2010. május 16-án vasárnap reggel a Vadász-patak kiöntött és az emberek nagyon megijedtek.
Már 4 éve nem volt ilyen nagy tragédia, a patak melletti házakat már reggel 10 óra körül elérte a víz, és sajnos azokat az embereket ki kellett költöztetni a házaikból, mert mindenüket megtámadta a patak, és így nem volt biztonságos tovább maradni. A polgármester asszony jólelkűségének köszönhetően minden olyan család, akit a patak vize elért, azok beköltözhettek az alsóvadászi közösségi házba, így már valamennyire megnyugodtak, mert volt hol aludniuk. De sajnos a víz nem állt meg, ment tovább, jött be a faluba is, de már délután 5-6 óra körül ott volt az utcánkban, és nagyon gyorsan kellett cselekedni, mert hát nagyon féltek az emberek, hogy nekik is bemegy a víz a házukba. Nagyon gyorsan a zsákokat megtöltötték homokkal, és tették mindenkinek a kapuja elé, hogy ne menjen be a víz az udvarra. Nagyon sokan összefogtak, és úgy dolgoztak. Mindenkinek a kertjében rengeteg víz volt, és mindenük odalett, minden zöldséget, amit ültettek, kárba ment. Az emberek hajnalban is dolgoztak egész reggelig, de mindhiába, csak május 18-án, kedd reggel kezdett a víz csökkeni, már délutánra szinte semmi nem volt.
BALOGH ÁGNES
Lázi István János
14 évvel ezelőtt
Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyző Úr!
Tisztelt Képviselő -testület!
Tisztelt Szociálpolitikai Kerekasztal Tagjai!
A Sajó áradása miatt ma hajnalban a Petőfi utcában több házat elöntött víz.
Az épületek nagy része vályogból épült, omladozó az állaga, mivel a falak magukba szívták a vizet véleményünk szerint fennáll az omlás veszélye. Ezt a veszélyt a folyamatos esőzés napról napra tetézi.
Az udvari WC-ket az ár belemosta az utcán álló vízbe, ezért fennáll a fertőzés veszélye.
Az ott élő családok több szempontból is veszélyeztetve vannak.
Azzal a javaslattal szeretnénk élni Sajókaza Képviselő -testülete felé, hogy a Petőfi utcában élő családokat mielőbb költöztessük biztonságos helyre lehetőleg a még meglévő ingóságaikkal együtt.
Erre a célra az üresen álló önkormányzati tulajdonban lévő épületeket javasoljuk biztosítani a lakosság részére.
Javasoljuk továbbá az érintett épületek életveszélyessé történő nyilvánítását, mert ez megkönnyítené a kitelepítést.
Az áradás veszélye továbbra is fennáll. Ha bármelyik ház összeomlik és tragédia történik, a felelősség a település képviselőit és vezetőségét terheli.
A jövőben hosszútávon is megoldást kell találnunk az árterületen élő családok helyzetére. Erre a célra segítséget jelenthet a legutóbbi Falugyűlésen Lázi István János által átadott három pályázat anyaga.
Tisztelettel:
Fürjesné Molnár Erzsébet
települési képviselő
Lázi István János szociálpolitikai kerekasztal tagja
Lázi István János
14 évvel ezelőtt
Nagy áradások miatt kollégám a már fent be linkelt levelet írtuk az Önkormányzat, a Képviselő testület és a Szociálpolitika Kerekasztal elé.
2010. 05. 20-án emiatt rendkívüli testületi ülést hívtak össze.
Napirendi pontok:
1. Levél
2. Árvíz, belvíz – megtett intézkedések, további tervek
3. Indítványok, javaslatok
Levél:
A testületi tagok reagálásai:
„Ez a levél egy általános tág értelmű fogalmazás!” S. S.
„Komolyan gondoltad ezt?! A faluba telepítjük őket?” I. P.
„Ezek az állapotok már nem most keletkeztek, nagyon régóta rossz állapotban van!” S. Lné
„Te a vagyonodat szét szoktad szórni?! Úgy csináltok mint ha a testületnek olyan sok forrása lenne!” S. S.
„Ne azt kérdezd, hogy az Állam mit tett érted, hanem azt, hogy te mit tettél az Államért!” S. Lné
És még idézhetném sorra a mondatokat, de nem akarom inkább.
Árvíz, belvíz – megtett intézkedések, további tervek:
Polgármester Úr elmondta milyen intézkedések történtek az árvízzel kapcsolatban, és hogy ez mennyibe került. Jah és hogy az állami keretből való visszaigénylésére holnapig van határidő.
Gyakorlatilag ezután zárt körű testületi ülést tartottak, ahol kollégámat, szekálták, hogy minek kellett a Petőfi telepen élőket fellázítani, minek kellett elhívni erre a rendkívüli testületi ülésre őket stb.
Lázi István János
14 évvel ezelőtt
Többek között ezeket a pályázatokat nyújtottam be áprilisi falugyűlésen. Érdemes megnézni a beadási határidőt. A Polgármester Úr csak annyit mondott hogy ezt csak a következő testületi ülésen 2010. június 22-én hajlandó a testület elé benyújtani.
http://pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/767f6c3e957e6df9c12572e7004a1842/640cc2323bc6f4f0c12576080064e5b0?OpenDocument
http://romaweb.hu/romaweb/index.html
Orsós Pápai Zoltán
14 évvel ezelőtt
Nagyon szörnyű tragédia az ha bárki természeti katasztrófa áldozata lesz,de még szörnyűbb az ha könyörögni kell a segítségért.Számomra nem lenne kérdés,hogy beköltöznek e a faluba?.Az sem kérdés,hogy ha a pöcegödrök kiöntenek milyen fertőzéseket,felelősségeket von maga után.A vályog épületek a Víztől összefognak dőlni. Mi lesz ha ez emberi életet követel?A falu vezetésének ilyenkor nem szabadna határidőre hivatkozni,mérlegelni kellene az emberi méltóságot!!!.
Kérem a falu vezetését hogy emberiséggel és humánus ,gyors segítségnyújtással segítse a falu lakosait.Hisz ők is a társadalom részei akik most magukra számíthatnak.
Orsós P Zoltán
Kalányos László
14 évvel ezelőtt
http://klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=109018
Botrányos eljárás – nem lehetnek árvízkárosultak a sajókazai cigányok
Nem nyilvánította árvíz károsultaknak a romákat a sajókazai önkormányzat – tudta meg a Roma Sajtóközpont. Közleményük szerint a Sajó és a Vadász patak áradása miatt Sajókaza és környékének egy része még a hét elején víz alá került, a lakosokat kitelepítették, ám a Petőfi telepen élő cigányokat otthagyták. Az önkormányzat nem engedte, hogy átmenetileg beköltözhessenek a helyi kultúrházba vagy üresen álló önkormányzati épületekbe.Az érintettek szerint azért, mert a helyi képviselők attól félnek: az árvíz után nem tudják majd őket „visszazsuppolni” a cigány telepre.
Elmondásuk szerint az érintettek a történtek után először az önkormányzathoz és a helyi gimnázium vezetőihez mentek segítséget kérni. Az önkormányzat erre mintegy 1300 homokzsákot küldött. Bár a romák elmondásuk szerint együtt „zsákoltak” a polgárőrökkel és a rendőrökkel, hogy megvédjék a telepi, zömmel vályogházakat, a víz elöntötte a kerteket, a pincéket, beszivárgott az épületekbe, az udvari illemhelyek tartalmát pedig kimosta. Az egészségügyileg veszélyes szennyeződés gyakorlatilag mindenhová bejutott, így gimnázium igazgatója értesítette a katasztrófavédelmet.
Az igazgató elmondta: ezt követően a település polgármestere és a helyi doktor is kiment a telepre, azzal nyugtatva az ott élőket, hogy majd megy az ÁNTSZ és fertőtlenít. Derdák Tibor ugyanakkor hozzátette: ha ekkor azonnal árvízkárosultakká nyilvánították volna a telepieket, akkor nekik is járt volna az a segítség, amit egyébként mindenki más megkapott: tiszta víz, élelmiszercsomag, és beköltözhettek volna az addigra már előkészített kultúrházba is, ám ez utóbbi elmaradt. Ezért egy önkormányzati képviselő és a helyi szociális kerek-asztal egyik tagja levélben kért segítséget a képviselő-testülettől, amely tegnap délután rendkívüli ülést tartott – számolt be a Roma Sajtóközpontnak a levélírók egyike, a kerek-asztal tagja.
Tájékoztatása szerint azt kérték képviselőktől: az omlás- és a fertőzésveszély miatt a Petőfi telepen élőket költöztessék át ideiglenesen az önkormányzat üresen álló épületeibe, házaikat nyilvánítsák életveszélyessé, és találjanak számukra hosszú távú megoldást. Lázi István János elmondta: a csütörtök délutáni rendkívüli ülésre elmentek a Petőfi telepen élők is, ám az ülést egy idő után zárttá nyilvánították, így a romák kinn rekedtek, ő azonban benn maradhatott, és jegyzetelte az elhangzottakat. Ezeket nyilvánosságra is hozta egy internetes oldalon. Eszerint a zárt ülésen a képviselők többek közt ilyen mondatokkal reagáltak a romák kérésére: „Komolyan gondoltad ezt? A faluba telepítjük őket?”(….) Te a vagyonodat szét szoktad szórni? (…) Ne azt kérdezd, hogy az állam mit tett érted, hanem hogy te mit tettél az államért!”
Az érintett romák szerint az önkormányzati képviselők zöme attól fél: ha most engedik kiköltözni őket roskadozó házaikból, akkor az ár után nem tudják majd visszaköltöztetni őket a cigány telepre.
Az RSK kérdésére ezt az álláspontot Lázi István János azzal indokolta: az elmúlt hat hónapban ez az ötödik áradás, amely „alámossa” a cigány telepet. Ezért ő még áprilisban eljuttatott a polgármesterhez egy olyan – a telep felszámolását is célzó – pályázati kiírást, amelynek a segítségével hosszú távon megoldható lenne ez a gond. Lázi István János elmondása szerint erre a polgármester úgy reagált: a június 22-ei képviselő-testületi ülésen megvitatják ezt, a pályázat leadási határideje azonban korábban, június 15-én van. A polgármestert többszöri keresés ellenére sem tudta a Roma Sajtóközpont elérni.
(S. Kállai Szilvia, Roma Sajtóközpont)
Derdák Tibor
14 évvel ezelőtt
A borsodi árvíz olyan, mint amilyen a Katrina hurrikán volt New Orleans-ben: a természeti katasztrófáknak van etnikai természetük.
A cigánytelepek mindig a falu szélén vannak, a legértéktelenebb, legvizesebb helyeken.
A cigánytelepeken sok a vályogház, az árvizek az ilyen épületeket szeretik megroggyantani.
A cigánytelepeken mindig árnyékszékek vannak, azt mindig belemossa az áradat a lakásokba.
A kisebb településeken inkább vannak cigánytelepek, mint a nagy és erős városokban.
A kis méretű önkormányzatok pedig okkal félnek bármilyen lépést tenni: a komolyabb lépések meghaladják az erejüket.
Az állam hátrányosan különbözteti meg a kis településeket: pl. 40.000 lakos alatt nincs adósságkezelés.
Ezért én együttérzek a Petőfi utca lakóival, de átérzem a sajókazai önkormányzat tehetetlenségét is.
A falvak gettósodását nem tudják megállítani az önkormányzatok, csak a központi kormányzat.
A borsodi árvíz fölveti a kérdést: indít-e a hatalom olyan programokat, amelyek fölszámolják a falusi gettókat?
Walter Anita
14 évvel ezelőtt
Felháborító! Ez az Önkormányzat nem az ott lakó emberek érdekében, sokkal inkább ellene működik. Nem lát, nem hall, nem érez, tudomást sem akar venni dolgokról. Bármilyen ötletet, javaslatot, programot, segítséget elvet, amivel változtatni lehetne a dolgokon. Csak a kifogás, és a bűnbak keresése megy, és persze a főbűnös mindig az, aki meg mert szólalni. Lázadás, ha a helyi lakosok kérik a saját önkormányzatukat, hogy tegyen meg mindent ami tőle telik? És miért kell egyáltalán külön kérni őket? Nem kellene ennek természetesnek lenni? Nagyon elgondolkoztató helyzet. Kitartás! Nemsokára önkormányzati választás! Biztosan akadnak megfelelőbb emberek, akik tényleg képviselik a település és a lakók érdekeit.
Kalányos László
14 évvel ezelőtt
Ha van olyan települési önkormányzat, ahol a lakosság 40.000 fő alatti és tud segíteni bárhogy, de nem kizárólag a cigányoktól vonja meg a segítséget, ha csak egy ilyen is létezik, akkor én is átérzem a sajókazai önkormányzat tehetetlenségét. Ezen túl pedig az ilyet nem egyszerű tehetetlenségnek gondolom, hanem nagyon is szándékosnak, tehát nem is annyira tehetetlenségnek… Az irgalmas szamaritánus sem volt tehetetlen, pedig neki aztán tényleg nem volt üresen álló, víztől mentes önkormányzati tulajdonban lévő épülete. Mellesleg, sok jó ember kis helyen is elfér, csak nem Sajókazán. Kicsit olyan ez, mintha Schindlernek nem lehetett, nem lett volna listája, mint tudjuk lehetett és segített is ehhez mérten, lett listája (értsd: száraz, aktív használaton kívüli önkormányzati épületekben cigányok). Most mondjam azt, hogy ez a sajókazai „tehetetlenség” az önkormányzat részéről azzal egyenlő, hogy arrafelé gyűlölik a cigányokat? Hát mondom.
SZEMA
14 évvel ezelőtt
http://www.szema.hu/sajto/kozlemenyeink-nyilt-leveleink/a-szema-nyilt-levele-az-orszaggyuleshez-a-borsodi-arviz-ugyeben/
A SZEMA nyílt levele az Országgyűléshez a borsodi árvíz ügyében
Tisztelt Országgyűlés!
A borsodi árvíz az ország legszegényebb térségeit érintette, ott is rendre a legszegényebbek kerültek a legnagyobb veszélybe.
A világ megtanulhatta már a Katrina hurrikán példáján New Orleansban: a természeti katasztrófáknak szociális és etnikai oldala is van.
Szendrő, Szendrőlád, Edelény, Alsóvadász, Boldva és Sajókaza a mi New Orleansunk. Magyarországon minél kisebb egy település, lakosai közt annál több a segítségre szoruló idős ember és jobb sorsra érdemes kisgyermek.
A legkiszolgáltatottabb utcák pedig a falu szélén vannak.
A nincstelenek házai többnyire vályogból épültek, az árvizek az ilyen épületeket szokták megroggyantani, és az áradat az árnyékszékek tartalmát belemossa a lakásokba.
A közhasznú munka ezekben a falvakban főként lapátolást jelent. Az „út a munkához” program költséges értelmetlensége látványosan megmutatkozott az árvízi megelőzés hiányosságaiban.
A magyar állam a gettósodásért való felelősséget és megelőzésének terheit áthárította a kicsi és tehetetlen önkormányzatokra. A borsodi árvíz sürgetővé teszi a kérdést: felszámolja-e a kormány a falusi gettókat, a faluvégi szegregációt?
Nem halogatható, hogy a magyar társadalom, a kormányzat, az egyházak és a civil szervezetek alakítsanak ki szolidáris stratégiát arra, hogyan kapcsolhatók be a leszakadó falvak az ország vérkeringésébe.
Összehangolt lakás-, oktatás- és foglalkoztatáspolitikával szabadíthatók csak ki a tétlenségre kárhoztatott családok azokból a térségekből, ahol soha nem lesz számukra munka, képzés és perspektíva. A SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért) javasolja, hogy az Országgyűlés terjessze ki az adósságkezelési szolgáltatást a 40 000-nél kisebb lakosságú településekre; az építési előírások betartatásával számolja föl a szemünk előtt növekedő szegénytelepeket az egész országban.
Borsod Magyarországon van!
Sajókaza, 2010-05-22
Derdák Tibor
a SZEMA elnökségi tagja
Fürjesné Zsóka
14 évvel ezelőtt
A fenti nyílt levelet olvasva, a végére odaképzeltem annak a több ezer embernek az aláírását, akikről szól az üzenet. Az árvízkárosult szegény emberekét és a „tehetetlen” önkormányzatokét.
Remélem a tisztelt Országgyűlés is látja őket lelki szemeivel és átérzi a sorsukat!
Lázi István János
14 évvel ezelőtt
Közösen az árvíz ellen
Már egy hete folyamatosan a Polgármester úr, a Jegyző úr testületi tagok, a közmunkások, a polgárőrök a cigányok, a nem cigányok és az önkéntesek dolgoznak az árvíz ellen. Szivattyúznak, zsákolnak és árkokat ásnak. Több családot kellett kitelepíteni a helyi általános iskola tornatermében, ahol háromszori étkezést biztosít az önkormányzat. Szombat hajnalban tetőzött Sajó a településen emiatt víz van a Petőfi utcán, a Dózsa György úton és a 48-as úton. Az utóbbi két utcában Stefán László polgármester Úr élelmiszer adományokat oszt, mivel ott a kitelepítésre egyenlőre nincs szükség.
Kalina Yvette
14 évvel ezelőtt
Kedves Benő!
Lehet, hogy a baj tényleg összekovácsol? Azon kellene gondolkodni, hogy ezt az együttműködést hogyan lehet „boldogabb” időkben is megőrizni. Én hiszem, hogy lehetséges. Ha bármiben segíthetek, segíthetünk, mondjátok. Beszéljünk róla!
Dalit.hu
14 évvel ezelőtt
Kéttucatnyi roma család maradhat fedél nélkül Felsőzsolcán: http://romnet.hu/hirek/hir10060902.html