Kriminalizálás helyett valódi megoldásokat! A Szabad Emberek Magyarországért párt (SZEMA) álláspontja a családi pótlékkal kapcsolatosan tervezett intézkedésről
A hírek szerint az új kormány egyik első intézkedése a családi pótlék megvonása lesz azoktól a családoktól, ahol a szülők nem küldik el a gyerekeket az iskolába. A jelek szerint érintetlenül hagyná azonban az iskolába nem járó gyerekek szüleit sújtó hatályos büntetőintézkedéseket (pénz-, majd börtönbüntetés). A családi pótlék megvonása lehetne a jó irányba tett első lépés. A SZEMA véleménye szerint azonban szociális problémák nem válhatnak büntetőügyekké. A közvélemény előtt ismert az a sajókazai iskolakerülési ügy, amelyben a Köztársaság elnökének intézkedésére volt szükség, hogy a büntetőjog abszurd ítélete korrigáltassék. Jó lenne azt hinnünk, hogy a végrehajtó hatalom végiggondolt megoldással reagál az elnök szigorú jelzésére. A szociális ellátások összekapcsolása az állam elvárásaival kiválthatja a büntetőjogi intézkedéseket, és a szociálpolitika területére terelhet olyan ügyeket, melyek megoldására a bírói út alkalmatlannak bizonyult.
Felhívjuk az új kormány figyelmét, hogy az oktatási rendszerbe be nem kerülő, illetve onnan idő előtt kikerülő gyerekek problémája jóval összetettebb annál, mint, amit a tervezett jogszabály-módosítás sugall.
Az ország alapvető érdeke, hogy integrálja az oktatási rendszerbe a társadalom peremén, mélyszegénységben élő gyerekeket és fiatalokat, és megteremtse számukra a lehetőséget, hogy beléphessenek a munkaerőpiacra. Az államnak éppen ezért szigort kell mutatnia a tankötelezettség betartatása érdekében. A SZEMA programjában is szerepel, hogy a családi pótlék 18 éves korig az iskolába járáshoz legyen kötve. Ez azonban önmagában nem elég. A rendszeres iskolakerülés mögött legtöbbször súlyos családi konfliktusok, társadalmi problémák, és mindenekelőtt a közoktatás diszfunkciói húzódnak meg. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a szülők egyoldalú felelősségre vonása, büntetése nem megoldás. Meggyőződésünk szerint az iskolába járó gyerekekkel kapcsolatos felelősség megoszlik a család, az iskola és a szociális intézmények között. Az iskolakerülő gyerek ügyét minden alkalommal ki kellene vizsgálni a családsegítő szolgálatok, az oktatási hivatalok, az iskola, és a család segítségével. Az iskolakerülés valódi okai kivizsgálásának, és kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy a szociális ellátórendszer szakembereinek létszáma szigorúan a gondozott személyek létszámához igazodjon; nem elegendő a lakosságszám alapján meghatározni a létszámkeretet. Azokon a településeken, ahol a szociális problémák halmozottan fordulnak elő, több szociális szakemberre van szükség. Ennek meg kell teremteni a törvényi szabályozását és anyagi feltételeit. Mindannyiunk érdeke, hogy a már kis korukban a társadalom szélére sodródó gyerekek visszataláljanak az oktatási rendszerbe.
Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy az országban mintegy 100-110 olyan település van, ahol jelentős igény lenne óvodai ellátásra, férőhelyre, azonban a településen nincs óvoda. Ilyen esetekben az óvoda rendre a munkanélküli családok gyermekeinek felvételét utasítja el. Az iskolakerülés problémája mindenekelőtt olyan családokban jelentkezik, amelyek nem kapták meg idejében a közoktatás másoknak természetes szolgáltatásait. Elvárjuk az alakuló kormánytól, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek ezeken a településeken is lehetővé teszik óvodák építését.
Az elégtelen közoktatási figyelmet kapó kisgyerekből lesz az intézményektől elforduló kamasz, és a kallódó fiatal. A szociális ellátásnak az elmúlt években kialakult rendszere mintha gúnyt űzne a társadalom érdekeiből: még ösztönzi is a mélyszegénységben élő fiatalokat, hogy 18 éves korban hagyják el az iskolarendszert, és vállaljanak értelmetlen közmunkát.
A tervezett intézkedés sem kínál azoknak a fiataloknak megoldást, akik valamilyen oknál fogva lemorzsolódtak az általános iskola felsőbb tagozataiból, vagy a szakképzés valamelyik szintjéről. Kérjük az alakuló kormányt olyan összetett program kidolgozására, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy ezek a fiatalok visszatérjenek az oktatási rendszerbe, és versenyképes tudáshoz juthassanak.
A Szabad Emberek Magyarországért párt meggyőződése, hogy a tervezett intézkedés jelen formájában elsietett, féloldalas, s akár súlyosbíthatja is a helyzetet. Ezért felszólítjuk a Fidesz-KDNP-t olyan komplex megoldás kidolgozására, amely
- a társadalomban felhalmozódott szociális problémákat nem büntetőügyeknek tekinti
- lehetőséget ad a legszegényebb falvakban is az óvodai ellátás megszervezésére
- a mélyszegénységben élő fiatalokat kiveszi az értelmetlen közmunkából, és a középiskolába irányítja őket
- az iskolákat abban segíti, hogy megbirkózzanak a társadalom válságának az intézményekben való megjelenésével
- a gondozott személyek létszámához igazodó szociális ellátórendszert hoz létre,
- hosszú távon is biztosítja a társadalom minden rétegének integrációját az oktatási rendszerbe,
- nem enged a társadalomban meglévő szegény- és cigányellenes hangulatnak,
- tiszteletben tartja a társadalom peremén élők emberi méltóságát is, tényleges esélyt teremtve a jelenlegi helyzetükből való kilépésre.
Sajókaza, Sólyom telep 9. Közösségi ház (Rózsaszín ház), 2010. május 13., csütörtök, 15:00 óra.
Forrás: SZEMA
Vajon ki hiányzik? (Fotó: NOL, Szabó Bernadett)
Aláírta az államfő a családok védelméről szóló törvényt
Sólyom László köztársasági elnök aláírta a családok támogatásáról szóló törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosítását. Az Országgyűlés egyhetes halasztás után, múlt hétfőn fogadta el Kósa Lajos (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) kezdeményezését, amelynek értelmében, ha a gyermek a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul több mint ötven órát mulaszt, az adott település jegyzője elrendeli védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését.
Az augusztus 30-án hatályba lépő törvény alapvető céljaként az előterjesztők azt jelölték meg, hogy az állam egyértelmű üzenetet fogalmazzon meg arról, hogy az iskolakerülés, az indokolatlan hiányzás tűrhetetlen magatartást jelent és a családi pótlék tekintetében is következményeket von maga után.
A törvény két részre bontja a családi pótlékot: a nevelési ellátásra és az iskoláztatási támogatásra.
Rögzíti, ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásairól 10 órát igazolatlanul mulaszt, akkor a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a várható következményekre. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn – a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás felfüggesztését.
A települési önkormányzat jegyzője egy határozatban dönt az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről, az eseti gondnok kirendeléséről és ezzel egyidejűleg az iskoláztatási támogatás összegének a települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára történő utalásáról.
A kormány a törvény alapján felhatalmazást kap, hogy a családtámogatási folyószámlán rendelkezésre álló összeg felhasználását rendeletben szabályozza.
Az elfogadott jogszabály rögzíti a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának lehetőségét, ez legfeljebb hat hónapra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető.
Forrás: MTI
Iskolába menet a Csongrád megyei Csanyteleken (Fotó: NOL, Móricz Simon)
Tisztelt Önkormányzati Testület!
A Dzsaj Bhím Közösség köszönettel nyugtázza a sajókazai Önkormányzat meghívását az együttműködés mikéntjének kidolgozása végett. Úgy érezzük, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében az országos folyamatokkal párhuzamosan megvethetjük a települési együttműködés rendszerének alapjait.
Egyre inkább szükségesnek látjuk, hogy előre tervezhető keretben dolgozzunk együtt a település vezetőivel és szervezett közösségeivel. Azt reméljük, hogy ennek eredményeképpen megszülethet egy települési együttműködési terv a falu szociális klímájának javítására. Ez pozitív példát adhat hasonló helyzetben lévő borsodi falvak számára is.
Javasoljuk, hogy a községben működő állami intézmények, társadalmi szervezetek, egyházi közösségek az Önkormányzat vezetésével rendszeres konzultációs alkalmakat tartsanak egy közös együttműködési terv kidolgozása érdekében. Természetesen már az is egyeztetést kíván, hogy a község társadalma milyen kérdéseket tart érdemesnek arra, hogy a megoldását közös összefogással előmozdítsuk.
Javasoljuk egy (vagy több) tematikus bizottság felállítását. A magunk részéről szükségesnek tartjuk egyeztetett települési stratégia kialakítását az alábbi témakörökben:
- A település különböző helyzetű lakosságcsoportjainak integrációja a közbiztonság, közművelődés, sport, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, szociális biztonság, egészségügy, közösségfejlesztés területein.
- Az árvíz tanulságainak levonása (a 2010. április 1-jén megjelent TÁMOP 5.3.6/10 jelű „Komplex telep-program” c. pályázati konstrukció az árvízzel kapcsolatos intézkedésekkel összefüggésben és a pályázati kiírással kapcsolatos alacsony pályázói érdeklődés miatt visszavonása került. A pályázati kiírás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint kedvezőbb feltételekkel a közeljövőben ismételten kiírása kerül.)
- Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az AJB 4149/2010. számú (sajókazai) ügyben készített jelentése tárgyában.
- Az elmúlt években Sajókazán tett továbbtanulási és szakképzési lépések eredményeinek értékelése.
- A munkavállalás lehetőségei és a tömegközlekedés fejlesztése
- Az áramlopás visszaszorítására tett erőfeszítések eredményei, az előrefizetős mérőórák felszerelésének eddigi tapasztalatai és az adósságkezelés lehetőségei Sajókazán.
- A közérdekű munka bevezetésének eddigi eredményeinek értékelése és a továbblépés útjai Sajókazán.
- Az „Út a munkához” program eddigi eredményeinek értékelése és a továbblépés lehetőségei Sajókazán.
- A Kiút Program sajókazai megjelenésének értékelése.
- TÁMOP 5.1.3.-09/2 – Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért pályázat elkészítése Sajókazán.
- A bányatiszti lakások és a Bányamozgó épületének rehabilitációja, műemléki védelme, közfürdő és mosoda létrehozása.
- A falopások megelőzése erdőtisztítási munkálatok segítségével.
- Szilárd burkolatú utak, közvilágítás, lakott terület tábla áthelyezése iránti szükségletek felmérése és kielégítése.
- Közösségi napok szervezése az egészségvédelem, szenvedélybetegségek, a közbiztonság, az oktatás, a környezetvédelem kérdéseinek népszerűsítése, emberközelbe hozása érdekében.
- A település közösségi eseményeinek közös megszervezése.
Tisztelettel: Dzsaj Bhím Közösség
Sajókaza, 2010. július 5.
Előadó: dr. Retkes Zita
Érintett szerv(ek):
- Sajókazai Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala,
- Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat,
- Általános Iskola
Derdák Tibor
13 évvel ezelőtt
A Nemzet és az Együttműködés szép dolgok.
A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát mégsem függesztjük ki:
http://www.facebook.com/group.php?gid=130455676994423
Teszünk egy bátor kísérletet.
A gyakorlatban teszteljük a nemzeti együttműködés rendszerét Sajókazán.
Komolyan vesszük helyi partnereink patetikus érzelmeit.
A teszt eredményeiről e weboldalon rendre beszámolunk kedves olvasóinknak.
Fürjesné Zsóka
13 évvel ezelőtt
Helyi partnereink érzelmeit nem szeretném itt mélylélektani szempontból elemezni.
Sajókaza vezetésének fogalma sincs arról, mennyit nyert volna ez a település ha már a kezdet- kezdetén baráti kezet nyújt a Dzsaj Bhím Közösség felé.
Számomra érthetetlen módon, a jelenlegi faluvezetés nem képes elismerni és elfogadni Derdák Tibor szakértelmét, tudását, elhivatottságát és kapcsolatrendszerét, amit tálcán kínál és az egész falu javára szeretne fordítani. Országosan és határokon túl széles körben nagyra értékelik, csak Sajókaza vezetői nem.
Bízom benne, hogy a választások után újonnan alakuló testület felismeri az együttműködésben rejlő lehetőségeket, emberi hangon válaszol az emberi szóra, látókörébe belefér majd az egész település nem csak a faluközpont.
Bízom benne, hogy az új vezetés nem csak utakat, épületeket lát majd, hanem ellát egészen az emberekig.
Ha így lesz, akkor „belülről” kezd virágozni a település és a szépségének messze híre megy.
Legyen hát így!
Orsós P zoltán
13 évvel ezelőtt
Kedves Fürjesné Zsóka !
Valóban jól látod,hogy Derdák Tibor szakértelmét nem képesek elismerni Sajókazán és nem értékelik.
Szerintem az a probléma hogy ö egy személyben többet ér mint az egész önkormányzat.Neki nagyon jó ötletei vannak ,ami az önkormányzatot és az ott élőket segítené. Tudod jómagam láttam mit ért el idáig a falutokba mit tett a helyi romákért és azért hogy a sajókazaiak tanulhassanak.Ez piszkálja a ti vezetőiteket, mert ők mit tudtak felmutatni,elérni?.
Orsós P Zoltán
Fürjesné Zsóka
13 évvel ezelőtt
Kedves Zoltán!
Azt kérdezted mit tudnak felmutatni?
Ha augusztus végén eljössz végre a családdal, saját szemeddel láthatod. Ha nem értek ide, küldök róla képeket.
Addig titok.
Üdv!
Zsóka
sajókaza
13 évvel ezelőtt
Ez mind nagyon szép és jó. Csak éppen a faluban sorozatos továbbra is a lopás és a mi vagyunk többen szlogen. Ellehet menni a faluból ahogy Ön is megtette, mikor menekült előlük kedves Fürjesné! Vagy már elfelejtette, hogy ön is miattuk költözött el anno Miskolcra? Remélem tényleg hisz ebben a hülyeségben, igaz már Mária Teréziának sem sikerült integrálnia őket.
Orsós P Zoltán
13 évvel ezelőtt
Miért kell elmenni a faluból? Miért kell mindig bántani, azt aki változást szeretne? Nem lehetne azokat az embereket dolgozni hagyni,!!!segíteni őket akik éppen azon dolgoznak,hogy tanulhassanak,hogy ne keljen lopni? Mária Terézia nem integrált ,hiszen előtte mindenki egyforma volt.
Kedves Fürjesné Zsóka én kitartást kívánok ,nem szabad feladni és ez nem hülyeség.Az a hülyeség,hogy ők egyáltalán nem látják be, hogy amit ti ott elkezdtetek az a jó. Hosszú távon nincs más út, sem megoldás.
Orsós P Zoltán
Fürjesné Zsóka
13 évvel ezelőtt
Kedves névtelen sajókazai kommentelő!
Ön említést tesz életem azon szakaszáról, amikor egyedül vállamra vettem két gyermekem sorsát és Miskolcra költöztem, mert az volt a legközelebbi település, ahol szintén munkanélküli lányommal együtt végre munkát vállalhattunk.
A jelenlegi tömegközlekedés miatt nagyon sok sajókazai ember kiszorul a Miskolc és környékén található munkahelyekről.
Mi elől és kik elől menekültem?
Menekültem az elől a helyzet elől, hogy a sajókazai önkormányzattól lányommal együtt szociális segélyben részesüljek.
Menekültem egy családgondozói munkakörből, ahol 7 éven keresztül egyedül cipeltem közel ezer ember gondját-baját, miközben folyamatosan cserélődtek mellettem a munkatársak. Az önkormányzaton belül csak „Terézanyuként” gúnyoltak a hátam mögött a türelmem miatt és senki nem hitte el, hogy az a helyzet, amiben dolgozom egyrészt veszélyes, másrészt egy embert összeroppanthat.
Senki nem állt mellém,abban az időben,Ön sem kedves kommentelő.
S mint tudjuk egy fecske nem csinál nyarat,sem egy 12 tagú testületben, sem egy ezer fős nyomorgó tömegben.
A hét év alatt is voltak őrültségnek tűnő álmaim, de sajnos nem voltak hozzá TÁRSAIM. Amire egyedül képes voltam, megtettem.
Ma egészen más a helyzet.
A jelenlegi testület négy évvel ezelőtt egy pécsi kirándulás alkalmával hívta el Sajókazára azt a szakember gárdát, akikkel együtt dolgozom.
Az álmuk és a céljuk ugyanaz, mint az enyém. Megoldást keresni azokra a problémákra, amit Sajókaza faluvezetése egyedül nem volt képes kezelni az elmúlt évtizedek során.
Erős önkormányzati ellenszélben, kicsi lépésekben haladunk előre, de haladunk az Ön által hülyeségnek nevezett úton.
Többször tettünk szóban és írásban javaslatot a testület asztalára, amivel az Ön által említett lopásokat szerettük volna megelőzni. Az általunk javasolt megoldások más településen beváltak, de Sajókaza vezetése elutasította. Rajtam kívül egyetlen képviselő támogatta, az sem Ön volt kedves kommentelő.
Végső mondatára reagálva: én tényleg hiszek abban, amit Ön hülyeségnek nevez. Hiszek abban, hogy egy napon Sajókaza lakosságának is elege lesz a lopásokból, a tétlenségből, a békétlenségből, a céltalan fontoskodásból, a kifelé szépet mutatni akaró vezetésből és jól dönt, amikor új vezetőket választ!
Végül az őszinte válaszaim után egyetlen kérdést intéznék Önhöz, amit álarc mögül biztosan őszintén megválaszol:
Ön miben hisz kedves névtelen kommentelő?