A gyöngyöspatai önkormányzat ellen iskolai szegregáció miatt a Heves Megyei Bírósághoz eljuttatott keresetlevél

2011. október 25. kedd, 16:58Dalit.hu

0


A gyöngyöspatai önkormányzat ellen iskolai szegregáció miatt a Heves Megyei Bírósághoz eljuttatott keresetlevél


Hagyjuk-e, tűrjük-e, véreim, cigányok, / Hogy erőt vegyenek ezek a zsiványok? / Eltöröljék a föld színéről fajunkat, / Kordovány bőrünket, fekete hajunkat? (Arany János)

Heves Megyei Bíróság
Eger
Tisztelt Megyei Bíróság!

A dr. Farkas Lilla ügyvéd (székhelye: 1093 Budapest, Lónyay utca 34. III/21.) által képviselt Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványképviseli Mohácsi Erzsébet kuratóriumi elnök, székhelye: 1093 Budapest, Lónyay utca 34. III/21. – felperes

  • a  Gyöngyöspata Község Önkormányzata (3035 Gyöngyöspata, Fő út 65.) I.r. alperes
  • és a Nekcsei Demeter Általános Iskola és Napközi Otthon (3035 Gyöngyöspata, Fő utca 49-51.) II.r. alperes ellen

a Ptk. 76-84. §-aiba, valamint az Ebktv. 8. §  b, c, e, és g, pontjaiba, 9. §, 10. § (2) és a 27. § bekezdésébe ütköző közvetlen és közvetett etnikai és fogyatékosság (sajátos nevelési igény) alapú diszkrimináció, valamint etnikai alapú jogellenes elkülönítés iránt egyenlő bánásmód követelményének megsértése és jár. iránt indítandó perben az alábbiakat adjuk elő.

I. A kérelem

Kérjük a t. Megyei Bíróságot,

  1. állapítsa meg, hogy az I.r. alperes fenntartásában működő II.r. alperesi iskolában a cigány gyerekeket a nem cigányoktól a 2004. január 27-ét követő időszakban a jogsértő osztálybesorolással és az osztályok térbeni elhelyezésével osztályszinten és az eltérő emeleti elhelyezésnek köszönhetően fizikai térben jogellenesen elkülönítik – ide értve az iskolai ünnepségeken és az ebédeltetésen való részvételt is;
  2. állapítsa meg, hogy az alperesek az így elkülönített cigány gyerekeknek alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítanak, mint az egyes évfolyamokon lévő párhuzamos nem roma összetételű osztályokban tanuló gyerekeknek – ide értve az oktatás tartalmi elemeit és az úszásoktatást is;
  3. állapítsa meg, hogy az SNI tanulók oktatása során a jogszabályban biztosítottnál többszörös osztályösszevonás következtében az alperesek az SNI tanulókat közvetlenül, míg az itt tanuló cigány gyerekeket közvetetten különböztetik meg
  4. állapítsa meg, hogy a cigány gyerekeket etnikai származásuk alapján közvetetten diszkriminálják azzal, hogy a napközibe csak olyan gyerekeket vesznek fel, akiknek mindkét szülője dolgozik
  5. kötelezze az alpereseket a jogsértés abbahagyására
  6. kötelezze az alpereseket, hogy a jogsértő helyzetet az alábbi deszegregációs terv végrehajtásával szüntessék meg az ott meghatározott határidők betartásával
feladat felelős határidő
1. a cigány és nem cigány gyerekeket az osztályokba etnikailag kiegyensúlyozott arányban sorolja be első osztálytól felmenő rendszerben II.r. alperes A marasztaló ítélet jogerőre emelkedését követő tanévre való beiratkozási napok
2. biztosítsa valamennyi cigány gyermek napközis ellátását I. és II.r. alperesek A marasztaló ítélet jogerőre emelkedésének napja
3. sorolja be a normál osztályba a cigány SNI integráltan oktatható gyermekeket felmenő rendszerben II.r. alperes A marasztaló ítélet jogerőre emelkedését követő tanévre való beiratkozási napok
4. fejlesztőpedagógus segítségével biztosítsa a szükséges felzárkóztatást, pedagógiai többletszolgáltatást az 1-4. évfolyamos integráltan oktatható cigány SNI gyerekeknek I. és II.r. alperes A marasztaló ítélet jogerőre emelkedésének napja
5. és egy tanév múlva sorolja be őket normál osztályba II.r. alperes A marasztaló ítélet jogerőre emelkedését követő tanév kezdőnapja
6. biztosítsa a cigány és nem cigány gyerekek együtt étkeztetését II.r. alperes A marasztaló ítélet jogerőre emelkedésének napja
7. biztosítsa a cigány gyerekek úszásoktatását I. és II.r. alperes A marasztaló ítélet jogerőre emelkedésének napja
8. biztosítsa a cigány gyerekek iskolai rendezvényeken, ünnepségeken való egyenértékű részvételét, szereplését II.r. alperes A marasztaló ítélet jogerőre emelkedésének napja

Az egyezségkötés feltétele

A felperes nyitott az egyezség megkötése iránt. Egyezséget abban az esetben áll módunkban kötni, amennyiben az eljárás alá vontak szükség szerint kiegészítik a keresetben leírt deszegregációs tervet, és az osztályba sorolást az egyezség megkötését követő tanévtől, az egyéb intézkedéseket pedig haladéktalanul végrehajtják.

II. Tényállás

A felperes Alapítvány 2010. januárjában az ún. Heves megyei félrediagnosztizálás miatt folyó eljárást megelőzően a településen végzett tényfeltárása során megállapította, hogy a II.r. alperesi iskolában vannak roma illetve nem roma osztályok. Emellett létezik roma tanulókból álló kisegítő osztály is. Az Alapítvány munkatársainak személyes tapasztalata az volt, hogy a 2010/2011-es tanévben induló két első osztályból az egyikben kizárólag romák, a másikban kizárólag nem romák voltak. Ezzel kapcsolatban a roma szülők tiltakozásuknak adtak hangot, de konkrét lépéseket nem tettek, mert az Önkormányzat részéről nyomást gyakoroltak rájuk, kilátásba helyezve a segélyek illetve egyéb juttatások megvonását. Az iskolai helyzetről a Gyöngyöspatai cigány kisebbségi önkormányzat (CKÖ) elnöke 2010-ben azt nyilatkozta, hogy cigányellenes hangulat van az iskolában: ha egy cigány gyerek bajt csinál, őt sokkal jobban megbüntetik, mint azt, aki nem cigány.

Gyöngyöspatán a Magyar Gárda és a Véderő nevű szervezetek 2011 tavasza óta zaklatják a cigány telep lakóit. A zaklatás ellen fellépő Társaság a Szabadságjogokért munkatársainak panaszkodtak a helyi cigány közösség tagjai az iskolai szegregáció miatt. A TASZ a panaszt a felpereshez továbbította. A szélsőjobboldali szervezetek tevékenységét a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak országgyűlési biztosa is kivizsgálta, mely vizsgálat során feltárta a II.r. alperesi iskolában folyó jogellenes elkülönítést is.

Figyelemre méltó, hogy miközben az iskolában szegregálják a cigány gyerekeket, az óvodában az integrált pedagógiai rendszer (IPR) szerint nevelik-oktatják őket a többségi gyerekekkel együtt. Itt az óvodavezető helyettes felperesnek adott tájékoztatása szerint gondot fordítanak olyan szocializációs elemekre is, mint a folyóvizes WC használatának és a rendszeres kézmosásnak a begyakorlása.

A perbeli iskola a 2011/2012. tanévben az ombudsmani ajánlások közül csupán egyet vett figyelembe: valóban megszűnt az 1-4. összevont SNI osztály. A felperes szeptemberi látogatása során tapasztalta, hogy kialakítottak egy 2-3. és egy 3-4. összevont c, SNI osztályt, ahelyett, hogy a meglévő emeleti többségi etnikumú osztályokba integrálták volna be az osztályonként 3-3 gyereket. Az iskola a 2011/2012. tanévben évfolyamonként kettő, cigány és többségi, kb. 10-16 fős osztályokkal működik. Noha implicit célja ez, az osztályok közötti etnikai alapú szegregáció a többségi etnikumú gyerekek elvándorlását nem csökkentette. Az etnikai szegregáció tehát hosszabb távon nem tudja betölteni a többségi gyerekek megtartásának funkcióját, ezért nem csupán jogellenes, hanem értelmetlen is. A többségi gyerekek elvándorlása nőtt az előző évekhez képest. Általánosan megfogalmazott problémák, amelyeket minden, a felperes által felkeresett roma szülő, gyerek kifogásolt:

-        a cigányosztályok nem járnak úszni.

-        Az oktatás minősége összehasonlíthatatlanul rosszabb a c osztályokban.

-        Továbbtanulás csak a Kolpingban (SNI szakiskola, Gyöngyös) vagy a József Attilában, ahol tanulnának rendes szakmát, de nem jutnak el a 2. osztályig sem.

-        Az ingyen ebéd csak alsóban jár.

-        Napközibe csak az járhat, akinek mindkét szülője dolgozik.

-        Közös programok nincsenek az osztályok között, ünnepségeken a romák nem kapnak szerepet, legfeljebb részt vehetnek.

-        Ebédeltetés külön van a cigány osztályoknak.

1. Elkülönítő osztályba sorolás

A II.r. alperes Nekcsei Demeter Általános Iskola és Napközi Otthon alapító okirata szerint 2002 óta fogyatékos, majd 2003 óta sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeket is oktat. Napközi otthonos és tanulószobai ellátást biztosít, ide értve az SNI gyerekeket is (elérhető: www.kir.hu). Az iskola az I.r. alperes fenntartásában működik.

2011. áprilisában a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa Jelentést tett közzé a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről, mely dokumentum adatai alátámasztják az Alapítvány 2010-es tapasztalatait. A Jelentés szerint az iskolában a cigány gyerekek elkülönítése, a szegregáció több megközelítésben is felmerült. Az egyik az elkülönítő jellegű osztályba sorolás, a másik a roma illetve nem roma gyermekek fizikai-térbeli elkülönítése, és a harmadik a roma gyermekeknek az iskola által nyújtott szolgáltatásból, így pl. a napköziből történő kizárása.

A Jelentés szerint az osztályba sorolás tekintetében az igazgató beismerte, hogy 2007-ben az Oktatási Hivatal arra hívta fel az iskola figyelmét: a képességek szerinti osztályba sorolási gyakorlat nem jogszerű, ehelyett bármilyen ad hoc jellegű módszer alkalmazható. Azóta – az igazgató elmondása szerint – a beiratkozási sorrend véletlenszerűsége határozza meg azt, hogy egy adott gyermek melyik osztályba kerül: a korábban beíratott gyermekek az a) osztályba kerülnek, a többiek a b)-be.

A pedagógiai program 1.5.1. c) pontja (az 1.5.3. és az 1.5.7. ponttal összhangban) ugyanakkor a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez igazodó munka szervezeti formájaként fogalmazza meg a kis létszámú [azaz a b)] osztályok szervezését:. Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú első osztályt szervez az iskola a Heves Megyei Szakszolgálati Központ szakvéleménye alapján.”

Az osztályba sorolás elvi szempontjait a Jelentésben egy súlyozott szempontrendszer szerint ütköztették annak kimutatása érdekében, hogy a besorolás formális rendszere a cigány gyermekek elkülönítésének az elfedését szolgálja-e a valóságban.  Cigánynak azt tekintették, aki – a súlyozási besorolás alapján – kettő-négy szempontnak is megfeleltethető. A súlyozás során két tényező tekinthető elsődlegesnek: a tanuló és az édesanya vezetékneve. A vizsgálatot végző Cigány” névként értelmezte azokat a neveket, amelyeket a települési cigány kisebbségi önkormányzat tagjai a helyi cigány lakosságra jellemezőként, tipikusként megjelöltek. A súlyozás során másodlagos súlyt kapott – a nagyfokú egybeesés alapján – a tanuló halmozottan hátrányos helyzete. A vizsgálatot végző tapasztalatai szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság és a szülők alacsony – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamát jelentő – iskolai végzettsége együttes feltételként fennállása a cigány társadalmi rétegre sokkal inkább jellemző, mint a magyar társadalom más szegmensére, így a cigányok kimutatásának többnyire helytálló mutatójaként használható.

Harmadlagosan a tanuló lakcímét vették figyelembe A  CKÖ szerint „cigány utcák”: Bem, Arany, Hegyalja, Sövény. (Sok cigány ember lakik a Klapka utcában is.) Negyedleges súlyozási szempont a hátrányos helyzet volt, de ugyanilyen súlyt kapott a keresztnév is. Az előbbi a hazai cigányság jellemző szociális viszonyai, utóbbi a sajátos cigány névadási szokások miatt. (Ombudsmani jelentés 2011. 26. oldal)

A súlyozott komplex szempontrendszer alkalmazása mellett a helyszíni vizsgálat során a vizsgálatot végző szakemberek bőrszínre, megjelenésre alapozott feltételezését is figyelembe vették. Az alábbi táblázat tartalmazza az egyes osztályok fenti szempontok szerinti összetételét.

osztály Létszám Sni HH/HHH Cigány tanulók száma percepció alapján Cigány tanulók száma súlyozott szempontok + percepció alapján
1.a 16 3 5/4 6-7 7= 44%
1.b.-4.b. 8+4 7+0 1/7+ 0/3 10-12 12= 100%
2.a 18 0 5/2 0 1= 6%
2.b. 9 4 2/6 6 9=100%
3.a 19 1 8/1 1-3 3=16%
3.b 11 4 2/7 7-10 11= 100%
4.a 19 2 6/5 1-3 5=26%
5.a 15 0 3/8 5-7 5=33%
5.b 13 6 3/10 10-12 13=100%
6.a 18 2 5/5 4-5 6=33%
6.b-7.b 6+9 5+3 2/3+0/9 15 15=100%
7.a 16 1 5/5 3-6 6=38%
8.a 14 1 1/3 3 3=21%
5-8. c, 4+2+2+2 4+2+2+2 0/3+1/1+0/2+1/1 9-10 9=90%

A táblázat elemzése alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a párhuzamos osztályok között a cigány gyerekek számaránya vonatkozásában nemcsak szignifikáns különbség mutatható ki, hanem az 1.b-4.b, a 2.b, a 3.b, az 5. b, a 6.b-7.b, illetve az 5-8. c osztályok kifejezetten „cigány osztályok”. Az iskola tanulóinak közel 48%-a cigány származású. A 69 cigány tanuló kétharmadát a b) osztályokba koncentrálták, így az a) osztályokban a számarányuk jelentősen alacsonyabb (átlagosan 23%). E rendszer semmiképpen sem magyarázható a véletlenszerűséggel. (Ombudsmani jelentés 2011. 27. oldal)

A véletlenszerűség cáfolata

Az Ombudsmani jelentés szerint „a  véletlenszerűséget érdemben cáfolja, hogy:

1. az a) és b) osztályok eltérő létszámúak: az a) osztályokba jóval több tanuló jár, mint a

b) osztályokba, amelyek kifejezetten kis létszámúaknak számítanak, (e fogalmat az

intézmény pedagógiai programja használja is),

2. az igazgató maga is jelezte, hogy a b) osztályokban nagyrészt hátrányos helyzetű, roma gyermekek tanulnak,

3. az a) és b) osztályok között – az igazgató elmondása szerint – tanítási módszertan és a

tananyag szempontjából is van különbség, hiszen a b) osztályokban nagyobb hangsúlyt fektetnek a kötelező tantárgyi minimumra és kevesebbet a plusz tananyagra míg az a) osztályok már első osztálytól tehetséggondozó feladatot is ellátnak.

2. Napközis ellátásból és úszásoktatásból való kizárás

A felperes Alapítvány 2011. szeptemberében tett látogatása során a gyöngyöspatai roma szülők és gyerekek megerősítették, hogy a II.r. alperes kizárólag azoknak a gyerekeknek biztosít napközis ellátást, akiknek mindkét szülője dolgozik. Ennek következtében csupán 3-4 cigány napközis gyerek található az iskolában. A szülők és gyerekek egyhangúlag panaszolták azt is, hogy a cigány tanulóknak nem biztosítják az úszásoktatáson való részvételt.

3. Sajátos nevelési igényű (fogyatékkal élő) gyermekek elkülönítése

A szociálisan hátrányos helyzet, illetve a BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartászavar) státusz alapján való (elkülönített) osztályba sorolás sem hozható fel az etnikai származás szerinti szegregáció alóli kimentésként, mert az osztályba sorolásért felelős igazgató a pedagógiai program e szabályára nem  hivatkozott, kizárólag a beiratkozási sorrend alapján kialakuló véletlenszerűséget említette. Az ombudsmani vizsgálat emellett megállapította, hogy „a b) osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve BTMN minősítésű gyermekek osztálylétszámhoz viszonyított számaránya jelentősen magasabb, mint az a) osztályokban, de az a) osztályokban is vannak BTMN minősítésű, illetve hátrányos helyzetű gyermekek, így az ilyen szempontú – elvben „származásra tekintet nélküli” – osztályba sorolásra hivatkozás sem elfogadható.

A szociálisan hátrányos helyzetű, illetve a BTMN státuszú gyermekek elkülönítésének nincsenek szakmai (pedagógiai, pszichológiai) indokai, így – ha ez lett volna is az elkülönítés alapja – sértené a gyermek mindenek felett álló érdekét. Az ombudsmani hivatal munkatársa által megvizsgált nevelési tanácsadó, illetve szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakvélemények az elsős gyermekek vonatkozásában egyébként is csak fejlesztési (pl. diszlexia prevenciós) feladatokat határoznak meg, a szegregált nevelésük szükségességére utalást nem tesznek. (Ombudsmani jelentés 28. oldal)

A gyógypedagógiai [5-8. c] osztályba sorolás vizsgálata során megállapításra került, hogy a szakértői és a rehabilitációs bizottság az érintett 10-ből 4 gyermek esetében integrált nevelést javasolt, miközben ők is az elkülönített gyógypedagógiai összevont osztályban tanulnak. Az igazgató, illetve a helyettese elmondták, hogy megítélésük szerint ezek a szakvélemények csak javaslatok, nem kötelező érvényű dokumentumok.

4. Térbeli elkülönítés

A térbeli elkülönítés kapcsán a Jelentés tartalmazza a következő adatokat. Az iskola háromszintű: tetőtér, 1. emelet és földszint.  Az ombudsmani helyszíni vizsgálat során megállapították, hogy  a tetőtérben található osztályok: 1.a, 2.a, 3.a, 4.a; első emelet: 5.a, 6. a, 7.a, 8.a, 2.b. A földszinten található osztályok: 1.b-4.b, 3.b, 6.b-7.b, 5-6-7-8 c.

A jól látható elkülönítést az igazgató azzal magyarázta, hogy a földszinten tanuló gyermekeknek több mozgásra van szükségük, így akár óra közben is kimehetnek szaladgálni az udvarra, illetve a szegregáció cáfolataként adta elő, hogy a napközi, ahová alig járnak roma gyerekek, szintén a földszinten található.

A ombudsmani  vizsgálat ezzel szemben megállapította, hogy a „cigány osztályokat” térben is egymáshoz közel, a többitől távol, tudatosan helyezték el. Az egyetlen kivételt ez alól a 2. b osztály jelenti, amely azonban parányi kis teremben van elhelyezve, s az osztály létszáma mindössze hat fő.

A térbeli elkülönítéshez tartozik még a szülők és gyermekek által 2011. szeptemberében panaszolt elkülönítés az ebédeltetés során, valamint a cigány gyerekek ünnepségeken való érdemi részvételből való kizárása.

III. Kérelmünk jogszabályi alapja
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kot.) 4/A §, 37-77, 85. § és 102. §, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a. Kiemeljük, hogy a Kot. 66. § (10) bekezdése értelmében az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Az osztályok, csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § b, c, és e, pontjai, 9. §, 10. § (2) bekezdés, 4. § b, pontja, 16. §, 19. §, 20. § és 27. §

IV. A bizonyítási kötelezettség megosztottsága

Az Ebktv. 19. §-a kategorikusan fogalmaz. A sérelmet szenvedett félnek, illetve az érdekében fellépő közérdekű igényérvényesítőnek csupán a rendelkezésben meghatározott két tényt kell valószínűsítenie. A kimentési bizonyítás célja az, hogy kizárja a védett tulajdonság és a hátrány közötti ok-okozati összefüggés meglétét. Az okozati összefüggést az alperes azzal tudja kizárni, hogy bizonyítja: megtartotta, vagy a perbeli jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az oktatási ágazatra specifikus kimentési okok határozzák meg, hogy mikor nem kötelesek az eljárás alá vontak az egyenlő bánásmód követelményét megtartani az oktatás területén.

A felperesnek tehát azt kell valószínűsítenie, hogy az iskolában osztály és emeleti szinten cigány és többségi gyerekek tanulnak fizikailag szeparáltan. A szegregáció törvényi definíciója nem tartalmazza a hátrány elemét, mert a szegregáció közismerten, önmagában hátrányos. Jelen ügyben tehát a szegregáción túl áll fenn hátrány a tényállásban leírtak szerint az iskola által nyújtott szolgáltatások biztosítása és igénybevétele tekintetében.

Álláspontunk szerint tehát amennyiben valószínűsíteni tudjuk, hogy az iskolaépületen belül osztály szinten és fizikai térben is elkülönítik a cigány gyerekeket a nem cigányoktól, az Ebktv. 19. §-a alapján az eljárás alá vontaknak kell bizonyítani, hogy az Ebktv. által az oktatás és képzés területére megengedett kimentési okok állnak fenn, illetve hogy valójában nincs szegregáció. A kimentési bizonyítás tehát valójában a kimentési okok fennállásának pozitív bizonyítását jelentheti.

A kimentési bizonyítás csak akkor vezethet eredményre, ha az eljárás alá vontak sikeresen bizonyítják, hogy a gyerekek etnikai származása (védett tulajdonság) semmilyen módon nem játszott közre a térbeli szeparációban és a hátrány okozásában. Amennyiben a kimentési bizonyítás kétséget hagy a felöl, hogy a védett tulajdonság szolgálhatott-e alapjául a szegregációnak ill. a hátránynak, a kimentési bizonyítást nem lehet sikeresnek tekinteni.

Jelen eljárásban az alábbi kérdéseket szükséges megválaszolni:

  • Valósan, vagy az eljárás alá vontak szerint feltételezetten túlnyomórészt többségi etnikumú gyerekek-e az a, osztályokba járók és cigány-e a b, és c, osztályokba járók 90-100%-a?
  • Fizikailag elkülönítetten oktatják-e az iskola  épületén belül a b, és c, osztályokat az a, osztályoktól?
  • Jogszabály lehetővé teszi-e ezt az elkülönítést?
  • Tesz-e a II.r. alperes különbséget az SNI gyerekek osztályba sorolása és osztályösszevonása tekintetében a nem SNI gyerekekkel való összehasonlításban? Amennyiben igen, az SNI gyerekeket érő közvetlen megkülönböztetés lényegesen nagyobb arányban cigány gyerekeket érint-e a nem cigányokkal szemben?
  • Lényegesen nagyobb arányban hozza-e hátrányosabb helyzetbe a cigány gyerekeket a napközis ellátásra vonatkozó kiválasztás szempontrendszere?
  • Kizárják-e a cigány gyerekeket az úszásoktatásból és egyéb pedagógiai többletszolgáltatásból?

V. A szankciók

Az eljárás alá vontak a társadalom legelesettebb, Gyöngyöspata roma közösségének legkiszolgáltatottabb tagjait – gyermekeit – különítik el a többségi gyermekektől. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti objektív szankcióknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az okozott hátrányt megszüntessék.

A jogsértés megállapításán túlmenően, annak abbahagyása, attól való eltiltás, és a sérelmes helyzet megszüntetésének deszegregációs terv végrehajtásával való biztosítása megfelelő objektív szankciót nyújthat. Deszegregációs terv végrehajtása a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.568/2010/5. sz. ítélete szerint szankcióként kiszabható, amennyiben annak részleteit az eljárás során pontosan meghatározzák.

VI. Az Alapítvány eljárás indítási joga, hatáskör, illetékesség, nyilatkozat

A felperes Alapítvány alapító okiratával igazolja, hogy céljai közt szerepel az integráció és az esélyegyenlőség megteremtése a gyermekek számára, ill. a harc a diszkrimináció ellen (4. pont). A felperes által végzett közhasznú tevékenységek között szerepel az emberi és állampolgári jogok védelme és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlősének elősegítése (5. pont). Az alperesek mind személyükben mind pedig a per tárgya szempontjából az Ebktv. hatálya alá esnek.

A T. Megyei Bíróság hatásköre a Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontján, illetékessége a Pp. 30.§ (1) bekezdésén alapul. A felek közötti jogvitában közvetítői eljárás nem volt folyamatban. A per tárgyának értéke meg nem határozható.

A felperest, mint közhasznú társadalmi szervezetet az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, tekintettel arra, hogy az egyesület képviselője, Mohácsi Erzsébet akként nyilatkozik, hogy az alapítványnak az eljárást megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

…………………………….

Mohácsi Erzsébet

Kérjük, hogy a tárgyalást a képviselő esetleges távolmaradása esetén is szíveskedjenek megtartani. A felperes az eljárás bármely szakában kész egyezséget kötni.

VIII. Bizonyítási indítványok

A keresetlevélhez csatoljuk a felperes alapító okiratát 3 példányban, a TASZ-szal folytatott elektronikus levelezést 4 példányban, a hivatkozott ombudsmani Jelentés egy példányát (az alpereseknek már hivatalosan megküldték, egyébként elektronikus formában elérhető itt: http://www.kisebbsegiombudsman.hu/data/files/203198066.pdf), az iskola alapító okiratait egy példányban (az alperesek rendelkezésére áll az eredeti) és a felperes tényfeltárásairól készült feljegyzéseket 4 példányban. Indítványozzuk, hogy a t. Megyei Bíróság az eljárásban az alperesek kötelezésével szíveskedjék beszerezni az alábbi okirati és egyéb bizonyítékokat:

  1. A Nekcsei Demeter Általános Iskola és Napköziotthonban az osztályba sorolásról rendelkező dokumentumokat, amelyek a 2006/07-es tanévtől voltak hatályban.
  2. Az iskola 2004. január 27-től hatályos Nevelési és Pedagógiai Programját, SZMSZ-ét.
  3. A 2004. január 27-ét követő időszakban az iskolára vonatkozóan a Kot. alapján elvégeztetett közoktatási szakértői vizsgálatokról készült jelentések, és megbízások a szakértők felé.
  4. Az iskola által igényelt etnikai kisebbségi oktatás-nevelés, képesség kibontakoztató, SNI oktatásra és integrációs fejkvótákra vonatkozó adatok.
  5. Az iskola vezetői beszámolói 2004-től
  6. Az iskolában 2004-et követően elvégzett Oktatási Hivatali vizsgálatok jelentései.
  7. Napközis jelentkezés rendje és nyilvántartása.
  8. SNI diagnózisra, besorolásra vonatkozó anonimizált iratok.
  9. Tanúként hallgassák meg dr. Fórika Lászlót, az Ombudsman munkatársát és Vadászi Bálintot, a felperes Alapítvány munkatársát.

Budapest, 2011. október 11.

Tisztelettel:
dr. Farkas Lilla
ügyvéd