Újabb egyház szólhat bele a politikába, a 800 fős somogyi falu szavazásra jogosult lakosságának közel harmada Krisna-tudatú, nélkülük nehéz nyerni.

Fotó: Kovalovszky Dániel

Plakát illusztráció: Oláh Zoltán

A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, 2010. április 2-án, a Thália Színházban került bemutatásra a Tollfosztás című színdarab, melyben 11-22 éves fiatalok jelenítenek meg számos jogesetet és személyes történetet a jelenkor Magyarországának árnyoldalairól. A realitás és szürrealitás határán mozgó darab végére kiderül, hogy a nyári táborból szökő fiatalok történetét csupán egyikük álmodja. A valóságban ugyanis az öt gyerekből négy már halott. Brutális gyilkosságok áldozatai lettek. A Tollfosztás a rendszerváltás óta az első színmű, amely a cigányság jelenkori problémáit dolgozza fel. Az iskolában, munkában, lakhatásban, egészségügyben (a Roma Integráció Évtizede Program főbb prioritási területei) ugyanakkor nem csupán cigányok szenvednek hátrányt, az előadás által felvetett problémák napjainkban szinte mindnyájunkat érintik.

A színdarab négy cigány és egy nem cigány fiatal napját követi végig, akik hátrányos helyzetű gyerekeknek rendezett nyári táborból szöknek, és haza akarnak jutni. Számos viszontagságon keresztül megismerik egymást és a felnőttek világának sötét oldalait. Döntéseket kell hozniuk, megoldaniuk olyan problémákat, melyekkel gyerekek csak ritkán szoktak találkozni. Mindeközben múltjuk történetei is megelevenednek, amelyeket – más fiatalokéhoz hasonlóan – szülő-gyerek viszonyok, iskola, szerelem, vágyak, nehézségek és gyermeki játékosság határoznak meg. A reális jeleneteket egyre álomszerűbb helyzetek követik, és fokozatosan szertefoszlik a remény, hogy még valaha hazatérhetnek. Bár a történet – mint végül kiderül – egy álmot jelenít meg, mégis a valóságról fest szigorú képet.

Játékidő: 72 perc, szünet nélkül

Galyas Gyula videoajánlója (←klikk ide);

Bakk-Dávid Tímea kritikája (←klikk ide);

Fotósorozat (←klikk ide)

A fotókat Révész Róbert készítette a szegedi MASZK Egyesület megrendelésére.

Ránki Júlia és Sándor Erzsi összeállítása az MR1 Kossuth Rádió Esti séta c. műsorban

Közreműködők:

Író: Balogh Rodrigó
Dramaturg: Illés Márton

Szereplők:

Szotyi: Oláh Edmond (beatbox)
Babrinka: Lovas Emília
Index: Szkiba József
Mónika: Németh Angelika
Rambó: Német Alfréd Roberto
Rendező: Balogh Rodrigó
Rendezőasszisztens: Szegedi Tamás András
Jelmezterv: Sinkovics Judit
Zene: Béres Attila (didgeridoo)
Haj, smink: Nagy Viktor
Fényterv: Csornai Levente
Fényelő munkatárs: Tóth Péter
Hangterv és technika: Ónodi Péter Zoltán
Pszichológusok: Hegedűs Attila és Nagy Brigitta
Plakát illusztráció: Oláh Zoltán
Gerillamarketing és sajtókommunikáció: Kurt Lewin Alapítvány

Önkéntesek: Német Alfrédné, Baranyi Laura

(…) mialatt Jézus tudatát vesztve annál a bizonyos pogány oltárnál, a szellemi világból hangokat, szavakat hallott, amelyek kifejezték – úgy ahogy a pogány népek ősi szent tanítása kifejezte – az ember összefonódását az érzékelhető, fizikai világgal. Úgyszólván azt a hangot hallotta, amelyet az ősi pogány próféták jól ismertek. Amit hallott, azt kozmikus Miatyánknak nevezhetjük. Azt fejezi ki, hogyan kell alakulnia az ember sorsának azáltal, hogy születésétől haláláig összefonódott a földi anyaggal. Ezt a kozmikus Miatyánkot – amelyből később, az ellenkezőjére fordítva, a földi Miatyánk lett – első ízben a dornachi Alapkőletételénél hozhattam nyilvánosságra. Most ismét felolvasom, mert ezek a szavak valóban a pogány emberiség ősi tanítását fejezik ki. Amennyire lehet, megkísérlem lefordításukat:

Ámen
Uralkodik a Gonosz,
Tanúja az eloldódó Énnek
Mások okozta magunk által
Elkövetett önös vétkeinket
Megéljük a mindennapi kenyérben
Amelyben nem úr az Ég akarata
Mert elhagyta országtokat az ember
És felejté neveteket
Ti Atyák a Mennyekben.

Körülbelül ezt hallotta a Názáreti Jézus, mint ősi tanítást a földi ember titkairól, amikor vándorútján pogány vidékre érkezett. Ezek a szavak valóban az emberiség fejlődésének mélységes titkait fejezik ki. Ezek a jelentős szavak áradtak be Jézus lelkébe, úgy huszonnégy éves korában; attól fogva tudott valamit, ami egykor az emberiség fejlődésének ősi idején leáramlott a szellemi világból; ez olyan nagynak, olyan hatalmasnak tűnt számára, hogy amikor a már említett megrázó élményben volt része a lepusztult pogány oltárnál, úgy érezte: ma már nincsenek a Földön megfelelő emberek ahhoz, hogy ezt megértsék.

Fordított (vagy a makrokozmikus) Miatyánk Rudolf Steiner kézírásával (fakszimile)

Így ismerte meg Jézus a pogányságot. Láthattuk, hogy ifjúsága három szakaszában megismerte a zsidóság mélységes mélységeit, a pogányság mélységes mélységeit és az esszénus tanítások mélységeit is. Láthattuk, hogy ezek a felismerések fokról-fokra mélyülő szenvedésének forrásai lettek. Mert mind a három esetben azt kellett magának mondania: lehetséges volna a befogadásuk, ha az emberiségben meglennének a feltételek, de ezeket a feltételeket most nem lehet megteremteni.

Ez volt Jézus élettapasztalata. Az Ötödik Evangélium megmutatja, hogy mielőtt felvette magába Krisztust, Jézus azt mondhatta: az emberiség fejlődése során az ember olyan képességeket fejlesztett ki, amelyek elhomályosították az ősidőkben kapott képességeket; ezért már nem képesek a szellemi világ kinyilatkoztatásainak befogadására, ahogy egykor a zsidók és pogányok tették.

(…)

Ami a legmélyebb benyomást tette rá (Jézusra – a szerk.), azt igyekeztem felkutatni, és (…) „Fordított Miatyánknak” nevezhetném, mert mintegy ellentéte annak az imának, amelyet a tanítványok Krisztus Jézusnak tulajdonítottak.

Amen (több helyen lehet látni mellette kötőjelesen az Aum szót – a szerk.)
Es walten die Übel
Zeugen sich lösender Ichheit
Von anderen erschuldete Selbstheitsschuld
Erlebet im täglichen Brote
In dem nicht waltet der Himmel Wille
In dem der Mensch sich schied von Eurem Reich
Und vergaß Euren Namen
Ihr Väter in den Himmeln

Az Aum (ॐ, más néven Om) a legfontosabb alap- vagy gyökérmantra, ezért sok mantra (recitáció), ima és rituálé elején mondják.

A Názáreti Jézus úgy tekintette ezt, mint egy megfordított Miatyánkot; úgy érezte, ezekben a szavakban összesűrűsödött az ember létrejötte, és a földi megtestesüléseinek titka.

(…)

a makrokozmoszból a mikrokozmoszba érkező, megtestesülő ember törvénye. Mióta megismertem ezeket a szavakat, úgy találom, hogy rendkívül jelentős meditációs anyag. Ezek a szavak különleges erővel hatnak a lélekre, minél tovább szemléljük őket, annál határozottabban érezzük erejüket. Ha az ember felbontja a szöveget és igyekszik azt megérteni, akkor megmutatkozik, hogy az ember titka és az emberiség sorsa mintegy összegeződött bennük, megérthetjük, hogyan jöhetett létre a szavak visszájára-fordításával a mikrokozmikus Miatyánk, amire Krisztus tanította követőit.

- Részletek Rudolf Steiner ötödik evangéliumából (amely Jézus életének 12-30 éves kora közötti szakaszáról szól)

A Roma Kultúra Virtuális Háza: KLIKK IDE

Az MTA Néprajzkutató Intézetének honlapján, a Tusdástárban on-line formában vált elérhetővé „A roma kultúra virtuális háza” c. multimédia.

A Roma Kultúra Virtuális Háza – melyet Fleck Gábor és Szuhay Péter főszerkesztett – gyakorlatilag egy olyan adatkezelő felület, mely egy múzeum, egy kulturális ház látszatát keltve hívja elő a számunkra tetsző digitális anyagot. Akár egy modern számítógépes játékban, egy épületben járva szobákba, termekbe benyitva, bizonyos tárgyakat megérintve nézhetünk kiállításokat, szerzőnként válogathatunk festményeket, tematikusan csoportosítva fotográfiákat, könyveket nézhetünk meg, illetve tanórákon, foglalkozásokon vehetünk részt.

Ezek mellett a virtuális épület egyes emeletein „zene és vers lejátszó” berendezés van, melyekkel a zeneszámok és a versek közül válogatást készíthetünk, ezt pedig mint egy rádió készüléket, a kiállításokon, a fotók, festmények nézegetése közben, vagy akár különböző könyveket olvasva hallgathatunk.

Forrás: http://www.estihirlap.hu/kisebbseg/16352-megnyilt-a-roma-kultura-virtualis-haza

A Roma Kultúra Virtuális Háza: KLIKK IDE

A Roma Kultúra Virtuális Háza

Tartalomjegyzék:

I. Alagsor

I./1. Képtár – összeállította: Szuhay Péter
I./2. Fotótár – összeállította: Szuhay Péter
I./2.1 Képek a Néprajzi Múzeum Képek a magyarországi cigányság 20. századi történetéből című antropológiai fotóalbumából
I./2.2 Nyári Gyula Úton című fotóalbumának képei
I./2.3 Híres cigányok arcképcsarnoka
I./2.4 Privát fotóalbumok

II. Aula (beköszöntő, információ, általános-tudnivaló, térkép, impresszum)

III. Emelet

III./1. Kiállítótermek, kiállítások:

III./1.1. Karonülő gyermek
III./1.2. A cigányok története
III./1.3. Mesterségek

III./2. Olvasóterem – melyben találhatóak:

III./2.1. Bibliográfiák – összeállította: Bódi Zsuzsanna
III./2.2. Filmográfia – összeállította és az ismertetőket írta: Pócsik Andrea
III./2.3. Népismereti- és „romapedagógiai” tankönyvek, tanulmánygyűjtemények és összefoglaló munkák annotált irodalomjegyzéke – összeállította és az ismertetéseket írta: Berek Sándor
III./2.4. A tűz és a Hold fényessége. A cigány irodalom gyöngyszemei. Irodalmi olvasókönyv kisiskolások számára – összeállította: Benedek Katalin és Kalla Éva
III./2.5 Eltérő nézőpontból. Antropológiai szöveggyűjtemény – válogatta és összeállította: Szuhay Péter
III./2.6. A DVD rom tanár továbbképző előadásainak írásos változatai és kiegészítő tanulmányai
III./2.7 Roma ki-kicsoda – összeállította: Fleck Gábor

III./3. Kutatóterem:

III./3.1. A zene és táncfolklorista bemutatója: Fátyol Tivadar
III./3.2. A filmdokumentálók és az etnográfus a szokásokról és ünnepekről: Kőszegi Edit – Kőszegi Gyula és Szuhay Péter
III./3.3. A filmdokumentálók és az etnográfus a szakmákról és foglalkozásokról: Kőszegi Edit – Kőszegi Gyula és Szuhay Péter

IV. Tetőtér

IV./1. Foglalkoztató: „Ismerd meg!”

Tolerancia órák: szerkesztette és összeállította: Kőszegi Edit – Kőszegi Gyula

IV./1.1 Kik vagyunk mi? (1) – identitásunkról
IV./1.2. Eredetmondák – származásunkról
IV./1.3. Kik vagyunk mi? (2) – identitásunkról
IV./1.4. Keresem a családom – a kapcsolat-keresésről
IV./1.5. Jobban szeretnék élni – törekvéseinkről
IV./1.6. Pászítás – az együttélésről
IV./1.7. Decolores – a testvériségről
IV./1.8. Macbeth – az együttműködésről

IV./2. Előadóterem: „Előadások”

Tanártovábbképző órák:

IV./2.1. Dupcsik Csaba: Hogyan csinál cigányt a tudomány?
IV./2.2. Szöllőssy Ágnes: Cigánykép. Cigányok a 19-20. századi magyar képzőművészetben
IV./2.3. Szuhay Péter: Az egzotikus vadembertől a hatalom önnön legitimálásáig – a magyarországi cigányokról készített fotók típusai-
IV./2.4. Fleck Gábor: Cigány gyerekek és az iskola
IV./2.5. Bernáth Péter: „Tiszta udvar rendes ház.” Cigányok az egészségügyben
IV./2.6. Junghaus Tímea: Kortárs roma képzőművészet Magyarországon
IV./2.7. Bernáth Péter: A cigánytelepek felszámolása
IV./2.8. Beck Zoltán: A cigány lexéma a magyar irodalomban
IV./2.9. Messing Vera: Az interetnikus konfliktusok „állatorvosi lova”, Jászladány
IV./2.10. Bogdán Péter: „Nem a vesztesek a felelősek”

IV./3 Kávézó

IV./3.1 Ételgyűjtemény – Rékai Miklós: A cigányok konyhája (Előadás és „képes” receptek)
IV./3.2 Linkgyűjtemény

Zeneberendezés (alagsor – emelet – tetőtér)

zenék és versek gyűjteménye – válogatta és összeállította: Fátyol Tivadar

IV./5.1. folklór
IV./5.2. folklórizmus
IV./5.3. pop
IV./5.4. cigányzene
IV./5.5. jazz
IV./5.6. komolyzene
IV./5.7. világzene
IV./5.8-10. versek (a Rádió-C versei)

Készítők:

Forgatókönyv:
Szuhay Péter

Főszerkesztő:
Fleck Gábor – Szuhay Péter

Szerkesztők:
Filmek: Kőszegi Edit – Kőszegi Gyula
Zenék: Fátyol Tivadar – Fleck Gábor
Versek: Fátyol Tivadar
Képek: Szuhay Péter

Szerzők:
Beck Zoltán
Benedek Katalin
Berek Sándor
Bernáth Péter
Bódi Zsuzsanna
Bogdán Péter
Dupcsik Csaba
Fátyol Tivadar
Fleck Gábor
Junghaus Tímea
Kalla Éva
Kőszegi Edit
Kőszegi Gyula
Messing Vera
Molnár István Gábor
Nyári Gyula
Rékai Miklós
Pócsik Andrea
Szöllőssy Ágnes
Szuhay Péter
Vári Zsolt

Asszisztens:
Bernáth Péter
Kiss Miklós

A Roma Kultúra Virtuális Háza: KLIKK IDE

Vágó István, Miczura Mónika és a Szilvásy Gipsy Folk Band is részt vett az I. Európai Magyar – Cigány filmfesztivál megnyitóján az Urániában. A rendezvényen több mint 40 magyar és külföldi filmet nézhetnek meg az érdeklődők december 13-ig az Uriánia, a Kino és az Örökmozgó mozikban. KultúrBarbi gyorsan összefoglalja nekünk, miről is maradtunk le: sok zene, beszédek, egy kis politika, aztán mulatás… Nézzetek!

Jótékonysági előadás a Sajókazai Asszonyok közreműködésével

Helyszín: Országos Cigány Önkormányzat (Budapest, Dohány u. 76)
Időpont: 2009. december 04. 17⁰⁰

Szereplők:

Apa (Jozso): id. Rácz Jánosné

Anya (Erzsó): id. Váradi Sándor

Rózsika: Bódi Aladárné

Sárika: Rácz Ilona

Nagymama: Rusznyák Andrásné

János gróf: Bódi Aladár

Csendőr: Rácz János

Samu: Lázi Sándor

Zsiga: Lázi Károlyné

Lányok: Csikós Dánielné, Lázi Józsefné, ifj. Rácz Jánosné, Rusznyák Gusztávné

Fiúk: Kiss Norbert, Rácz Richard, Rusznyák Sándor, Váradi János, Váradi Pál, Rácz Lajos

Zenészek: ifj. Lakatos Lajos, Rácz Géza, Varga Ignác, ifj. Váradi Sándor, Bódi Aladár

Kapcsolódó link: http://www.dalit.hu/a-premierkozonseg-nem-visel-versace-kosztumot/

A nap kritikája (MGP): Színházi repríz Sajókazán

Nincs kaviáros szendvics a büfében. Büfé sincs. A teli nézőtéren az egyik ölbéli kiskorú fejével azonos méretű anyai emlőből táplálkozik. A premierközönség nem visel Versace kosztümöt. Többnyire munkanélküliek. A kőszénbánya nem működik. Nem füstölnek a gyárak kéményei. Öt kilométerre vagyunk Kazincbarcikától.

Báró Radvánszky klasszicista kastélya a háttérben plombálás nélküli, odvas emlékezet a gazdag múltból. A 14.000 kötetes könyvtárat a műveltségkutató, irodalomtörténést fia jókor felajánlotta az Evangélikus Országos Könyvtárnak, így nem fútta szét a történelmi szél. A három egymás melletti templom közül harcok ellen védelmet nyújtó, roppant falaival 13. századi plébániatemplom. A kertek alatt emberarcú farkasok ólálkodnak. Az anyagi és közellátási helyzetre mutat szereplők-nézők foghíja. A fogorvos ismeretlen madár erre.

Délutáni kezdettel a Víg vándor cigányok népszínművet mutatta be a sajókazai Radvánszky Béla Kultúrház. Pontosabban felújította húsz év már játszott zenés darabját. Rusznyák Géza és a Bangó Margit erőteljességére emlékeztető Rusznyák Gézáné adták akkor is a főszerepeket. (A háttérben kószál a terebélyes nagymama: Rusznyák Andrásné). Az első szereposztási játszók javarésze elholt azóta.

Jótékonysági előadás ez a Sajókazai Asszonyok közreműködésében. Anyagi bevétel nincs. A jótékonyság a cigány öntudat megerősítését szolgálja.

A színpadocska szcenikai értelemben üres. Emberi erővel azonban teli. Balra székeken Lakatos Lajos, Rácz Géza, Varga Ignác, Rácz Lajos, Bódi Aladár bele szenvedélyesetten szolgáltatják a zenét. A darab dramaturgiailag szemtelen. Olyan, akárha csevegő viszonyban állna a nézőkkel. Meg-megszakad a cselekmény. Énekelnek. Táncolnak. Bódi Aladárné, Csikós Dánielné, Lázi Józsefné, Rácz Jánosné, Rusznyák Gusztávné a lányok, tarka ruhában. Kiss Norbert, Rácz Richard, Rusznyák Sándor, Váradi János, Váradi Pál lábát tüzesen kapkodó legénykétől, büszkén kakaskodó férfiakig a tánckar bravúrt szolgáló része.

Könnyed magától értetődéssel váltogatják a prózát a dallal, meg a tánccal. Nem majmolják a szórakoztatóipar ipari szórakoztatását. Ravaszul kezelik a színházi konvenciókat. Ha megakadna a cselekményvezetés, szemük nem rebben: kibeszélnek a nézőkhöz. Szabatosan tudják: a színpad nem azonos a valósággal, csupán a képzelet, az ügyesség és a játékban való hit nyilvános játékszere. Lázi Károlyné roppant bajuszt ragasztottan a cseles Zsigát játssza az előadásban cserregve-csivitelve, beleénekelve részt vevő nézők nagy derültségére. A színházhoz nézői képzeletre és gyermeki együttjátszási szándékra van szükség, okoskodás és szőrszálhasogató fontoskodás helyett.

Némileg úgy fest, mintha magunk között vagyunk: gúnyolódhatunk magunkon volna a darab sorszabályozója. Ádám Renáta (mint Rózsika) kis kosarában pöttyös gombákat szed, amikor összetalálkozik az erdőben a szabadnapos vonatkísérőnek ható János gróffal (Bódi Aladár). Egymásba szerelmesednek. A fináléban összeházasodnak. Gyermekmese. Rejtett kívánság. Semmi köze a valósághoz. Miként annak a zord öniróniának sem, hogy a cigányok mulatnak unos-untalan. Mintha csippentenének kacéran: ilyennek láttok bennünket! Beoldalog kiszolgált fakabátban Rácz János csendőrként. Mesebeli rendfenntartó.

Sárika szerepében Rácz Ilona a cigány-szubrett. Szerelmes párja Lázi Sándor (Samu) magas hangon beszélő, sajókazai táncoskomikus. Szereti a publikum. Ő viszontszereti őket. Leginkább játszani szeret. Sugárzik az örömtől, hogy szerepelhet, hányhatja maga körül a bohókás jókedvet.

Nem volna okos dolog összevetni kivérzett, végelgyengüléses, hivatásos előadásokkal. A Víg vándor cigányok célja örömszerzés. Nézőnek, játszónak, rokonságnak egyaránt. Mindnyájan hisznek a játékban. Hisznek önmagukban. Szívmelengető, hogy minden anyagi nyavalya, ólálkodó gyűlölet és veszedelmek ellenében önmagukkal belső összhangban méltóságteljesek előadáson, előtte és utána is.

Nem mondanám, hogy találkoztam boldog cigányokkal. De azt feltétlenül, hogy régóta nem akadtam össze ilyen mélyen előkelő emberekkel.

http://nol.hu/kult/a_nap_kritikaja__mgp___szinhazi_repriz_sajokazan (Molnár Gál Péter)

Kapcsolódó link: http://www.dalit.hu/vig-vandor-ciganyok/