Az MTA Gyerekszegénység Elleni Program valamennyi munkatársa nyílt levélben fordult Sólyom Lászlóhoz, a Magyar Köztársaság elnökéhez és Katona Bélához, a Parlament elnökéhez.

Szegények elleni hadjárat szegénység elleni harc helyett

Hordószónokok ötletei alakítják szociális rendszerünket, miközben a szakmai érvek süket fülekre találnak.

• adatok igazolják: Magyarország keveset költ segélyezésre – a támogatások csökkentése azonban több szavazatot hozhat;

• kutatások bizonyítják: a közmunka program rontja a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit – a döntéshozók mégis a népszerűséget növelő munkakényszert támogatják;

• tudományos közhely: a természetbeni juttatások drágák és nem hatékonyak – a döntéseket e téren is a közhangulatnak való behódolás jellemzi;

• egyszerű racionalitás: az uzsora mozgatója a készpénzhez jutás kényszere – a szociális kártya álságos érvrendszere szerint az véd az uzsorától, ha szűkítjük a rászorulók forrásait.

A jövedelmi és területi egyenlőtlenségek drasztikus növekedésére adott populista válaszok növelik a társadalmi feszültségeket, a gyűlölködést, a bűnbakká tett csoportok társadalmi kirekesztődését.

Végiggondolta-e a T. Ház, hogy hova vezet, ha a jövedelmi, települési, területi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében nem lép fel hatékonyan, asszisztál ezek növekedéséhez? Mit kellene tennie a gyerekszegénység csökkentése érdekében azon túl, hogy 2007-ben szinte egyhangúlag elfogadta a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégiát?

Végiggondolta-e a T. Ház, hogy hova vezet, hogy az elmúlt évek szegényellenes folyamatai során a köztársaság kapitulál a gyűlöletkeltő populizmus előtt?

Kapitulál, amikor:

• a szegény családokat élősködőként, felelőtlenként állítja be;

• megalapozatlan és homályos utalásokkal bűnbakká teszi őket az ország pénzügyi válságának alakulásában;

• a szociális támogatásokat a jutalmazás-büntetés eszközévé alacsonyítja;

• a szegénységben élő családokat függő és kiszolgáltatott helyzetbe hozza saját közösségükben;

• a szociális támogatások folyósításának módját a helyi döntéshozókra ruházza, szétzilálva az ország egységes jogrendjét, csorbítva az érintettek jogait;

• szabadon hagyja rasszista megnyilvánulások nyílt megjelenését, terjedését;

• végletesen megosztja a társadalmat és kirekeszt több százezer felnőttet és gyereket?

A gyermekek mindenek felett való érdeke azt követeli, hogy a politika ne vállaljon cinkosságot az országot megosztó populizmussal.

Budapest, 2009. október 27.

MTA Gyerekszegénység Elleni Program munkatársai:

Bass László
Báránkóné Gonda Gabriella
Berki Judit
Brunda Gusztáv
Dandé István
Darvas Ágnes
Erdős Judit
Farkas Zsombor
Ferge Sándor
Ferge Zsuzsa
Forrai Erzsébet
Hadházy Ágnes
Herman Szabolcs
Kalmár Ildikó
Kecskés Éva
Kende Ágnes
Koncz Krisztina
Kun Zsuzsa
Németh László
Novák Szilvia
Póti Viktória
Simon Mihály dr.
Szomor Éva
Tóth Mária