Dalit.hu: A Tan Kapuja Buddhista Egyház 17 év sikeres munka után megkérdőjelezi a Tan kapuja Buddhista Főiskola munkáját. De vajon mi lehet a gond a saját életművükkel? Megkerestük Körtvélyesi Tibort (44), a Buddhista Főiskola szanszkrit nyelvtanárát, aki már az induláskor része volt az iskola életének.
„Kezdetben, még a rendszerváltás előtt , a „Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet” keretében, magánházakban tartottak előadásokat a buddhizmusról , ahol Dobosy Antal, Takács László, Mireisz László voltak az előadók. Én még ekkor hallgatóként vettem részt. Az utolsó találkozóhelyünk a „ kis ház” , amely Dobosy Antalhoz tartozott, ott tartottak előadásokat.”- mondta Körtvélyesi Tibor.
„A rendszerváltás után mindenkinek lehetősége nyílt mindarra, ami eddig nem volt elérhető – így lehetőség nyílt a számukra is, hogy végre intézményesített formába öntsék a buddhizmus oktatását. 1991-ben megalakult a Buddhista Főiskola és a Tan Kapuja Buddhista Egyház, amelyet Dobosy A., Takács L., és Mireisz L., valamint még sokan mások alapítottak. Az elsődleges cél az iskola intézményesítése volt. Az alapításban Körtvélyesi T. nem vett részt ,de elmondása szerint minden a szeme előtt zajlott. „Nem az iskolát alapították az egyház miatt, hanem az egyházat a iskola miatt.” Hatalmas lépés volt ez a magyarországi buddhizmus terjedésében.”
„Szanszkrit nyelvet tanultam az ELTE-n. Akkoriban nagyon kevés olyan ember volt, aki szanszkritül tanult, én pedig a Buddhista Főiskola alapítóinak a közelében voltam – kézenfekvő volt , hogy megpróbáljam a főiskolán a szanszkrit nyelvet tanítani. Úgy szedegettük össze a tantervet ,hiszen eddig még soha nem csináltunk ilyet, előttünk nem volt ilyen jellegű kezdeményezés .”
„17 esztendőn át az iskola viszonylag nyugodtan működött, mígnem az alapítók hibát találtak az eddigi alkotásukban . „Az egyház most azt gondolja, a főiskola nem elég buddhista , ezért ki kell paterolni azokat, akik a „tudomány oldaláról” érkeztek. Az iskola egyik legfőbb célja az, hogy oktassuk a buddhizmust, és azok, akiknek oktatjuk, meg is értsék azt. Nem értem, mi a baj! Szerintem a Buddhista Főiskola elég buddhista ahhoz, hogy oktathassa a buddhizmust, ahogy eddig tette. Az egyház valódi érvekkel nem tudja alátámasztani, hogy amit eddig csináltunk, az rossz.KörtvélyesiTibor szanszkrit-tanár szerint a főiskola teljesítette a dolgát, úgy oktatott, ahogy elvárták tőle:
„Az utóbbi néhány hétben jogviták robbantak ki a főiskolán. Például vita folyik arról, hogy a Buddhista Főiskola vagy pedig a Tan Kapuja Buddhista Egyház kapja kézbe az állami támogatást. A rektor lemondása körüli bonyodalmak pedig ennél talán még súlyosabbak.
Dalit.hu: Információink szerint olyan közösségek vezetői vannak az Egyházi Tanácsban, akik mögött valójában nem létezik közösség. Tehát ha valaki azt állítja, hogy van egy buddhista közössége és ezt a Tanács tagjai elfogadják, akkor bekerülhet a tanácsba és szavazati joggal élhet. Gyakorlatilag olyan emberek döntenek a főiskola felett is, akik ott sem oktatók, sem diákok. (A főiskola rektorát ráadásul kizárták a Tanácsból). A Dalit.hu pontosan azt sem tudta kideríteni, hogy hány tagú most az Egyházi Tanács. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy az alapítók közül vannak bent néhányan: például Takács L., Mireisz L., Dobosy A.
A Dalit.hu szerkesztőinek benyomása szerint ezen személyek miatt volt egy a főiskola és az egyház. Ezek az emberek alapítói tekintélyüknél fogva azt tehetik a főiskolával, amit szeretnének. A sajtó hírei szerint úgy viselkednek a Főiskolán, mint valami hunta: őrző-védő szolgálattal szállták meg a főiskolát, hogy az teljes fennhatóságuk alá kerüljön, és így a velejáró állami támogatás is. Belső információink szerint még az Oktatási Minisztériumra is nyomást gyakoroltak, hogy legitimálják a lépéseiket. Csakugyan anyagi érdekekről van szó?
„Meg tudom erősíteni ezeket az értesüléseket. Annyi biztos: az a helyzet, ami most van, tarthatatlan,ezt az áldatlan helyzetet mindenféleképpen meg kell szüntetni, hiszen a jelenlegi konfliktusok a főiskola demokráciáját teszik tönkre és mindazt, amit a tanári kar és a diákság eddig 17 év alatt elért.”- zárta le a beszélgetést Körtvélyesi Tibor.




Péter
1 évvel ezelőtt
Szörnyű, hogy ilyen megeshet. Remélem hamar fény derül arra, hogy ki vagy kik akartak diktatúrát létrehozni egy mélységesen demokratikus intézményben.
Hunor
12 hónappal ezelőtt
Kedves Péter!
nagyon örülök, hogy demokratikusnak tartod az intézményt, a történetet végigolvasva, én nem tekintem annak
utána néztem egy két dolognak az ügyben.
az egyházi szereplők olyan helyeken publikálnak, mint a szkítia és a táltos, vagy fehér ló fiába
nekem ez gyanús.vagyis fura
üdv
hunor
hunor
11 hónappal ezelőtt
Az nem is kérdés, hogy nem elég buddhista!
meg kell nézni a tanmeneteket. Aki kicsit is ért a keleti filozófiához, annak ez egyértelmű.
Inkább a Hindu filozófia erős ott,ja és a diplomások nyílvesszőt is kapnak a diploma mellé.nem ártana szemügyre venni hogyan is írják rá a vesszőkre a végzősök nevét
üdv
pityke
6 hónappal ezelőtt
Butaság. A tanmenet buddhista. Vannak másféle speckollok is, amiket az vehet fel aki akar. Pl asztrológia, bön, ájurvéda, stb. Nekem egyik se kenyerem, a kurzusok többségén a buddhista tanról van szó, amit kiváló tanárok adnak elő. Sok hallgató van aki viszont nem vallja magát buddhistának, ahogy a Pázmányon se mindenki keresztény. Ez nem baj.
pityke
tkbf hallgató
Derdák Tibor
6 hónappal ezelőtt
Buddhista?
Nem buddhista?
Sem buddhista, sem nem-buddhista? – ahogy a Magasztos kérdezné…
Mindenesetre A Tan Kapuja Buddhista Főiskolát fenntartó Egyház vezetője Mireisz László nem buddhista munkásságáról vált ismertté.
Az ő fő műve „A magyar vallás” című könyv, mely a kasztrendszer alapján fantáziál magyar felsőbbrendűségről, szittya és párthus eredetről, magyarok és hunok rituális újraegyesítő szertartásáról.
Szakasztott úgy, ahogyan manapság a Jobbik gyűlésein országszerte hallhatjuk.
Mireisz Lászlót nem a zen mesterek bölcsessége érdekli, Mireisz Lászlót nem vonzza az Öt Erény, Mireisz Lászlót hidegen hagyja a buddhizmus mai indiai diadalmenete.
Mireisz László azon dolgozik, hogy honosítsa nálunk a kasztrendszert és az árja felsőbbrendűséget.
Mireisz László egyházán a buddhizmus csak fügefalevélként fityeg, hogy a lényeget eltakarja.