- Frakcióvezető úr tudta követni a parlamentben hétfőn az egyházügyi törvényjavaslat változásait?

- Igen. Tudtam követni. A törvény 95 százalékban készen volt, azt elfogadták az egyházak, az ellenzéki pártok sem vonták kétségbe a fogalmi rendszerét, azt például, hogy mi az egyház definíciója. A vita az 5 százalékon tört ki: ki van a listán, és ki dönt a listáról. Én frakcióvezetőként – és lehet, hogy ez nagy bűnöm -, azt mondtam, ami közel van az elfogadáshoz, azt a sarkalatos törvényt szavazzuk meg a tavaszi ülésszakban, tehát még a „szünet” előtt. Mivel a választójogi törvény nem volt kimunkálva, az egyházügyi törvényjavaslat előkészítése pedig ősz óta folyt, egyszerűen praktikus szempontok indokolták azt, hogy az egyházügyi törvényt zárjuk le. Vagyis azokat zárjuk le, amelyek esetén koncepcionális vita már nincs.

- Úgy tűnt, hogy nincs vita a KDNP-vel?

- Az egyházügyi törvényjavaslat politikai felelőse lett a KDNP. Nézetem szerint nem voltak a belső egyeztetések kielégítőek.

- A KDNP állította, hogy volt egyeztetés a Fidesszel is.

- Nem tudom, kivel egyeztettek. A Fidesz-frakció hétfőn tárgyalt először a szövegről… És igen, végig át tudtam tekinteni, és kézben is tartottam az egyházügyi törvényjavaslatot. Mások helyett. Mert a Fidesz-elnöksége szombaton szembesült a kritikus pontokkal. Voltak vállalhatatlan részei az előterjesztésnek, a képviselőtársaimat megkeresték a választókörzeteikben. Ha hétfőn elhalasztottuk volna a zárószavazást, azzal semmit sem oldottunk volna meg. Ugyanezek a kérdések álltak volna elő ősszel is.

- De akkor nem tizenvalahány óra alatt ül össze háromszor az alkotmányügyi bizottság, s nem módosítják a módosító-indítványt is éjfélkor. És a KDNP-sek nem néznek csodálkozva, hogy mi is ez a felforgatás.

- Házszabályszerű volt minden lépés.

- A koherenciazavarra való hivatkozás is ?

- A törvényjavaslathoz eleve 47 módosító-indítvány érkezett. Ezt követően érkezett az alkotmányügyi bizottság módosító-indítványa…

- Az utolsó órákban, amelyet ön szövegezett, s amellyel felülírták a KDNP-s javaslatot.

- Így van. A Fidesz-frakció kérte a bizottságot, hogy adja be a módosító-indítványt.

- Azaz, a koherenciazavart önök állították elő.

- Mi állítottuk elő ezt a helyzetet, politikailag is. Mert a Fidesz elnöksége valóban felülírta azt a koncepciót, amelyet a kereszténydemokraták az egyházzá válás feltételeként megszabtak. Az, hogy mi a nyitott kérdés, beazonosítottuk. Lépni kellett. Dönteni kellett.

- Az imént azt mondta, hogy „a parlamenti többség, mármint a Fidesz-frakció” felelőssége… És a KDNP?

- Jó lenne, ha a KDNP szembenézne azzal, hogy ez nem koalíciós kormány.

- Vagyis?

- Eljött az ideje, hogy ezt fölmérjék. Ezzel mindent elmondtam.

- Visszatérve a normakövetésre…

- Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, ha benyújt a kormány egy törvényjavaslatot, arról folynak egyeztetések. Vannak egyeztetések a minisztériumokban, az érdekképviseletekkel, a szövetségekkel.

- És erről az érintettek is tudnak?

- Van hogy formálisak az egyeztetések, és sokszor informálisak. Amikor egy törvényjavaslat a nyilvánosságba berobban, azért azt a jogot fenntartjuk magunknak, hogy az utolsó pillanatig képesek legyünk változtatni. Én véletlenül sem gondolom hátránynak, sőt szerintem erény, hogy a jogalkotó vagy a politikai döntéshozó azt mondja: igen hallom, hogy neked ez fáj, akkor változtassunk. A változás lehetőségét az utolsó pillanatig fent kell tartani. Pontosan azért, mert rengeteg impulzus éri képviselőtársaimat vagy a miniszterelnököt. Ez nyitott világ, a Fidesz és a frakció nem egy zárt fekete doboz. Az igaz, hogy bizonyos egyházakkal meg volt tárgyalva az egyházügyi törvény. Bizonyos egyházak viszont azt a kérdést tették föl, milyen alapon van „a”, „b”, „c” kategóriás egyház. Ha már lista, legyen egy lista, amikor mindenki egyforma.

- Így is lett lista, a történelmi egyházakkal, plusz a baptista egyházzal és a HIT Gyülekezetével.

- Nem vagyok teljesen elégedett, osztom az aggályokat. De annak nem voltam, nem vagyok a híve, hogy asztal alatti tárgyalások, politikai befolyás kérdése legyen, hogy ki lehet egyház.. Hogy haveri alapon dőljön el. Ha négy buddhista közösség lett volna egyház, akkor az ötödik miért nem került fel a 45-ös KDNP-listára. Számomra az volt lelkiismereti kérdés, hogy ne legyen zárt lista, be lehessen kerülni az egyházak közé, 5-10-30 év múlva is akár. Ez a parlamenti döntéshozatal kérdése lesz. Különösen azért, mert nemzetiségi kérdésekben is mer dönteni a parlament. Ha mi a bunyevácoknak mertük azt mondani, hogy nem nemzetiség, akkor ezt a felelősséget tessék elvárni a parlamenttől egyházi kérdésekben is.

- Ha 2014 után senkinek nem lesz kétharmados többsége a parlamentben, zárt marad a „tizennégyek” listája, vagyis nem lesz más egyház, csak amennyit a Fidesz most meghatározott.

- Bármikor lehet kétharmados többség. Ha a megválasztott képviselők kétharmada egyetért egy kérdésben.

Forrás: Lázár János: Ez nem avantgarde törvényalkotás!