Szabad eltávozást ígért a Váci Egyházmegye azoknak a nevelőszülőknek, akik más fenntartóval dolgoznának tovább. Az új hálózat működésiengedély-kérelmét azonban rendre elutasítják. A nevelőszülők tanácstalanok, a gyerekek is bizonytalanok, akad köztük, aki elindulna valahová.

Az utolsó gyereket is elvitték. Roli egyre csak sírt. Én meg azt hajtogattam, hogy visszahozzuk. De nem hiszem, hogy viszszaadják. Túlságosan belefolytam az egyházmegye és a nevelőszülők vitájába. Mondták, hogy vigyázzak, mert elvehetik tőlem a gyerekeket, nem hittem nekik – zokogja Csörögi Lászlóné. – A fogadott fiam, Tibi szíve majd megszakad, annyira öszszenőttek. Kilenc éve voltak együtt. Mondogatta is nekem, hogy fogadjam örökbe Rolit, de nem fogadhatok örökbe minden nevelt gyereket!

Összesen öten voltak. Barna és Levente után hozták Zsoltit. Kilencéves volt és már túl sokat látott. Az anyja elhagyta, az apja nem hitte, hogy az ő vére. A nagymama – ahogy ő hívta, a „képzelt” mama – élettársa időnként késsel kergette az utcán. Kétszer bukott meg a helyi iskolában. Nálam négyes tanuló lett és mesemondó versenyt nyert. De a múltat nem lehetett kitörölni belőle. Éjszakánként a paplanhuzatba bújva aludt és folyton bajba keveredett. Ő indította el a lavinát – emlékszik vissza Csöröginé. Az iskola kérésére pszichiátriára küldték, ahol azt mondta a kezelőorvosának, hogy verem őket. Gyermekotthonba vitték. Két hét múlva jöttek Barnáért. Leventét inkább magával vitte az apja. (A fiúcskát egyedül neveli az apja, és csupán a gyerek hétközbeni ellátásához kért segítséget. Most titokban viszahordja a pótanyuhoz.) Roli az egyik S. O. S.-gyermekfaluban él.

Összesen tíz családtól vittek el nevelt gyerekeket a Váci Egyházmegye és az általa felügyelt nevelőszülői hálózat közötti háborúskodás kitörése óta. A hálózathoz jelenleg 168 nevelőszülő és 364 gyerek tartozik. A nevelőszülők közül 141-en másik fenntartóhoz szegődtek volna január elsejétől.

A jog erre lehetőséget ad. Csakhogy az egyházmegye idén augusztusban körlevelet küldött szét: …felhívom a figyelmet, hogy különböző dokumentumok aláírása, a támogatási szerződés felmondása a nevelőszülői működési engedély felmondását, az elhelyezett gyerekek gondozási helyének megváltoztatását vonhatja maga után.”

A történet jóval korábban kezdődött. Nagy Magdolna más nevelőszülőkkel együtt 2005 végén felkereste Faragó Györgyöt, a Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi – a nagy létszámú gyermekotthonok felszámolása révén ismertté vált – igazgatóját, hogy szervezzen új nevelőszülői hálózatot a megyében. A hasonló célú Fészek Egyesülettől éppen akkor távozó Faragó György vállalkozott is a feladatra. Ám ez sokaknak nem tetszett. A megyében működő többi fenntartó szervezet paktumot kötött: nem vesznek át egymástól nevelőszülőt. Faragó György erről mit se tudva hozta létre az Otthon Szociális Szolgáltatót, amelyhez szép számmal csatlakoztak nevelőszülők.

Az elhagyott hálózatok válaszul alkalmatlannak nyilvánították a távozókat. (Furcsamód korábban egyikőjük alkalmasságát sem kérdőjelezték meg, működési engedélyüket se vonták vissza.) A magasabb normatíva reményében néhány hónappal később Faragó György a Váci Egyházmegyét kérte fel fenntartónak. Az akkor kötött megállapodás értelmében az állami és az egyházi támogatást – amely az idén az állami normatíva 67 százaléka – teljes egészében az Otthon Szociális Szolgáltató használhatja fel.

Ez csak részben teljesült. A kiegészítő normatívából két év alatt több, mint százmillió forint gyűlt össze a hálózat számláján. Faragó György 2008 tavaszán – a fenntartó tulajdonába kerülő – központi irodát és gyermektáborhelyet akart vásárolni a pénzből. Erre vonatkozó javaslatait azonban elutasította az egyházmegye. Viszont egyre több hibát találtak a munkájában. A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal jelentésében foglalt hiányosságok felderítésére a Váci Egyházmegye belső vizsgálatot rendelt el, majd 2009 februárjában felmondott a hálózat vezetőjének.

- A feltárt tények megrázóak voltak ésigazolták azon előzetes, Faragó György korábbi munkáltatóitól kapott információkat, miszerint az általa létrehozott modell nem a gyermekek védelmét tekinti elsődleges feladatának. Az egyházmegye pedig nem támogathatja a kontroll nélküli, megélhetési nevelőszülőséget – jelenti ki határozottan dr. Szendrei Róbert, a Váci Egyházmegye jogásza.

- Még a gyanú árnyéka is sértő – tiltakozik Nagy Magdolna. – Nevelőszülőnek lenni nagy felelősség, rengeteg munkával és türelemmel jár. Bár közülünk sokan nem dolgoznak munkahelyen, de állatot tartunk és kertészkedünk. Nem keresünk pénzt máshol, de amit pénzért megvásárolnánk, megtermeljük. Itthon vagyunk, hogy segítsünk a gyerekeknek tanulásban, foglalkozunk velük, biztosítsuk az ellátásukat és a nyugodt környezetet. Ilyen formán a tanárok is „megélhetési pedagógusok”? Elvégre a gyermekekkel történő foglalkozásért kapják a fizetésüket. Csak ők a munkaidő lejártával hazamennek, mi meg maradunk: éjjel-nappal, betegségben, bánatban.

- A hálózat működését minden évbenvizsgálta a közigazgatási hivatal. Súlyos kifogások sohasem merültek fel. A hálózat működésének szakmai alapelveit egyetlenegyszer sem bírálták. Sőt a Szociális és Munkaügyi Intézet (SZMI) korábbi jelentéseiben nyitott, fejlődőképes szakmai csapatként jellemzi a hálózatot – veti ellen Faragó György. – A menesztésem indokául használt 2008-es jelentés legsúlyosabb vádja például az volt, hogy speciális ellátásra szoruló gyerekeket is fogadtunk ideiglenes jelleggel, holott a működési engedélyünkben nem szerepel az integrált nevelés. Ez a pont az előző évben is hiányzott, de akkor senkinek sem tűnt fel. A gyermekellenes működésről meg csak annyit: három éve a Fővárosi TEGYESZ példaként mutatta be az általam létrehozott modellt egy szakmai tanácskozáson. Az SZMI pedig azt írta: a gyermekek és a nevelőszülők kapcsolatát a bizalom és a kötődés jellemzi.

A bankszámlán maradt pénz összegéről nem adott tájékoztatást az egyházmegye, jövőbeli felhasználásáról csupán annyit közöltek, hogy azt a törvényben meghatározott feltételek szerint költik el. A jogszabály viszont nem írja elő, hogy a hálózatra kapott pénzt, az itt gondozott gyermekekre költsék. A nevelőszülők szerint ez nem is lesz így.

- A különféle normatíváknál lényegesen többet költünk az intézményre. A kötelező ellátáson túl többletjuttatásokat és szolgáltatásokat nyújtunk. Így például utazó gyógypedagógus, pszichológus, pszichiáter és fejlesztőpedagógus segíti a családokat. Ezenfelül új, korszerű irodákat nyitottunk az Otthon Szociális Szolgáltató szakmai stábjának az Apor Vilmos Katolikus Főiskola budapesti épületében. A gyerekek a nevelőszülők választása szerinti üdülőhelyen tölthetnek egy hetet minden évben – sorolja a Kocsis Beáta, a hálózat új vezetője.

A nevelőszülők csodálkozva hallgatják mindezt. Ezeket a juttatásokat Faragó György vezette be – állítják -, távozása után éppenhogy felszámolták a hálózat teljes szakmai vezetését. (Az egyházmegye szerint egyszerűen lejártak a szerződések.) Szétesett az egész rendszer. Nincs pszichológus, gyógypedagógus. Az új nevelőszülői tanácsadók még arra sem veszik a fáradtságot, hogy a nevelőszülők és a gyerekek nevét megjegyezzék. Könyvből osztják a tanácsokat – háborog Földi Péterné. – Ez egy bizalmi kapcsolat, hiszen a nevelőszülői tanácsadó teljes mértékig belelát a család életébe. Faragó György fejből tudja minden gyerek nevét és történetét. Napi kapcsolatban állt velünk – veszi át a szót Polányi Attila. – Minden évben szervezett a gyerekeknek egy hét táborozást, Mikulás-ünnepséget. De év közben is mindig akadt valami adomány: hol ruha, hol játék, hol tartós élelmiszer. A korábbi vezető figyelmét jelzi a 13. havi nevelőszülői díj is.

A nevelőszülők ragaszkodnak vezetőjükhöz. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, kérelmet írtak, fórumot, tüntetést szerveztek. A Váci Egyházmegye tavaly írásba is adta: mindenki szabadon távozhat. A nevelőszülők ekkor működési engedélyért folyamodtak a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalhoz. Okulva az Otthon Szociális Szolgáltató létrehozásakor kitört botrányból tíz új – korábban egyetlen hálózathoz sem tartozó – nevelőszülő adta be a kérelmet. Kérelmüket a környezet nem megfelelő állapota miatt utasították vissza. A nevelőszülők többsége ennek ellenére felmondta a Váci Egyházmegyével korábban kötött megállapodást. Új kérelmet nyújtottak be. Ezután kapták meg a fent idézett „fenyegető” körlevelet, majd a fenntartó elrendelte a szülők rendkívüli alkalmassági vizsgálatát, amelynek végeredményeként több gyermeket is elvittek nevelőszüleitől. Kocsis Beáta az államigazgatási hivatal jelentésével indokolta az eljárást.

Az új kérelmet ezúttal Faragó György személye ellen felmerült súlyos szakmai, gazdasági és pénzügyi kifogások miatt utasították el. Tíz – időközben – alkalmatlannak nyilvánított nevelőszülő foglalkoztatására hivatkoztak. A 30 oldalas fellebbezésben a nevelőszülők számos ellentmondásra hívják fel a hivatal figyelmét. Köztük arra, hogyha Faragó valóban alkalmatlan volt, akkor miért csak most, a Váci Egyházmegyétől való leválás idején hozakodik ezzel elő az a hatóság, amely évekig ellátta a hálózat szakmai felügyeletét?

Ezzel párhuzamosan újabb kérelemmel fordultak a hivatalhoz. Ezúttal azzal utasították el, hogy „ha előre látható, hogy egy szolgáltató működése a gyermekek alkotmányos jogait sértheti, nem adható ki működési engedély.” Így nincs új fenntartó, a régivel – a Váci Egyházmegyével – pedig felbontották a megállapodást. Bár a fenyegetések hatására sokan visszatértek az egyház kebelére, de még így is sokan várnak az új hálózat születésére. Ha az év végéig nem kap engedélyt, akkor fenntartó híján tucatnyi gyermek gondozása kerül veszélybe – állítják.

Egyetlen gyermek sem „lóg” a levegőben – tiltakozik Szendrei Róbert. – A korábban távozni kívánó nevelőszülők kétharmada meggondolta magát és velünk kívánja folytatni a munkát. Huszonketten pedig a megyei szakszolgálatokkal kötöttek szerződést. A helyzet magától rendeződne, ha Faragó György befejezné végre az agitálást. (Ezt a nevelőszülők határozottan tagadják.)

Az egyházmegye Abony és Tápiószecső önkormányzatának kérelmére gyermekstopot rendelt el a településeken. Szendrei úgy véli, nem minden gyereket kell nevelőszülőnél elhelyezni. Vannak olyanok, akiknek a gondozására a lakóotthon vagy egy kis létszámú gyermekotthon alkalmasabb. A nevelőszülőket pedig alaposan meg kell rostálni: csak azok maradjanak, akik nem megélni szeretnének a gyerekekből, hanem segíteni nekik.

Ezt tesszük egy évtizede. A fenntartók jönnek és mennek, a gyerekek és mi maradunk. Otthont adunk és szeretet, cserébe jó szót is alig kapunk – mondják a nevelőszülők, akik nem értik: miért nem kaphatnak engedélyt a folytatáshoz, miért nem mehetnek el Isten hírével?

…

Mi lenne, ha elvinnének innen? – kérdez vissza a középiskolás Orosz Rajmund, aki évekkel ezelőtt maga kérte gondozásba vételét. Azóta Abonyban él és történelemtanárnak készül. – Neki indulnánk… Csak akad valaki ebben az országban, akit érdekel a sorsunk.

…

Az érintett államigazgatási hivatal nem érzi illetékesnek magát. A Szociális Minisztérium a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál folyamatban lévő másodfokú eljárásra, illetve a nevelőszülői panasz okán a Közép-magyarországi Szociális és Gyámhivatalnál elrendelt vizsgálat eredményére vár.

http://nol.hu/belfold/20091205-isten_hirevel