszolták azt is, hogy a cigány tanulóknak nem biztosítják az úszásoktatáson való részvételt.

3. Sajátos nevelési igényű (fogyatékkal élő) gyermekek elkülönítése

A szociálisan hátrányos helyzet, illetve a BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartászavar) státusz alapján való (elkülönített) osztályba sorolás sem hozható fel az etnikai származás szerinti szegregáció alóli kimentésként, mert az osztályba sorolásért felelős igazgató a pedagógiai program e szabályára nem  hivatkozott, kizárólag a beiratkozási sorrend alapján kialakuló véletlenszerűséget említette. Az ombudsmani vizsgálat emellett megállapította, hogy „a b) osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve BTMN minősítésű gyermekek osztálylétszámhoz viszonyított számaránya jelentősen magasabb, mint az a) osztályokban, de az a) osztályokban is vannak BTMN minősítésű, illetve hátrányos helyzetű gyermekek, így az ilyen szempontú – elvben „származásra tekintet nélküli” – osztályba sorolásra hivatkozás sem elfogadható.

A szociálisan hátrányos helyzetű, illetve a BTMN státuszú gyermekek elkülönítésének nincsenek szakmai (pedagógiai, pszichológiai) indokai, így – ha ez lett volna is az elkülönítés alapja – sértené a gyermek mindenek felett álló érdekét. Az ombudsmani hivatal munkatársa által megvizsgált nevelési tanácsadó, illetve szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakvélemények az elsős gyermekek vonatkozásában egyébként is csak fejlesztési (pl. diszlexia prevenciós) feladatokat határoznak meg, a szegregált nevelésük szükségességére utalást nem tesznek. (Ombudsmani jelentés 28. oldal)

A gyógypedagógiai [5-8. c] osztályba sorolás vizsgálata során megállapításra került, hogy a szakértői és a rehabilitációs bizottság az érintett 10-ből 4 gyermek esetében integrált nevelést javasolt, miközben ők is az elkülönített gyógypedagógiai összevont osztályban tanulnak. Az igazgató, illetve a helyettese elmondták, hogy megítélésük szerint ezek a szakvélemények csak javaslatok, nem kötelező érvényű dokumentumok.

4. Térbeli elkülönítés

A térbeli elkülönítés kapcsán a Jelentés tartalmazza a következő adatokat. Az iskola háromszintű: tetőtér, 1. emelet és földszint.  Az ombudsmani helyszíni vizsgálat során megállapították, hogy  a tetőtérben található osztályok: 1.a, 2.a, 3.a, 4.a; első emelet: 5.a, 6. a, 7.a, 8.a, 2.b. A földszinten található osztályok: 1.b-4.b, 3.b, 6.b-7.b, 5-6-7-8 c.

A jól látható elkülönítést az igazgató azzal magyarázta, hogy a földszinten tanuló gyermekeknek több mozgásra van szükségük, így akár óra közben is kimehetnek szaladgálni az udvarra, illetve a szegregáció cáfolataként adta elő, hogy a napközi, ahová alig járnak roma gyerekek, szintén a földszinten található.

A ombudsmani  vizsgálat ezzel szemben megállapította, hogy a „cigány osztályokat” térben is egymáshoz közel, a többitől távol, tudatosan helyezték el. Az egyetlen kivételt ez alól a 2. b osztály jelenti, amely azonban parányi kis teremben van elhelyezve, s az osztály létszáma mindössze hat fő.

A térbeli elkülönítéshez tartozik még a szülők és gyermekek által 2011. szeptemberében panaszolt elkülönítés az ebédeltetés során, valamint a cigány gyerekek ünnepségeken való érdemi részvételből való kizárása.

III. Kérelmünk jogszabályi alapja
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kot.) 4/A §, 37-77, 85. § és 102. §, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a. Kiemeljük, hogy a Kot. 66. § (10) bekezdése értelmében az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Az osztályok, csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § b, c, és e, pontjai, 9. §, 10. § (2) bekezdés, 4. § b, pontja, 16. §, 19. §, 20. § és 27. §

IV. A bizonyítási kötelezettség megosztottsága

Az Ebktv. 19. §-a kategorikusan fogalmaz. A sérelmet szenvedett félnek, illetve az érdekében fellépő közérdekű igényérvényesítőnek csupán a rendelkezésben meghatározott két tényt kell valószínűsítenie. A kimentési bizonyítás célja az, hogy kizárja a védett tulajdonság és a hátrány közötti ok-okozati összefüggés meglétét. Az okozati összefüggést az alperes azzal tudja kizárni, hogy bizonyítja: megtartotta, vagy a perbeli jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az oktatási ágazatra specifikus kimentési okok határozzák meg, hogy mikor nem kötelesek az eljárás alá vontak az egyenlő bánásmód követelményét megtartani az oktatás területén.

A felperesnek tehát azt kell valószínűsítenie, hogy az iskolában osztály és emeleti szinten cigány és többségi gyerekek tanulnak fizikailag szeparáltan. A szegregáció törvényi definíciója nem tartalmazza a hátrány elemét, mert a szegregáció közismerten, önmagában hátrányos. Jelen ügyben tehát a szegregáción túl áll fenn hátrány a tényállásban leírtak szerint az iskola által nyújtott szolgáltatások biztosítása és igénybevétele tekintetében.

Álláspontunk szerint tehát amennyiben valószínűsíteni tudjuk, hogy az iskolaépületen belül osztály szinten és fizikai térben is elkülönítik a cigány gyerekeket a nem cigányoktól, az Ebktv. 19. §-a alapján az eljárás alá vontaknak kell bizonyítani, hogy az Ebktv. által az oktatás és képzés területére megengedett kimentési okok állnak fenn, illetve hogy valójában nincs szegregáció. A kimentési bizonyítás tehát valójában a kimentési okok fennállásának pozitív bizonyítását jelentheti.

A kimentési bizonyítás csak akkor vezethet eredményre, ha az eljárás alá vontak sikeresen bizonyítják, hogy a gyerekek etnikai származása (védett tulajdonság) semmilyen módon nem játszott közre a térbeli szeparációban és a hátrány okozásában. Amennyiben a kimentési bizonyítás kétséget hagy a felöl, hogy a védett tulajdonság szolgálhatott-e alapjául a szegregációnak ill. a hátránynak, a kimentési bizonyítást nem lehet sikeresnek tekinteni.

Jelen eljárásban az alábbi kérdéseket szükséges megválaszolni:

• Valósan, vagy az eljárás alá vontak szerint feltételezetten túlnyomórészt többségi etnikumú gyerekek-e az a, osztályokba járók és cigány-e a b, és c, osztályokba járók 90-100%-a?
• Fizikailag elkülönítetten oktatják-e az iskola  épületén belül a b, és c, osztályokat az a, osztályoktól?
• Jogszabály lehetővé teszi-e ezt az elkülönítést?
• Tesz-e a II.r. alperes különbséget az SNI gyerekek osztályba sorolása és osztályösszevonása tekintetében a nem SNI gyerekekkel való összehasonlításban? Amennyiben igen, az SNI gyerekeket érő közvetlen megkülönböztetés lényegesen nagyobb arányban cigány gyerekeket érint-e a nem cigányokkal szemben?
• Lényegesen nagyobb arányban hozza-e hátrányosabb helyzetbe a cigány gyerekeket a napközis ellátásra vonatkozó kiválasztás szempontrendszere?
• Kizárják-e a cigány gyerekeket az úszásoktatásból és egyéb pedagógiai többletszolgáltatásból?

V. A szankciók

Az eljárás alá vontak a társadalom legelesettebb, Gyöngyöspata roma közösségének legkiszolgáltatottabb tagjait – gyermekeit – különítik el a többségi gyermekektől. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti objektív szankcióknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az okozott hátrányt megszüntessék.

A jogsértés megállapításán túlmenően, annak abbahagyása, attól való eltiltás, és a sérelmes helyzet megszüntetésének deszegregációs terv végrehajtásával való biztosítása megfelelő objektív szankciót nyújthat. Deszegregációs terv végrehajtása a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.568/2010/5. sz. ítélete szerint szankcióként kiszabható, amennyiben annak részleteit az eljárás során pontosan meghatározzák.

VI. Az Alapítvány eljárás indítási joga, hatáskör, illetékesség, nyilatkozat

A felperes Alapítvány alapító okiratával igazolja, hogy céljai közt szerepel az integráció és az esélyegyenlőség megteremtése a gyermekek számára, ill. a harc a diszkrimináció ellen (4. pont). A felperes által végzett közhasznú tevékenységek között szerepel az emberi és állampolgári jogok védelme és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlősének elősegítése (5. pont). Az alperesek mind személyükben mind pedig a per tárgya szempontjából az Ebktv. hatálya alá esnek.

A T. Megyei Bíróság hatásköre a Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontján, illetékessége a Pp. 30.§ (1) bekezdésén alapul. A felek közötti jogvitában közvetítői eljárás nem volt folyamatban. A per tárgyának értéke meg nem határozható.

A felperest, mint közhasznú társadalmi szervezetet az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, tekintettel arra, hogy az egyesület képviselője, Mohácsi Erzsébet akként nyilatkozik, hogy az alapítványnak az eljárást megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

…………………………….

Mohácsi Erzsébet

Kérjük, hogy a tárgyalást a képviselő esetleges távolmaradása esetén is szíveskedjenek megtartani. A felperes az eljárás bármely szakában kész egyezséget kötni.

VIII. Bizonyítási indítványok

A keresetlevélhez csatoljuk a felperes alapító okiratát 3 példányban, a TASZ-szal folytatott elektronikus levelezést 4 példányban, a hivatkozott ombudsmani Jelentés egy példányát (az alpereseknek már hivatalosan megküldték, egyébként elektronikus formában elérhető itt: http://www.kisebbsegiombudsman.hu/data/files/203198066.pdf), az iskola alapító okiratait egy példányban (az alperesek rendelkezésére áll az eredeti) és a felperes tényfeltárásairól készült feljegyzéseket 4 példányban. Indítványozzuk, hogy a t. Megyei Bíróság az eljárásban az alperesek kötelezésével szíveskedjék beszerezni az alábbi okirati és egyéb bizonyítékokat:

1. A Nekcsei Demeter Általános Iskola és Napköziotthonban az osztályba sorolásról rendelkező dokumentumokat, amelyek a 2006/07-es tanévtől voltak hatályban.
2. Az iskola 2004. január 27-től hatályos Nevelési és Pedagógiai Programját, SZMSZ-ét.
3. A 2004. január 27-ét követő időszakban az iskolára vonatkozóan a Kot. alapján elvégeztetett közoktatási szakértői vizsgálatokról készült jelentések, és megbízások a szakértők felé.
4. Az iskola által igényelt etnikai kisebbségi oktatás-nevelés, képesség kibontakoztató, SNI oktatásra és integrációs fejkvótákra vonatkozó adatok.
5. Az iskola vezetői beszámolói 2004-től
6. Az iskolában 2004-et követően elvégzett Oktatási Hivatali vizsgálatok jelentései.
7. Napközis jelentkezés rendje és nyilvántartása.
8. SNI diagnózisra, besorolásra vonatkozó anonimizált iratok.
9. Tanúként hallgassák meg dr. Fórika Lászlót, az Ombudsman munkatársát és Vadászi Bálintot, a felperes Alapítvány munkatársát.

Budapest, 2011. október 11.

Tisztelettel:
dr. Farkas Lilla
ügyvéd

Tényleg, számít ma még az ideológia? Bő egy éve ön így nyilatkozott: „Hiszek a liberális kategória létezésében, és sajnálom, hogy a Fideszben ez a szempont nem kap nagyobb hangsúlyt.” 2008 nyarán pedig egy esetleges Fidesz-SZDSZ koalíciót firtató kérdésre azt válaszolta: „Szerintem az országban akkora baj van, hogy mindenkire szükség van. A széles körű összefogásban mindenkinek helye van.”

Kell az ideológia, és kellenek a liberális értékek is. Itt van például az integráció ügye az oktatásban. Szent meggyőződésem, hogy integráció nélkül képtelenség megvalósítani a Fidesz hirdette eszményt: az alulról nyitott társadalmat. Több Orbán-beszéd szólt arról, hogy a középosztály és a legszegényebbek képesek voltak összefogni és változást elérni. E gondolat édestestvére, hogy emberek milliói számára kell biztosítanunk a fölemelkedés lehetőségét. A Fidesz most úgy rendezi át az adórendszert, hogy ha dolgozol, ha tanulsz, ha gyereket nevelsz, ha elfogadod a társadalmi játékszabályokat, akkor kapsz lehetőséget a fölemelkedésre. Ami elképzelhetetlen integráció nélkül, melynek első számú terepe az oktatás. Iskoláinkban olyan osztályokat kell létrehozni, melyekben mindenféle gyerek tanul. Megengedhetetlenek az elitista osztályok.

Ezt mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak is, aki „indokolt esetben” pártolja a szegregációt?

Naná, hogy mondtam. És azt is, hogy a szegregáció és az elitista iskola elfogadásával csak azt a budai keresztény középosztályt lehet kiszolgálni, aki fintorog, ha a gyereke egy szegény családból származó padtársat kap.

A budai keresztény középosztályt? Ez nem lesz népszerű mondat a „választói bázisban”.

Nem. Senkit nem szeretnék megbántani, de nézetem szerint az oktatáspolitikánknak a nehéz helyzetben lévő, szegény sorsú, tehetséges gyerekeket kell támogatnia. Méltányolom mások nézeteit is, ám nekünk több millió ember számára kell lehetőséget teremteni. Szerintem egy normális szülő nem engedheti meg magának, hogy a gyereke olyan osztályba járjon, ahol csak magafajtákat lát. Ugyanis nem ilyen a magyar valóság, és legkésőbb a középiskola után szembesülni fog azzal, hogy hárommillióan élnek létminimum alatt. Közpénzből közoktatás van, egyenlő esélyekkel. Akinek ez nem tetszik, fizesse meg a magánoktatást.

Vannak trükkök ennek kijátszására: adj havi ezer forintot, és a gyerekedet, persze némi szelekciót követően, felvesszük az alapítványi, „fehér” osztályba.

Nálunk, Hódmezővásárhelyen meg azt csinálták, hogy kineveztek egy intézményt zeneiskolának, ahová aztán válogattak a tanárok. Adatokkal tudom bizonyítani, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket felvállaló osztályokban nem romlik a tanulmányi eredmény, és nem romlik a közösség. Aki mást állít, hazudik.

Tiszta gondolat. De akkor hogy a csudába tud annyi sületlenséget összehordani ebben a témában Hoffmann Rózsa?

Más a véleménye, amit tiszteletben kell tartani.

Maga az ő frakcióvezetője. Leültethetné néha a Nagy Imre kanapéra, eszmecserélni kicsit.
Szoktam. És sok mindenről meggyőztük már egymást. Egyébként nem vagyok a frakcióvezetője, mert ő a Keresztény Demokrata Néppárt képviselője.

Ne haragudjék, úgy hasonlít az a két frakció. Talán majd ha lesz egy kérdés, amiben eltérően szavaznak, könnyebb lesz a dolgom.

De ennél fontosabb, hogy az integráció kérdésében én nem tudok kompromisszumot kötni, elmegyek a falig. Persze tudom, nagy vitáink lesznek ebből a Fideszen belül.

Jobb kedvem lett.

Már megérte.

http://www.fn.hu/belfold/20101024/lazar_valtozhat_kormany_osszetetele/
http://www.fn.hu/belfold/20101022/lazar_janos/

MR1 Kossuth Rádió, 180 perc, 2010. augusztus 2.
Vendég: Zolnay János
Riporter: Mong Attila

Forrás: http://www.hangtar.radio.hu/mrplayer.php?autoplay=1&hangtar=20100802_071722_1#

A bevándorlók lehetnek a futball-világbajnokság veszetesei Dél-Afrikában az angol Telegraph szerint. Az ország szegény vidékein szórólapokkal bujtogatnak a külföldiek elleni erőszakra, amely a vb-t követő lanyhább nemzetközi figyelem és a csökkentett rendőri létszám miatt is elharapózhat. Az [origo] által megkérdezett Dél-Afrikában élők szerint a helyzet nem ennyire komoly, bár nem jó a viszony a helyiek és bevándorlók között.

Erőszakhullám söpörhet végig Dél-Afrikán a világbajnokság után a rendőri erők jelentős csökkentése és külföldiekkel szembeni növekvő ellenérzések miatt – olvasható egy cikkben az angol Telegraph honlapján. A lap meg nem nevezett szakértőkre hivatkozik, akik szerint az ország legszegényebb részeiben kiújult és egyre növekszik a bevándorlók elleni gyűlölködés. A helyi lakosok azzal vádolják a bevándorlókat, hogy munkahelyeket vesznek el tőlük.

A Fokvárosban élő Berencsik Beáta szerint a helyzet nem ennyire súlyos, mert például a vb miatt létrejött munkahelyeket a bevándorlók nem tudják elvenni, ugyanis a FIFA-val szerződést kötő cégek nem alkalmazhatnak külföldieket. Tapasztalatai szerint azonban valóban nem jó a viszony a helyiek és a bevándorlók között, szerinte bevándorlók elleni támadások léteznek, voltak es lesznek is, de ez nem függ össze a vb-vel.

„A helyiek munkamorálja miatt alkalmaznak zimbabweieket”

Beáta szerint tény, hogy sok munkahely meg fog szűnni a vb után, de ezt tudták, amikor szerződést kötöttek. Másrészt szerinte a környezetében élő dél-afrikaiakon nem látszik az igyekezet, hogy megtartsák a munkájukat. „A férjem a fokvárosi stadionban dolgozik, az ott dolgozó 140-180 fős takarítószemélyzetre felügyel. Mivel a cég normál esetben csak 30-50 főt foglalkoztat, azt gondoltam, hogy az ideiglenesen alkalmazott emberek mindent megtesznek azért, hogy maradhassanak. Ehhez képest a 80 százalékuk vissza sem jött dolgozni, miután megkapták a júniusi fizetésüket” – mesélte Beáta.

„A helyiek munkamorálja miatt van az is, hogy inkább zimbabweieket alkalmaznak a tehetősebbek biztonsági őrként vagy kertészként” – vélekedett Beáta. Szerinte egy helyi nem nagyon töri magát, hogy szépen dolgozzon, de egy zimbabwein látszik, hogy bármit megtesz azért, hogy megtarthassa az állását.

Szórólapokkal bujtanak erőszakra

A Dél-Afrikában élő bevándorlók lélekszámát 2 és 4 millió közé becslik különböző intézetek. Pontos adatokat azért nehéz megállapítani, mert rengetegen érkeznek illegálisan. Elsősorban a környező szegény országokból, Zimbabwéből, Mozambikból és Malawiból jönnek a biztosabb megélhetés reményében, de Beáta szerint sok a nigériai, kongói és szenegáli bevándorló is, akik közül sokan prostitúcióval és drogkereskedelemmel foglalkoznak.

A Telegraph szerint egyes townshipekben (feketék lakta, elszeparált városrészekben) szórólapokat ragasztanak ki házak falára, amikben a szomszédos afrikai országokból érkezők ellen sürgetnek erőszakos fellépésre. Az elmúlt években több példa is volt xenofób megnyilvánulásokra, Johannesburg Alexandria kerületében 2008 májusában 60 ember halt meg és 700 megsebesült egy rasszista támadásban.

Meccsnézés egy dél-afrikai nyomornegyedben

2009 novemberében háromezer zimbabwei költözött egy menekülttáborba Fokváros egyik negyedéből az őket ért atrocitások miatt. A Telegraph szerint azonban már csak 280-an maradtak a táborban, mert a helyi lakosok fenyegetései miatt sokan visszaköltöztek Zimbabwéba.

„Mindnyájan meghaltok”

Egy 35 éves zimbabwei nő, aki takarítóként dolgozik Johannesburg egyik gazdag kerületében, azt mondta a Telegraphnak, hogy megmondták neki: július 12-től, a vb döntő másnapjától nem tartanak igényt rá munkahelyén. „Az sem érdekli őket, ha van betelepedési engedélyed, akkor is utálnak téged” – mondta szomszédjairól a 16 éve Dél-Afrikában élő nő.

A menekültekkel és bevándorlókkal foglalkozó Consortium for Refugees and Migrants in South Africa nevű intézet szerint a fenyegetések nem csak a szomszédok felől érkeznek, hanem rendőröktől, orvosoktól, nővérektől és szociális munkásoktól is. Az intézet szerint egy nővér egyszer a következőket mondta, amikor egy bevándorló be akarta oltatni csecsemőjét: „Menjetek vissza az országotokba. Június után nem lesz több külföldi az országban. Mindnyájan meghaltok.”

„Hangoskodó fiatalok miatt fújják föl”

Az [origo] Dél-Afrikában tartózkodó tudósítójának nyilatkozó, 40-es korosztályhoz tartozó Pierre szerint a xenofób támadások ügyét kissé felfújta a média, a 44 milliós országban maximum 10 ezer főre tehető az a létszám, amely hangoskodik a bevándorlók miatt. „Amikor a munkanélküliség 25 százalék felé közelít, és a bevándorlók száma kettő- és négymillió közé tehető, akkor érhető, ha vannak feszültségek. A hangoskodók nagy része 16 és 22 év közötti fiatalokból kerül ki, akik townshipben élnek, otthagyták az iskolát, nincs munkájuk, és bandákba verődve mászkálnak az utcákon. Ők azok, aki egy mobiltelefon miatt képesek agyonlőni, és nem azért ölnek meg valakit, mert zimbabwei vagy mozambiki, hanem mert el akarják venni a pénzét és az értékeit” – mesélte Pierre.

„A townshipek közösségei kivetik magukból ezeket az embereket, sőt, nemritkán olyat is hallani, hogy ők intézkednek a rendőrök helyett, megölik és elégetik a balhés tagokat, mert a közösség egységét veszélyeztetik. Csak erről nem írnak az újságok. Ezek az emberek nem akarnak dolgozni, de azért belekötnek azokba a külföldiekbe, aki náluk sokkal becsületesebben, lelkiismeretesebben dolgoznak” – vélekedett a férfi.

Szerinte az alacsony fizetésük miatt sztrájkoló biztonsági őrök is ebből a közösségből kerültek ki. „Ilyen a mentalitásuk, elég csak megnézni a biztonsági őröket, akiket az itteni viszonylatban nagyon jónak számító napi 190 randért (5700 forint) alkalmaztak, erre pár nap után nekiálltak sztrájkolni 1500 randos (45 000 forint) fizetést követelve. Összességében úgy látom, konfliktusok lehetnek, de nem lesz erőszakhullám, amiben annak is szerepe lehet, hogy a most a vb-helyszíneken szolgálatot teljesítő rendőröket átvezénylik majd olyan városokba, ahol eddig minimális létszámú volt a rendőrség” – mondta.

Az [origo] dél-afrikai tudósítóját kísérő Norbert 14 éve érkezett családjával az országba, de azt mondta, még sosem érte atrocitás amiatt, mert külföldi. Bár kétszer is átélte, hogy pisztolyt fogtak rá, de mindkétszer a rablás volt a bűnözök célja, nem etnikai alapon támadták meg, hanem azért, mert rosszkor volt rossz helyen.

Biztonsági szempontból sikeres vb

A vb miatt 40 ezer fővel növelték a rendőrség létszámát, hogy biztonságosan lebonyolítsák a rendezvényt. Bár több csapatot és újságírót is megloptak vagy kiraboltak a vb ideje alatt, és már több mint 300 embert vettek őrizetbe a vb-vel összefüggésbe hozható bűncselekmények miatt, a torna eddig különösebb botrányok nélkül zajlik. A vb után csökkentik a rendőri erőket, de a kormány álláspontja szerint a torna után is fokozottan fognak figyelni a biztonság megőrzésére.

„Lesznek bevándorlók elleni megmozdulások”

Az [origo] Dél-Afrikában tartózkodó tudósítójának egy dél-afrikai rendőrnő eleinte határozottan ismételgette, nem tart erőszakhullámtól, és a rendőrség mindent megtesz, hogy megelőzze az esetleges konfliktusokat. Később, amikor társai egyedül hagyták, elárulta, biztos benne, hogy lesznek bevándorlók elleni megmozdulások, az országban ugyanis rengeteg az illegálisan letelepedett külföldi, ami nagy káoszt okoz. A vébé viszont sokkal jobban sikerült rendőrségi szempontból, mint azt előzetesen várták, egyedül a hamis belépők kiszűrésével volt gond, minden más a terv szerint működött.

A Nelson Mandela Alapítvány is felhívta a lakosság figyelmét az integráció támogatására, emlékeztetve arra, hogy az apartheid-rendszer idején a fekete lakosságot rendszeresen támogatták a szomszédos afrikai országok. Az intézet szerint a dél-afrikaiaknak erősebb lett az afrikai identitása a vb alatt, és egységesen szorítottak az afrikai csapatoknak. „Reméljük, a vb segít megtalálni a dél-afrikaiak helyét a kontinensen, és nagyobb szolidaritást fogunk tanúsítani a más nemzetiségűek iránt” – áll a felhívásban.

A Telegraph szerint széles körű a felháborodás amiatt is, hogy az ország 2,9 milliárd fontot (1000 milliárd forintot) költött a rendezésre, holott a Human Sciences Research Council felmérése szerint 26 millió ember, a lakosság 57 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a születéskor várható élettartam mindössze 50 év.

Forrás: [origo]

(Album: Elephunk, 2003)

A normál közoktatási intézményben történő elkülönítésre született a múlt héten precedens ítélet, most az indokolatlanul fogyatékossá nyilvánított roma gyerekek kártalanításán a sor.

Mint ismeretes, a múlt héten az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) segítségével győzött és kapott kártérítést az az öt miskolci roma diák, akiket cigányiskolákban oktattak elkülönítetten. Az ítélet történelmi jelentőségű, nem csak a roma gyerekek iskolai szegregáció ellenes küzdelmében, hanem a magyar közoktatás egészében. Hiszen a Legfelsőbb Bíróság (LB) ítéletén keresztül azt üzeni, hogy a roma gyerekek elkülönítése már nem csak jogellenes, hanem káros is, az egész társadalomra. És az elkülönítő gyakorlatnak pénzben kifejezhető ára van. Miután a miskolci cigány gyerekek ügyében a normál iskolákban fennálló szegregáció miatt ítélt meg az LB kártérítést, szerdán, (2010. jún. 9) egy hasonló, nyíregyházi ügyben várható, hogy a kártérítési kötelezettséget a sokkal súlyosabb elkülönítő gyakorlatra, az alacsonyabb tárgyi tudást nyújtó gyógypedagógiai, speciális iskolákban folyó elkülönítésre is kiterjeszti.

Hazánkban az integráltan oktatható enyhe fokban értelmi fogyatékos, és a normál képességű, ám részképesség-, vagy magatartászavaros gyerekek iskolai elkülönítésére használják sok esetben a speciális iskolákat. Egy Oktatási Minisztériumi kutatás szerint (Havas – Liskó, 2005) a cigány általános iskolások kb. 1/3-a tanul szegregált normál iskolában, másik egyharmada pedig (jórészt indokolatlanul) speciális iskolákban!

Mohácsi Erzsébet, az Alapítvány elnöke elmondta, hogy „A Legfelsőbb Bíróság ítélete reményeink szerint a speciális iskolákban és osztályokban szegregáló megyei és helyi önkormányzatoknak is intő jel, hogy a roma gyerekek félrediagnosztizálása és elkülönítése káros, a kártérítést pedig nekik kell megfizetni. A legjobb megoldást természetesen az jelentené, ha a sajátos nevelési igényű gyerekek közül mindenkit integráltan oktatnának, bőrszíntől függetlenül, – legyen az hiperaktív, diszlexiás vagy hallássérült”.

Előzmények: A CFCF 2006-ban két, normál képességei ellenére fogyatékosnak minősített (félrediagnosztizált) roma gyermek képviseletében indított kártérítési pert Szabolcs megyében a speciális általános iskola és a szakértői bizottság, valamint a fenntartó megyei önkormányzat ellen. A Megyei Bíróság 2009. májusi ítéletében megállapította, hogy az alperesek megsértették a két gyermek oktatáshoz való jogát és egy-egy millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg. Az ítélet ellen az alperesek fellebbeztek, ám a szakértői bizottság fellebbezése elkésett. Így a két gyermek a most várható ítélettől függetlenül megkapja az 1-1 millió forintos kártérítést.

2009. novemberében a Debreceni Ítélőtábla nem minősítette felelősnek sem az iskolát, sem pedig a fenntartó önkormányzatot. Az ítélet szerint a megyei fenntartó csak közjogi értelemben követett el mulasztást, és így a gyermekek polgári jogait nem sértette meg. Az Ítélőtábla azonban azt is kifejtette, hogy az eddigieknél alaposabb jogalkotói és oktatási minisztériumi szabályozással együtt egyértelműen szükség van a mérési eszközök és eljárások modernizálására. A modernizálás azért is elengedhetetlen, hogy megszűnjön az az Ítélőtábla szerint is fennálló diszkriminatív gyakorlat, amely szerint normál képességű cigány gyerekek kirívóan nagy arányban kerülnek gyógypedagógiai iskolákba, osztályokba.

A nyíregyházi diákok az egy-egymilliót megkapják, azért fordultak mégis a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy esetükben is állapítsa meg a diszkrimináció fennállását, és az alapján ítélje meg az őket ért kárt.

Ítélethozatal várható: Legfelesőbb Bíróság, Markó u. 16. fsz. 1. 10.30.

További információ: www.cfcf.hu Mohácsi Erzsébet, mohacsi.erzsi@cfcf.hu

Forrás: CFCF

Dr. Farkas Lilla ügyvéd asszonnyal a miskolci és a hajdúhadházi szegregációs perek után Kaposváron is nyertek a cigány gyerekek

Tisztelt Somogy Megyei Bíróság!

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány a kaposvári Pécsi úti iskolába járó cigány/gyerekek intézményi szintű szegregációja miatt indított polgári pert a fenntartó ellen.

A fenntartónak róható fel:

• a beiskolázási körzethatárral kapcsolatos döntése, mely az egész cigánytelepet egy iskolához kapcsolja, amelybe a cigány gyerekeket fel kell venni, szegregációt okoz.
• cigány gyerekek járnak más iskolákba is Kaposváron, de csupán a Pécsi úton teszi hozzáférhetővé a cigány etnikai kisebbségi nevelés-oktatást.
• 2006. június 15-én esélyegyenlőségi tervet fogadott el a fogyatékkal élő gyermekek valamennyi kaposvári iskolában megvalósítandó integrált oktatásának biztosítása érdekében, ugyanilyen lépéseket a cigány gyerekek integrációja érdekében nem tett.
• Itt a többi kaposvári iskolához képest alacsonyabb minőségű oktatást nyújt, s alacsony osztály létszámokkal, és évfolyamonként csupán egy-egy osztállyal működtetik az iskolát mindezek nemcsak jogilag, de szakmailag és gazdaságilag is indokolják az iskola felszámolását, és a cigány gyerekeket több más városi iskolában való integrált oktatsát.

Később a fenntartó mégis csak módosította a beiskolázási körzetet, két ízben is, ami az alábbiak miatt látszatintézkedés volt csupán:

1. Vajon miért esik egybe jelen per megindításával?   2008. júliusában Kaposvár végre megalkotta a közoktatási esélyegyenlőségi tervét, és módosította a Pécsi úti iskola körzethatárát úgy, hogy a Nap és a Hold utcát két másik városi iskolához csatolta.  Miért kellett a perig várni vele, miért nem intézkedett korábban a város, amikor pedig az iskola beszámolóiból és a fenntartói ellenőrzésből tudta, hogy az iskola már a 90-es években elcigányosodott?

2. Vajon miért választotta a szülők tájékoztatásának eszközéül az internetes közzétételt, amikor köztudomású tény, hogy az olyan populációt érintett, amelynek nemhogy itnernetes hozzáférése, de számítógépe sincs? -azért hogy a roma szülők mégse vigyék át a gyerekeiket?
De a legfőbb kérdés:vajon miért kényszerült az önkormányzat a körzethatár módosításra? A válasz: az esélyegyenlőségi terv szerint túl sok halmozottan hátrányos helyzetű gyerek járt ill. tartozott körzetileg a Pécsi úti iskolába, ezértajánlotta a körzethatár módosítást.

3. Második lépcsőben a Hajnal és a Csillag utcák kerültek ki a Pécsi u. Iskola körzetéből. Arról a két utcáról van szó, amelyekben a legkevesebb lakóház van, és még kevesebb iskoláskorú gyerek.

Papíron a körzetek tehát megfelelően néztek ki, de nézzük a valóságot: mit üzent a Kodály igazgatója (akihez immár a Hold utcai cigánygyerekek tartoznak)a cigány szülőknek a helyi médiában:

„… a Kodály iskola igazgatója azt mondta: hogy megfeleljen valamennyi törvényi előírásnak a város, a lehető legkorrektebb döntést hozta. A Kodály iskolában mindenkinek helye van, aki elfogadja a házirendben rögzített szabályokat, és aki meg tud felelni a tantárgyi követelményeknek. Ugyanakkor a Pécsi utcai iskola pedagógiai programja kiválóan segíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek képzését, sokkal több lehetőséget biztosít számukra, mint a Kodály.
Nem tartok attól, hogy az intézkedés következtében visszariadnának a [többségi – felperes megjegyzése] szülők az iskolánktól. Nálunk emelt szintű képzés folyik, s ennek nem csupán tantárgyi, de anyagi vonzata is van. Mérlegelni kell a szülőknek, hogy fel tudják-e vállalni ezeket a többletterheket, ugyanis sem a házirendünkön, sem a pedagógiai programunkon nem változtatunk – tette hozzá.” (Sonline, 2008. június 11.)

Miért nem azt üzente az igazgató, szeretettel várja a körzet új tanulóit? és a fenntartó miért nem határolódott el ettől az igazgatói üzenettől? Ehelyett inkább beás nyelvű cigány kisebbségi képzést indított be a Pécsi úti iskolában, ahová többségében egyébként lovári és magyar anyanyelvű cigány gyerekek járnak – az ui. Kaposváron köztudott, hogy a beások gyerekei a Bartókban tanulnak-tanultak. De miért nem indította a Kodályban – hogy a cigány gyerekek átszokását és beilleszkedését segítse?

A körzethatár módosítás titokban tartása és a status quo-hoz való ragaszkodás a szegregációt tartják fenn. Mint ahogy az adatokkal való trükközés is, – ahogy az a fenntartó, a kirendelt szakértő, a szociológus kutatók és a közoktatási információs rendszer adatainak összevetéséből egyértelműen megállapítható?

Havas Gábor szakvéleményében (9. o.) összegzi is az ismerhető adatokat: „…egyértelmű, hogy a Pécsi úti iskola HHH adatai nem felelnek meg a valóságnak. Az iskola beszámolója szerint a szülők többsége legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik, vagy még annyival sem. A kaposvári Antiszegregációs Tervnek a 2001-es népszámlálásból származó adatai szerint a szentjakabi telepen élő munkaképes korúak 80 százalékának akkor nem volt 8 általánosnál magasabb iskolai végzettsége. Ennek ellenére a KEH szerint a tanulóknak csak kevesebb, mint 25 százaléka HHH. A 2008/2009-es tanév statisztikájában (Kirstat) ugyan ennél magasabb arány (32,4%) szerepel, de a fentiek alapján ez sem reális adat.”

A Pécsi úti iskolában a gyerekek nagyobb részétől nincs nyilatkozat a HHH státuszukra nézve, pedig annak nagy jelentősége lenne a családok támogatását illetően. Az iskola nem tájékoztatta ennek fontosságáról a szülőket és nem gyűjtötte be azokat, pedig ahogyan a per elején az iskola fennmaradását támogató szülői aláírásokat -ugyanúgy ezeknek a nyiltakozatoknak a beszerzése is könnyű lett volna. Főleg hogy állításuk szerint az iskolának kiemelkedő kapcsolata van a szülőkkel.  Pontosan tudható, hogy amennyiben valós adatok állnának rendelkezésre a HHH státuszról a Pécsi úti iskolát be kellene zárni

A közoktatási törvényből (66. §) egyértelmű, hogya körzethatár módosításnak az a célja, hogy az iskolai HHH arányok közötti különbséget minimalizálja. De ha  az elcsatolt utcákból a HHH gyerekek visszajárnak a Pécsi útiba, mert a az új iskolákban nem várják őket tárt karokkal, akkor mi értelme volt?

Havas Gábor és Liskó Ilona 2005-ben az Oktatási Minisztérium megbízásából elkészítették a szegregált cigány általános iskolák listáját. Felmérték az itt folyó oktatás körülményeit. (Havas Gábor és Liskó Ilona, 2005: Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában, 2005, Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest.) A Bevezetőben (5. o.) ezt írták:

2000-es kutatásunk során kiderült, hogy az általános iskolák igen nagy hányadában tartósan elkülönített (szegregált) formában oktatják a roma tanulókat, az átlagosnál rosszabb személyi és tárgyi feltételek mellett, olyan oktatási programok és pedagógiai módszerek felhasználásával, amelyektől nem remélhető sikeres felzárkóztatásuk, tanulmányi teljesítményük javulása, és társadalmi beilleszkedésük eredményessége.
Részben a kutatás során elemzett adatok győzték meg az oktatási kormányzatot arról, hogy változtassanak a roma tanulók oktatására szánt kiegészítő támogatások elosztási elvein …

Az 1999/2000-es tanév óta 126-ról 178-ra, vagyis nagyjából másfélszeresére nőtt azoknak az iskoláknak a száma, ahol a roma tanulók többséget alkotnak.”

A 2004-es kutatásban szereplő, és azóta is fennálló nagyvárosi szegregált iskolák listájában a a Pécsi útit csak a VIII kerületi gettóiskola előzi meg, 97,7  2.helyen  93,2%.-Kaposvári cigányiskola.

A t. Megyei Bíróság előtt hosszas és kimerítő polémia folyt a kirendelt oktatási szakértő és a felperes között az oktatási szinvonalbeli különbségről. Nem kívánom ezt újra részletezni, hogy a kirendelt szakértő úgy írta mg szakértői jelentését, hogy elmulasztotta az adatok elemzését, az iskolák meglátogatását   hogy órákat nem látogatott és a szülőkkel nem beszélt, hogy sajátos módon értelmezi a kompetenciamérések eredményeit  Saját maga minősíti le az iskola színvonalát akkor, amikor azt magyarázza, hogy szerinte Kaposvárnak ezen iskoláját nem a városi iskolákhoz kell hasonlítani, hanem a vidékiekhez.
Megjegyezni kívánom itt még, hogy a szakértő úr nov. 4.-én arra utalt a Rádió C műsorában hogy az elkülönítés fenntartásával cigány gyerekeket az önkormányzat megvédi a többségi társadalomtól, akik úgysem fogadnák be őket, de ha mégis akkor sem javulnának meg a romák: „nagyon jól tudjuk, hogy a cigányok másodrendű állampolgárok nagyon sok ember szemében”(…) Hogyha a többi iskolába járnak ezek a gyerekek, akkor, ahogy ebben az országban sok helyen példa volt már rá, a gyerekek ottléte éppenséggel nem a legpozitívabb hozzáállást váltotta ki”. „attól, hogy egy gyerek másik iskolába jár, attól még ő nem lesz más”.

Mivel Hepp József véleménye kevésbé volt használható, a pedagógusok munkájával kapcsolatban sem, a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői jelentése sokkal informatívabb. Ez kiemeli, hogy a tanulás tanításával és a kooperatív, valamint a differenciált technikák alkalmazásával kapcsolatban volt érzékelhető hiányosság. Márpedig ezek nem csupán a cigány/HHH gyerekek, hanem valamennyi gyerek oktatásához elengedhetetlenek a mai világban. Az esélyegyenlőségi terv alapján Havas Gábor is összegyűjtötte a pedagógusok módszertani felkészültségével kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat (szakvéleménye 11-12. oldalán ):„… a KEH szerint az iskola pedagógusai feltűnően kis számban vettek részt azokban a SuliNova (Educatio) kínálta továbbképzési programokban, amelyek a pedagógiai eszköztár, a korszerű módszertani ismeretek bővítésével elsősorban a HH és HHH gyermekek hatékonyabb oktatását kívánják elősegíteni. Az ebből a szempontból talán legfontosabb továbbképzési programban (Egyéni haladási ütemet segítő differenciált oktatás) a Pécsi úti iskolából csak egyetlen egy, ugyanakkor a kaposvári iskolák többségéből lényegesen több pedagógus vett részt. Hasonló a helyzet a Kooperatív tanulás elnevezésű továbbképzési programmal. A HHH gyermekek oktatásához különösen ajánlott, összesen öt modult tartalmazó programcsomagra épülő továbbképzéseken részt vett pedagógusok számát tekintve a Pécsi úti iskola hátulról harmadik, holott, mint tudjuk, a HHH gyermekek arányát tekintve ez az iskola az első. Hepp József órákat nem látogatott. Jelezte azt is, hogy a rá bízott szakértői munka teljesítéséhez ezt nem tartotta szükségesnek. Holott éppen az óralátogatások révén szerezhetett volna legalább benyomásokat arról, hogy a hozzáadott érték vonatkozásában hogyan teljesít az iskola. Ugyanis elsősorban az óralátogatások révén derülhet ki, hogy a pedagógusok módszertani felkészültsége megfelelő-e, és az órai munka során megteszik-e mindazt, ami a speciális körülményeket figyelembe véve szakmailag elvárható.”

Megállapítható tehát, hogy a kirendelt szakértő

1.    a szakvéleményében nem a fenntartói felelősséget vizsgálta, hanem az iskoláét,
2.    úgy értékelte az iskola tevékenységét, mintha ott 2008-ban indult volna meg a fejlesztő munka,
3.    az adatok elemzését elmulasztotta, amely mulasztásának mértéke a Havas Gábor szerint igen jelentősnek mutatkozik, és végül, hogy
4.    nem oldotta fel a szakvéleménye és az esélyegyenlőségi terv között a Pécsi úti iskolára vonatkozó ellentmondást, sőt, totálisan figyelmen kívül hagyta azt. Az esélyegyenlőségi terv uis intézményátszervezést tart szükségesnek, ha nem mutatkozik javulás a kompetencia mérési eredményekben.

Havas Gábor szakvéleményéből  szükséges még  kiemelni: „… a tanulólétszám és az egy tanulóra jutó fajlagos költségek között szoros összefüggés van. Ugyanolyan színvonalú szolgáltatás többe kerül, ha kisebb a tanulólétszám. A Pécsi úti a város legkisebb létszámú iskolája. A 2007/2008-as tanévben 167 tanulója volt, míg a többi iskola létszámának átlaga 345 volt. Az egy tanulóra jutó támogatás összegének iskolánkénti különbségei jelentős mértékben erre vezethetők vissza. Ezért nem tartom megalapozottnak Hepp Józsefnek azt a következtetését sem, miszerint „az intézmény működését pozitív diszkriminációval kezeli a fenntartó, a többi iskolához képest jobb anyagi és így tárgyi feltételek között tanulhatnak.” …

Hepp József szakvéleményében leszögezi: „Szakértői vizsgálatom alapján megállapítottam, hogy a vizsgált iskolában kiemelt (Valószínűleg kiemelkedőt akart írni. H.G.) a nevelés és oktatás színvonala…” Ezt azonban semmivel sem támasztja alá, véleményét nem indokolja. Ömlesztve közöl ugyan számos táblázatot, kimutatást, de ezeket nem elemzi, nem tár fel belőlük olyan összefüggéseket, amelyek a fenti véleményt alátámasztanák. Viszont azok a mutatók, amelyeket az oktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésekben a nevelés és oktatás hatékonyságának a mérésére használnak, egyáltalán nem igazolják a szakértőt. …

… [a kompetencia mérésben]  A Pécsi úti iskola nem egyszerűen utolsó a rangsorban, tanulóinak teljesítményét szakadék választja el a többi iskoláétól. Szövegértési képességük szintje gyakorlatilag kizárja a további eredményes iskoláztatás lehetőségét. Ez a szélsőséges lemaradás a tanulók iskolánkénti társadalmi összetételében mutatkozó jelentős különbségek ismeretében is elfogadhatatlan.
Közismert, hogy ma már az általános iskolát befejező tanulók közel 80 százaléka érettségit adó középiskolában folytatja tanulmányait s hogy a szakiskolai képzés súlyos válsággal küzd, többek között azért, mert az oda beiskolázottak jelentős hányada az alapvető írási, olvasási, szövegértési, számolási készségeket sem sajátította el. A szakiskolába járók körében igen nagy a lemorzsolódás, és a későbbi elhelyezkedési esélyek is nagyon rosszak. Összefoglalva: a szakiskolába kerülés jelentősen növeli a halmozottan hátrányos helyzet újratermelésének valószínűségét.
Mindezt figyelembe véve a Pécsi úti iskola továbbtanulási mutatói [85% tanul tovább szakiskolában] a többi kaposvári iskoláéval összevetve nem nevezhetők másnak, mint katasztrofálisnak. …

Ha csak a többi kaposvári iskolát vesszük figyelembe, akkor az érettségit adó középiskolában való továbbtanulási arányokat illetően a legrosszabbat (Bartók) a legjobbtól (Kinizsi) 25 százalék választja el. A Pécsi úti iskola viszont 50 %-os lemaradásban van még a Bartókhoz képest is.

Hepp József szakvéleményeiben többször hivatkozik arra, hogy a Pécsi úti iskola mutatóit nem méltányos a többi kaposvári iskoláéhoz viszonyítani. Szerinte sokkal reálisabb összehasonlítási alapot kínálnak azok a falusi iskolák, ahol zömmel HH és HHH gyerekek tanulnak. Ezt az érvelést elfogadhatatlannak tartjuk!,
Jó péda erre a kaposvári iskolák közül például a Toponári,amely  inkább minősíthető falusi iskolának, hiszen egy közigazgatásilag ugyan Kaposvárhoz csatolt, de területileg elkülönülő falusias településrész kisiskolája. Ugyanakkor még ez az iskola is 51 százalékkal jobb továbbtanulási mutatót produkál.
De egy másik, 2004-es vizsgálat (Lásd Havas-Liskó: Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában, Felsőoktatási Kutatóintézet) 553 zömmel magas cigány arányú és falusi  általános iskolára kiterjedő vizsgálat (kimutatta, hogy már 2003-ban 20 százalék fölött volt az érettségit adó középiskolában továbbtanuló romák aránya. A Pécsi úti iskola továbbtanulási arányok tekintetében még a legrosszabb helyzetű falusi gettósodó iskolák 5 évvel korábbi eredményeivel sem állja ki az összehasonlítást.
Súlyosbítja a helyzetet hogy  Kaposvár iskolái közül a Pécsi úti volt az egyetlen, ahol jelentős számban voltak olyan végzős tanulók, akik egyáltalán nem tanultak tovább. (2006: 11,1 %; 2007: 5,5 % KEH) …

… Az elmúlt években több olyan országos segítő programot (Útravaló program, Arany János program, Tanoda program) hoztak létre, amelyek célja a HH és HHH gyerekek eredményesebb iskolai pályafutásának elősegítése. Hepp József szakvéleményeiben többször hangot ad annak a véleményének, hogy a Pécsi úti iskolától nem lehet csodát várni, ehiszen különlegesen rossz szociális helyzetű HH és HHH gyerekeket oktat, akikért erejükön felül mindent megtesznek. Sajnos nem ez a helyzet. Az Útravaló ösztöndíjprogramban résztvevő tanulók száma  minimális. Két olyan kaposvári iskola is van, amely nagyobb arányban segíti hozzá tanulóit a programban való részvételhez. Tanoda program nincs, és a végzős tanulók közül a KEH szerint senki sem kapcsolódik be az Arany János programba.  Úgy tűnik,az iskola mégsem tesz igazán komoly erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a hátrányok csökkentését szolgáló esélyteremtő programok kínálta lehetőségeket tanulói érdekében kiaknázza. …

A város két magas HH arányú iskolájában bevezették a kompetenciaalapú oktatást, a Pécsi útiban, ahol ez az arány a legmagasabb, azonban nem. Ellenben bevezették az IPR-t (integrált pedagógiai rendszer) egy teljes mértékig szegregált iskolában.

1.    Az adatok arról tanúskodnak, hogy Kaposvár városa az oktatási esélyegyenlőség erősítését nem tartja követendő célnak, ehelyett a társadalmi különbségeket felerősítő, erősen differenciált kínálatú oktatáspolitikát valósít meg, miközben makacsul ragaszkodik a szegregált cigányiskola megtartásához.

Ezt az oktatáspolitikát szolgálja ki a szakértő, akinek jelentése mélységes pedagógiai fatalizmust tükröz, aminek indokoltságát a kutatási adatok cáfolják. Azt sugallja, hogy a HHH gyermekek oktatása terén maximális erőfeszítéssel és az összes erre a célra kidolgozott eszköz, módszer, eljárás, oktatáspolitikai intézkedés latba vetésével sem lehet érdemi javulást elérni. Vagyis bele kell törődni az érintett társadalmi réteg változatlan, sőt bővített újratermelésébe.”

Ha a szegregált oktatás eredményeket hozna, akkor természetesen a jó 15 éve szegregált Pécsi úti iskolának kiemelkedően sikeres cigány gyerekeket kellene évről-évre kibocsátania. Ennek azonban pont az ellenkezője történik: évről évre növeli az iskola a funkcionális analfabéták és jövendőbeli munkanélküliek számát. Alapítványunk feladata ez ellen küzdeni az országban, ezért folyt ez a per, és ennek a helyzetnek a megszüntetését kéri az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány a t. Megyei Bíróságtól.

Szegregál a Pécsi utcai általános

http://index.hu/belfold/2009/11/30/szegregal_a_pecsi_utcai_altalanos/

Megállapította a szegregációt a kaposvári Pécsi utcai Általános Iskola ügyében indított polgári perben a Somogy Megyei Bíróság hétfőn első fokon meghozott határozatában, amelynek indoklásában arra is kitért, hogy polgárjogi eszközökkel nem lehet kikényszeríteni az iskola bezárását.

Polgári pert indított az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata ellen, azt kifogásolva, hogy fenntart egy olyan iskolát, ahol szinte csak roma diákok tanulnak. Azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg a szegregációt, mondja ki, hogy a tanulókat hátrányos megkülönböztetés éri, és kötelezze az önkormányzatot a jogsértés megszüntetésére.

A bíróság határozatában megállapította, hogy a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulókat az oktatási intézményben jogellenesen elkülönítik, és hátrányosan megkülönböztetik őket. Utóbbit akkor, amikor olyan oktatás biztosítanak számukra, hogy az önkormányzati fenntartásban működő, normál tantervű iskolákhoz képest magasabb az évfolyamismétlések száma, a tanulmányok abbahagyásának aránya és a hiányzás, ugyanakkor alacsonyabb az országos kompetenciamérés során elért eredmény és a továbbtanulók aránya.

A bíróság kötelezte az alperest, hogy a jogsértést hagyja abba, továbbá arra, hogy a felperesnek fizessen meg 250 ezer forint perköltséget. A felperesnek az iskola bezárására vonatkozó keresetét ugyanakkor hatáskör hiányában elutasította.

Zárják be

Mohácsi Erzsébet az alapítvány elnöke a határozat kihirdetése után újságíróknak elmondta: egy lépéssel közelebb kerültek az alapítvány céljához, ahhoz, hogy megszüntessék az iskolai szegregációt, zárják be azokat az intézményeket, amelyekben roma gyerekeket elkülönítve oktatnak.

Az alapítvány elnöke az önkormányzat esetleges fellebbezése kapcsán azt mondta: „akkor – úgy gondolom – az álláspontunk nagyon könnyen védhető lesz”. Hozzátette: jogilag is védhetőbb és gazdaságilag is sokkal kifizetődőbb, ha ezt az iskolát bezárják, és a gyerekeket integrálják a többi iskolákba. Ez egyébként korábbi perek után így történt – jegyezte meg Mohácsi Erzsébet.

Törvényes keretek

Szijártó Attila, az önkormányzat jogi képviselője a döntést értékelve úgy fogalmazott: a bíróság megállapította a szegregációt, de elutasította a felperes keresetének azt a, szerintük leglényegesebb részét, hogy a cigány származású gyerekeket osszák el más iskolák között. „Tehát erre vonatkozóan a bíróság nem adott helyt a felperes keresetének” – tette hozzá a jogi képviselő.

Stickel Péter, az önkormányzat kulturális igazgatója szerint nem szegregált az iskola, törvényes keretek között működik, az oktatási minősége és színvonala megfelel az előírtaknak. A pedagógusok, a szülők és a gyerekek is elégedettek az intézmény működésével – hangsúlyozta Stickel Péter, hozzátéve: nem az a megoldás, hogy megszüntetik az iskolát, hanem az, hogy további segítséget adjanak a felperes által kifogásolt mutatók javulásához.

A felek a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhetnek a határozat ellen.

A perben szereplő iskolában 180 diák tanul. A felperes által ismertetett adatok szerint egy fővárosi, VIII. kerületi iskola után ebben a kaposvári iskolában a legmagasabb, 93 százaléknál nagyobb a cigány tanulók aránya.

Szerelmes előadás a régiek emlékére

Hosszú idő óta nem volt jó idő, és a hideg nyirkos napokon errefelé nem könnyű mosni. Sajókazán, a borsodi dombok közt mindig néhány fokkal hűvösebb van, mint az ország más tájain.

A sajókazai Sólyom-telepi romák a helyi kultúrházban léptek fel – más nem volt rájuk kíváncsi (Fotó: Teknős Miklós)

Az előadás napján viszont váratlan enyhülés jön – a nap olyan melegen süt, mintha tavasz lenne. Áldás ez – a helyi Sólyom-telepen az asszonyok már reggel nekiálltak a nagymosásnak: az aszfaltozatlan úton, a sárban, az apró, kidőlt-bedőlt falú házak előtt centrifugák zötyögtek. A mosást ma korábban abba kell hagyni, mert hiába a jó idő, különleges nap van: az asszonyok ma fellépnek. És igencsak lámpalázasak, hiszen hamarosan kezdődik az előadás a sajókazai kultúrházban. A darabnak története van. Jó húsz évvel ezelőtt írták, és akkor be is mutatták a sajókazai cigányok ezt a szerelmes-romantikus, sírvavígadós mesét. Meg is ért néhány előadást, valamelyik fellépésükkel még díjat is nyertek. Aztán ahogy bezártak a környező bányák, a munkahelyekkel a színjátszás is megszűnt. Ma az akkori húszfős társulatból mindössze néhányan élnek, köztük az ötvenöt éves Sára. Kevesen élik meg errefelé az öregkort, ha cigánynak születtek. Már ha egy ötvenöt éves, öregembernek számít.

Andrea, a sajókazai romákból alakult asszonygyülekezet egyik vezetője. A gyülekezetet a helyi Ámbédkár iskola mellett működő Dzsáj Bhim közösség hívta életre. Andrea is játszik a darabban, s most épp néhány műpipacs szárát vágja vissza. A tűzpiros virágfejeket a lányszereplők hajába tűzik. Izgul. Magához veszi hörgőtágító gyógyszerét, az asztmapipát, mert az előadás drukkja fulladást válthat ki.

– Még a szüleink játszottak ebben a darabban egykoron. Sári, az anyósom az egyetlen, aki él közülük, ő ugyanazt a szerepet játssza, mint akkor – mondja.

A Segítő Kéz Asszonygyülekezet egyik találkozóján találták ki, hogy fel kellene eleveníteni a darabot. A mindössze négy általánost végzett Sára emlékezetből írta le a történetet úgy, ahogy azt egykoron az öregek játszották. A szöveget Lázi István Benő gépelte le. Ő a Sólyom-telepről jutott egyetemre, most szociális munkásként dolgozik rokonai, családtagjai, ismerősei közt. Ő a rendező is.

Andrea már egy éve nem volt kórházban. Pedig súlyos szívbeteg és asztmás. Tipikus betegségek ezek errefelé. Azt állítja, hogy az iskola, az aszszonygyülekezet, a kórusa és a színjátszó kör segíti a gyógyulását. Amíg az előadásra készülve az utolsókat simítja ruháján, azt meséli, az orvosa el sem hitte, hogy súlyos betegsége egy év alatt mennyit javult. A közösség teszi.

– Pedig szegények vagyunk – mondja Andrea, és a vaskályhára mutat. A két parányi szobából csak az egyiket fűtik. Andrea – ahogy még jó néhányan a cigánytelepről –negyvenéves fejjel iskolapadba ült, és elhatározta, hogy befejezi az általánost. Minden nap délig tanul, utána a jelzőrendszert felügyeli. A jelzőrendszer a sajókazai asszonyok találmánya. Azért szervezték meg maguk közt, hogy az ő gyerekeik már ne bukjanak ki az iskolából. Ha meglátnak egy gyereket a telepen kódorogni tanítási időben, felkeresik a szülőket, és visszatessékelik az iskolába a csellengőt.

Aztán elkezdenek szállingózni a telepről a romák, elindulnak a kultúrház, a falu központja felé. Mennek az előadásra jelmezeikben. A sárban többször megcsúszik a lábuk.

– Fogadják szeretettel a Víg vándorcigányokat, a régiek emlékére, akik már nincsenek közöttünk – így konferálja fel Lázi Benő a darabot, majd a színészekhez szól: most nem szabad izgulni!

És Andrea táncol, énekel, mosolyog. Ő játssza a főszereplő asszony az egyik lányát.

A közönség lelkes, boldogan tapsol, énekel. Mert a zene átszövi a darabot – minden jelenetet tánc vagy ének zár le. A jelmezek? Amit otthonról öszszeszedtek. Kopott cipők, lyukas zoknik, kinőtt nadrágok, több számmal nagyobb zubbonyok. A kellékek: ezerféle kincs a házak fiókjainak mélyéről. Bartók ezresek, papír százasok.

Sok az óvodáskorú gyerek, ők is lenyűgözve nézik az előadást, felismerik a dalokat.

Az előadás után Lázi Benő azt mondja, fáradtságos munka volt összehozni a darabot, volt idő, amikor nagyon el volt keseredve, hogy egyáltalán érdemes volt-e belevágniuk. – Előfordul, hogy valamiért az embereknek rossz napjuk van, ilyenkor idegesebbek, ingerlékenyebbek voltak. Akkor azt éreztem, soha nem lesz ebből előadás – meséli. Most másképp látja: már megvan az elképzelésük, mivel lépjenek föl legközelebb. És abban is kiéneklik magukat.

Maguknak.

Más ugyanis nem volt kíváncsi rájuk, hiába is hirdették az előadást, hiába szórólapoztak. A faluból senki nem ment el a Sólyom-telepi cigányok színdarabjára. Nem volt ott se pap, se tanító, se polgármester, se képviselő, se boltos. Mintha ez az egész nem is lenne nagy dolog. Mintha semmi nem történt volna.

http://nol.hu/belfold/20091127-szerelmes_eloadas_a_regiek_emlekere (Ónody-Molnár Dóra)

A magyarországi romákról és a válságkezelésről beszélt Barack Obama, amikor átvette az új washingtoni magyar nagykövet megbízólevelét – erről a diplomata, Szombati Béla nyilatkozott a rövid beszélgetés után. Obama egyúttal levélben megköszönte, hogy Magyarország befogad egy guantánamói foglyot.

Szerdán átadta megbízólevelét Barack Obama amerikai elnöknek az új washingtoni nagykövet, Szombati Béla, és a néhány perces beszélgetés során a magyar diplomata szerint a válságkezelésről és a roma integrációról volt szó.

Obama bátorító szavakat mondott a magyar kormány politikai és gazdasági törekvéseiről és megjegyezte, hogy Magyarország számára az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása a roma integráció lesz – mondta Szombati, aki szeptember közepén foglalta el posztját, amelyet előtte Somogyi Ferenc, egykori külügyminiszter töltött be. Az új nagykövet a megbízólevelet több más ország diplomatájával együtt adta át az elnöknek.

Obama már korábban is jelét adta annak, hogy figyelemmel követi a magyarországi válsághelyzet alakulását. Márciusban újságírók előtt beszélt arról, meg kell gátolni, hogy a Magyarországon és Ukrajnában kialakult súlyos válság továbbgyűrűzzön az Egyesült Államokba. Az sem újdonság, hogy Obama felfigyelt a magyarországi romahelyzetre, az elmúlt években Washington többször jelezte, aggódik a cigányokkal szembeni előítéletek miatt.

Szombati a megbízólevél átadása alkalmából az elnöki hivatalnak előzetesen megküldött nyilatkozatában kiemelte, hogy Magyarország az osztrák-magyar határ megnyitásával fontos szerepet játszott a berlini fal 20 évvel ezelőtti leomlásában. Hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett az emberi jogok, az emberi méltóság és a szabadság védelmében, előmozdításában. Megállapította, hogy a magyar vízummentesség tavalyi megadása óta nincsen komolyabb megoldatlan kérdés a kétoldalú kapcsolatokban.

Obama írásos válaszában az szerepel, hogy az Egyesült Államok és Magyarország hosszú időre visszatekintő barátságot ápol egymással. „Történelmünk legnagyobb alakjai egymástól merítettek ihletet”, amivel közvetve utalt egyebek mellett Kossuth Lajosra, akit nagy csodálattal és tisztelettel fogadtak a tengerentúlon. Az elnök méltatta Magyarország NATO-beli szerepvállalását, és megköszöne, hogy Magyarország segítséget nyújt Amerikának egy guantánamói fogoly befogadásával, hozzájárulva ezzel a börtöntábor mihamarabbi felszámolásához.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20091104-barack-obama-a-roma-integracio-magyarorszag-legnagyobb-kihivasa.html

http://tenyek.tv2.hu/Videok/2009-11-05-Tenyek_teljes_adas_2009_11_05_

Tudósítónktól:

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) szeptember 11-én keresettel fordult a Fővárosi Bírósághoz. Ebben kéri annak megállapítását, hogy az Oktatási és Kultúrális Minisztérium (OKM), mivel nem tesz eleget ágazati irányítási és ellenőrzési feladatainak, fenntartja a roma gyerekek iskolai szegregációját. Az Alapítvány kéri továbbá a Bíróságtól, hogy a fentiek miatt szabjon ki a Minisztériumra 50 millió forint közérdekű bírságot, valamint kötelezze arra, hogy rendszeresen ellenőrizze az ország valamennyi iskolájában az Egyenlő Bánásmódról szóló Törvény, valamint a Közoktatási törvény vonatkozó paragrafusainak végrehajtását.

Mint ismeretes, az Alapítvány több iskolafenntartó önkormányzatot perelt már sikeresen a cigány gyerekek iskolai szegregációja miatt. Pert nyertek Miskolc önkormányzata ellen, aminek eredményeként az bezárta a csak roma gyerekeket oktató Kuti iskolát és megkezdte a szintén csak roma gyerekeket fogadó József Attila tagiskola felszámolását is. Tavaly novemberben a Legfelsőbb Bíróság döntött, az Alapítvány kezdeményezte Hajdúhadházi ügyben és kötelezte a polgármestert, hogy zárja be a csak cigány gyerekeknek fenntartott iskolaépületeket. A Nyíregyházi önkormányzattal peren kívüli egyezségre jutott az Alapítvány, itt bezárták a hírhedt Huszár telepi iskolát, nem várva meg a per erdményét.

Az Alapítvány vezetője, Mohácsi Erzsébet úgy gondolja, ez a bírósági ügy tulajdonképpen három üzenetet hordoz az adófizető polgárok számára:

• bár az OKM jó irányba mutató jogszabályokat hoz a roma gyerekek iskolai integrációja ügyében, de nem ellenőrzi azok végrehajtását és nem szankcionálja a jogszabályok megsértését, ezzel maga is jogsértést követ el, fenntartja a szegregációt

• a miskolci és hajduhadházi bírósági ítéletek bizonyítják, hogy a roma gyerekeket szegregáló iskolák és fenntartóik törvényt sértenek, az OKM honlapja szerint van még belőlük több száz. Nem civil szervezet dolga, hanem magáé az Államé, hogy érvényt szerezzen a hatályos jogszabályoknak

• az általános iskolai szegregáció és a szegregált iskolákban nyújtott rosszabb minőségű oktatás eredményeként a roma gyerekeknek csak 10%-a tesz érettségi vizsgát szemben a többségi gyerekek 80%-ával. Ez nagyban hozzájárul a szegénység, a munkanélküliség és a segélyeknek való kiszolgáltatottság fennmaradásához.

Az OKM illetékesei még nem reagáltak a per tényére.

A tárgyalásokról közvetlenül tudósítjuk majd olvasóinkat.

Hosszú szünet után július 7-én ismét tárgyalta a Borsod Megyei Bíróság Miskolc város iskolai szegregációs ügyét.

Mint ismeretes, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány először 2005-ben indított bírósági eljárást a város Önkormányzata és három iskolája ellen, mert ezekben az iskolákban a roma gyerekeket külön épületekben oktatták, jogellenesen elkülönítve őket nem roma társaiktól. Az első perben a Bíróság másodfokon jogerősen megállapította, hogy az Önkormányzat ezzel az oktatás szervezési gyakorlatával megsértette a roma gyerekek egyenlő bánásmódhoz való jogát. Az ítélet után az Önkormányzat megszüntette a perecesi Kuti István iskolát, ahova csak roma gyerekek jártak.

Nem szűntette meg azonban az Önkormányzat a Selyemréti Angol-Magyar Két Tannyelvű Iskola tagiskolájaként a Szondi telepen működő József Attila Iskolát, ahol az összes diák cigány, és sem angolt nem tanítanak, de még tornaterem sincsen. Ebben a perben zárult le most a bizonyítási szakasz, az eljáró bíró azonban nem hozott határozatot, hanem felszólította a peres feleket, hogy egyezzenek meg peren kívül az ügy lezárásában. A peren kívüli egyezségnek van esélye már csak azért is, mert tudósítónk ismeretei szerint a 2009-10-es tanévben a József Attilában immár másodszor nem indult első évfolyamos osztály és úgy halljuk, hogy az Önkormányzat a szegregáló épület költséges felújításának tervétől is elállt