A hazai oktatás vámszedői?

ENDRÉSIK ZSOLT, (Jobbik): – Az utóbbi időben Borsod megyében, főleg Ózd környékén, nagyfokú térhódításba kezdett az oktatási intézményekben az úgynevezett Ámbédkar Gimnázium, illetve működtetője, a Dzsaj Bhím nevű állítólagos buddhista egyház. Megjelenésüket és nyomulásukat döntően az teszi lehetővé, hogy a régió katasztrofális anyagi helyzete miatt az önkormányzatok nem képesek működtetni a tanintézményeket, és gyakorlatilag odaadják bárkinek, aki ezt névleg vállalja. Hallott már ezelőtt valaki a Dzsaj Bhím Közösségről az SZDSZ-en kívül? Buddhista cigányokról, akik „holokauszt-menetelnek” zsidó vezetőkkel? Pláne Borsodban? Még maga a Népszabadság is beismeri, hogy nyoma sincs a Dzsaj Bhím semmiféle hitéleti tevékenységének.

- Az SZDSZ-es ámokfutás következményei az úgynevezett tanodák, bárminemű állami és önkormányzati felügyelet nélkül. Azt hirdetik magukról, hogy áldozatos munkával cigány gyermekeket nevelnek, juttatnak majd szakmához, sőt diplomához. A valóság viszont dióhéjban: maga az Ámbédkar csak nevében gimnázium, valójában semmi olyan, ami tanintézetre emlékeztetne. Teljesen szakképzetlen, arrogáns személyeket helyeznek komoly pedagógiai és intézményvezetési pozíciókba, közülük néhányat már uzsorázás miatt előzetesbe is vettek. Ezek a személyek megalázó módon bánnak a valódi pedagógusokkal. Amit oktatás címén végeznek, arra nincs más szó, mint az, hogy bohóctréfa. Mivel bizonyítványt adnak ki, így a valódi iskolák érettségijei és ezek értéke lenullázódik.
Az ilyen sajátságos csoport felbukkanása és tevékenysége a térségünkben nem hogy csökkentené, hanem növeli az etnikai feszültséget. Kérdésem a következő:

- Meddig folytathatnak hasonló tevékenységet ezek az oktatási intézmények?

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

HOFFMANN RÓZSA, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! Az ön által felvetett probléma egyszerre általános és konkrét, szól az úgynevezett alapítványi iskolák világáról és a Dzsaj Bhím Közösségről. Utóbbi egyházi tevékenységének megítélését az Országgyűlésre kell bíznunk, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény értelmében. Lesz alkalmunk eszmét cserélni róla a Házban. Meg kell azonban jegyeznem: az a szóhasználat, amellyel ön a valóban létező kérdéseket, illetve problémákat tisztázni kívánja, kevéssé méltó a parlamenthez. Nem tudom nem észrevételezni, hogy ironikus szavai sértik az igazi, jobbik Magyarország polgárainak önérzetét, és joggal keltenek megütközést a jóakaratú emberekben.

- Kérdésének szakmai elemeire térve elmondhatjuk: az elmúlt években valóban számtalan lehetőség nyílt nem állami, nem önkormányzati alapítók számára, hogy normatív támogatásokkal és akár egyházi kiegészítő támogatásokkal élve a közoktatás szereplőivé váljanak. Nos, éppen ideje megemlítenünk: a kormány által elfogadott koncepció a nemzeti köznevelés rendszeréről, a normatíva megszüntetésével, az országos szakmai ellenőrzés és felülvizsgálat rendszerének megteremtésével, az egyházak jogállásáról szóló törvény pedig a szigorúbb tartalmi, formai szabályozással fog gátat szabni a közoktatási látszattevékenységnek. A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat terveink szerint még az őszi ülésszakon kerül a parlament elé.

- A Derdák Tibor nevével fémjelzett iskolaháló egyébként megkereste az illetékes államtitkárságokat. A két államtitkárság egyetért abban, hogy a közösség további működésének támogatása csak komoly pénzügyi és szakmai átvilágítás után lehetséges. Mint ismeretes, az elmúlt években a Magyar Államkincstár jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezte helyszíni ellenőrzés után a fenntartót. Az Oktatási Hivatal pedig két ízben is felügyeleti bírságot szabott ki különféle szabálytalanságok miatt.

Az Origó tudósítása az országgyűlés üléséről 2011. szeptember 19-én:

2011.09.19. 16:38 – „Buddhista cigányok zsidó vezetőkkel?”

Hallot már valaki a Dzsaj Bhím közösségről az SZDSZ-en kívül? Buddhista cigányok zsidó vezetőkkel? – kérdezte Endrésik Zsolt jobbikos képviselő, aki kifogásolta, hogy ez a vallási közösség, illetve az általa fenntartott iskolák nagy teret nyert Borsod megyében. A képviselő szerint az iskolákban nem folyik valódi oktatási tevékenység, csak növelik az etnikai feszültségeket.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint a Dzsaj Bhím egyházi tevékenységét az egyházügyi törvény szerint majd megítéli az országgyűlés, de a kérdés hangneme szerinte nem illik a parlamentbe. A közoktatási kérdésről az államtitkár azt mondta: az új köznevelési törvény gátat fog szabmi az oktatási látszattevékenységeknek, és emlékeztetett, hogy korábban már jogtalanul felvett támogatás visszafizetésre kötelezték a közösséget.

http://www.origo.hu/itthon/percrolpercre/20110919-tudositas-az-orszaggyules-uleserol-2011-szeptember-19en.html

Márton Ferenc jobbikos önkormányzati képviselő interpellációja:

Tisztelt Polgármester úr!

A legutóbbi időkben a térségben és Ózd városban nagyfokú térhódításba kezdett az oktatási intézményekben az úgynevezett Ámbédkár Gimnázium, illetve a működtetője, a Dzsáj Bhim nevű állítólagos buddhista egyház.
Számos környékbeli községben vannak már jelen, és immár benn Ózdon is! A terjeszkedésük szembeötlő, és a nyíltan hangoztatott céljuk a további még szélesebb és még mélyebb terjeszkedés.
Tehát komolyan kell számolni a jelenlétükkel.
Megjelenésüket és nyomulásukat döntően az teszi lehetővé, hogy a régió katasztrofális anyagi helyzete miatt az önkormányzatok nem képesek működtetni a tanintézményeket, és gyakorlatilag odaadják bárkinek, aki ezt névleg vállalja.
Vettem a fáradságot, hogy alaposabban utánanézzek ennek az egésznek, plusz végigkérdeztem az érintett pedagógiai szakembereket.
Kérem alázattal: hallott már azelőtt valaha valaki a Dzsáj Bhim közösségről? Buddhista cigányokról, pláne Borsodban? Még maga a Népszabadság is az egyébként hízelkedő Derdák-interjújában szóvá tette, hogy nyoma sincs a Dzsáj Bhim semmiféle hitéleti tevékenységének, templomának, papjainak, hanem csakis a tanodák működtetése címén történő pénzkapásról ismert. EU-pénzek, de immár állami pénzek is. Többek számára ez enyhén szólva gyanús, és Tuskó Hopkinsra emlékeztet.
A jelenlegi, nagyrészt még az SZDSZ által meghozott oktatásügyi törvények sok olyasmit tesznek lehetővé, amiket kívülállók ép ésszel szinte el sem tudnak képzelni. Az úgynevezett tanodák is ilyen jelenség, bárminemű állami és önkormányzati felügyelet nélkül, vallásszabadság, abrakadabra. Szabad a vásár!
Ebbe nyomulnak bele nagyon céltudatosan bizonyos körök.
Azt hirdetik magukról, hogy pénzek idehozatalával és áldozatos munkával cigány gyermekeket nevelnek, kulturálnak, juttatnak majd szakmához, sőt diplomához.
A valóság ezzel szemben a következő:
– Maga az Ámbédkár csak a nevében gimnázium, valójában semmi olyasmi, ami egy átlagembert, pláne egy szakembert tanintézetre emlékeztetne
- Ugyan miféle „szakoktatás” történhetne oktatók és tanműhelyek nélkül?
- Azzal, hogy a gimnázium, sőt high school (főiskola), és ki tudja, milyen fellengző címeket magukra aggatják, rögtön nyilvánvaló, hogy a tevékenységük meghatározó eleme a megtévesztés, a gyermeteg látszatkeltés, kérem alázattal, a szélhámoskodás.
- Nem igaz, hogy pénzeket hoznak nekünk. Az oktatásügyre fordítható források nélkülük is ugyanúgy rendelkezésre állnának, sőt nélkülük még jobban, mert ha nem iktatnák magukat közbe, akkor ezek az EU és magyar állami források nem csapolódnának meg (most nagyon tapintatosan fejeztem ki valamit).
- Teljesen szakképzetlen, ellenben rendkívül arrogáns személyeket helyeznek komoly pedagógiai és intézményvezetési pozíciókba, például az is előfordult, hogy egy ilyen tutorukat vagy mentorukat a rendőrség uzsorázás miatt vett előzetesbe, de a többi sem sokkal jobb, nézzenek csak utána!
- Ezek a beindult és elmagabiztosodott személyek megalázó módon bánnak a valódi pedagógusokkal és egyáltalán magával a szakmával (–> Sáta)
- Amit oktatás címén végeznek, arra nincs más szó, mint bohóctréfa.
(napi két-három órányi „tanítás”, ami csak cigányzene-hallgatás, kannaütögetés és ilyesmi; az informatikai „érettségijükön” Sajókazán a cigánygyerek a monitort tévének, az egeret kattantónak nevezte, és érettségit kapott rá, már arra is érettségit adnak, ha a cigány gyermek délben befárad megenni az ingyenes ebédet, és utána hazamegy, stb, stb)
- Azzal, hogy ezek az úgynevezett intézmények iskolai bizonyítványt, sőt érettségit adnak ki, egyáltalán nem a cigányok képzettsége nő, legfeljebb az arcuk, de a következmény egyértelműen az lesz, hogy a valódi iskolák, bizonyítványok és érettségik értéke is lenullázódik, elhiteltelenedik
- Több környékbeli településen elharapózott az a jelenség, hogy megkaparintják az állami iskola állami pénzből vett drága felszerelését.
- Pénzügyek terén megdöbbentő anomáliák hosszú soráról hallottam pedagógusok beszámolóit
- A működésüket a rombolás, illetve verekedések és más személyi konfliktusok kísérik és jellemzik az úgynevezett „tanulók” között
- A csernelyi tanulókkal kapcsolatos huzavonából egyértelműen kiderült, hogy Derdák Tibor fő-ámbédkáros egyedül a saját érdekeit tartja szem előtt, nem az együttműködés jellemző rá.

Egy ilyen sajátságos jelenség , illetve sajátságos csoport felbukkanása a térségben és most már Ózdon, a tevékenységük nemhogy csökkenti, hanem növeli az etnikai feszültséget.

Ózdnak más sem hiányzik kevésbé, mint az, hogy a holmi Ámbédkár Dzsáj Bhim-ek miatt inkább előbb, mint utóbb elkerülhetetlenül kirobbanó botrány tovább rontsa az országos hírnevét.

A Jobbik alapvető felelősséget és elkötelezettséget érez a közoktatás színvonalának a megtartásáért, mert a térség és az ország jövőjéről van szó.

Mi, a Jobbik a legnyomatékosabban kérjük Ózd város önkormányzatától, hogy alakítsunk egy rendkívüli bizottságot, amely maximálisan figyelemmel kíséri, ellenőrzi és monitorozza az Ámbédkár Dzsáj Bhimmel kapcsolatos összes fejleményt. Nem lehet kifogás, hogy a Dzsáj Ámbédkár kibulizta magának az ellenőrzésmentességet. Lehet, hogy ők mint szervezet kisompolyogtak az állami és önkormányzati szervek hatásköre alól – azonban a tanulók ózdi lakosok, és az ő sorsukat, tevékenységüket, oktatási részvételüket igenis jogunk van kontroll alatt tartani, a még állami vagy önkormányzati tulajdont és intézményeket úgyszintén. Mindent ki kell vizsgálni!
Tehát ismételten nyomatékosan kérem egy ilyen ellenőrzési rendkívüli bizottság mihamarabbi, sőt azonnali megalakítását a Jobbik részvételével.

Ózd, 2011. szeptember 11.

Forrás: http://harsonaujsag.hu/interpellacio-2/