A csaták hevében létfontosságú, hogy az üzenetek a lehető leggyorsabban megérkezzenek. Még fontosabb a titkosítás, hogy az ellenség ne tudja meg előre a haditerveket. A II. világháború idején az amerikai haditengerészetben a világ ezerféle nyelve közül egy lenézett és elnyomott, barna bőrű nomád kisebbség nyelve bizonyult a legalkalmasabbnak a feltörhetetlen kód megalkotására.

Már az I. világháborúban használtak egy indián nyelvet ilyen célra: egy ízben choctaw nyelv üzenettel szerveztek sikeresen meglepetésszerű támadást a németek ellen. Németország és Japán azonban az első háború után küldött diákokat a cherokee, a choctaw és a comanche indián nyelvek és kultúrák tanulmányozására. Ezért az USA hadvezetés vonakodott e nyelvek beszélőinek bevetésétől. Féltek, hogy ez a kód is feltörhető, de aztán a navajo bonyolultsága meggyőzte őket.

Philip Johnston ötlete

Az ötlet, hogy a navajo nyelvet használják biztonsági kommunikációra Philip Johnstontól származott, aki azon kevesek egyike volt, aki – annak ellenére, hogy nem volt navajo, mégis – tökéletesen beszélte a nyelvet, mivel édesapja egy navajo faluban volt misszionárius. Johnston a navajo rezervátumban nőtt fel, és olyan jól tudott navahóul, hogy már 9 éves korában tolmácsként alkalmazták Washingtonban egy indián jogvédő küldöttség mellett.

Johnston tudta, hogy a navajo nyelv megfelel a hadsereg elvárásainak, mivel íratlan és különösen komplex nyelv. Mondatfelépítése és tónusa – a dialektusokról már nem is beszélve – teljességgel érthetetlenné teszik a nyelvet azok számára, akik nem ismerik. Nincs ábécéje, nincsenek jelei, és csak a navajok beszélik Amerika keleti részén.

A kód létrehozása

1942-ben Johnston találkozott Clayton B. Vogellel, a Csendes-óceánra vezényelt csapatok tábornokával, valamint beosztottjaival. Hamar meggyőzte őket a navajo nyelvben rejlő kódolási lehetőségekről. Johnstont egy szimulált harci feladat elé állították, ahol be tudta mutatni azt, hogy a navajok képesek kódolni, majd eljuttatni és dekódolni egy három soros angol nyelvű üzenetet 20 másodperc alatt. Meggyőző sikert aratott. Vogel azonnal utasította a Tengerészeti Csapatok Főparancsnokát 200 navajo újonc felvételére. A háború alatt összesen 400 navajo vett részt a titkos-üzenet programban.

1942 májusában az első 29 navajo már bevonult a San Diego melletti Elliott Táborba, s rögvest meg is alkották a Navajo Kódot. A feladat nem mindennapi volt. Az ellenség számára megfejthetetlen módon kódolniuk kellett az angol nyelv betűit. és szótárt kellett szerkeszteniük őseik anyanyelvén, ami tartalmazta a legmodernebb hadászati kifejezéseket. A tréning során ezt a szótárt, és a hozzá tartozó összes kódszót meg kellett tanulniuk. Amint egy navajo befejezte a tréninget, máris a Csendes-óceáni hadszíntérre küldték.

„A” mint alma, „A” mint hangya, „A” mint balta

Amikor a navajo kódfejtő megkapott egy üzenetet, az néha értelmes navajo mondatokból állott, de gyakran látszólag csupán kapcsolat nélküli navajo szavakból álló felsorolás volt. A kódfejtőnek ilyenkor a szavakat angolra kellett fordítania, de ekkor csak az angol megfelelő első betűjét használta. Azaz a navajo „wol-la-chee” (ant, azaz hangya), „be-la-sana” (apple, azaz alma) és „tse-nill” (axe, azaz balta) mindhárom az „a” betűvel egyenértékű volt.

Tehát az a szó, hogy NAVY, a következő képen nézett ki kódolva: „tsah (needle – tű), wol-la-chee (ant – hangya), ah-keh-di-glini (victor – győztes), tsah-ah-dzoh (yucca – jukka)”.

Betű	Navajo	Fordítás
A	Wol-la-chee Be-la-sana tse-nihi	Ant (hangya) Apple (alma) Axe (balta)
D	Be Chindi Lha-cha-eh	Deer (őzike) Devil (ördög) Dog (kutya)
E	Ah-jah Dzeh Ah-nah	Ear (fül) Elk (dámvad) Eye (szem)
I	Tkin Yeh-hes A-chi	Ice (jég) Itch (viszketés) Intestine (belek)

Hadászati szótár

Persze csak kevés szót kellett betűnként kibetűzni. A gyakran használt szakszavak fordítására a navajo újoncok költői fantáziával megalkottak hadászati szótárt. Ebben a különböző repülőgépféléket madarakról, a hajókat halakról nevezték el. Néhány példa: a „besh-lo” (iron fish, azaz vashal) jelentése tengeralattjáró, a „dah-he-tih-hi” (hummingbird, azaz kolibri) jelentése vadászgép. A tojás jelentését ezek után már magunk is kitalálhatjuk… (de akinek nem megy, lejjebb kikeresheti). A „debeh-li-zine” (black street, azaz fekete utca) jelentése „szakasz”. Az első szószedet 211 szót tartalmazott, később ez kétszeresére bővült.

Magyar hadászati kifejezés	Navajo	Szó szerint
vadászgép	Da-he-tih-hi	kolibri
zuhanóbombázó	Gini	karvaly
kémrepülő	Ne-ahs-jah	bagoly
bombázó	Jay-sho	ölyv
repülőgép-anyahajó	Tsidi-Ne-Ye-Hi	madárkalitka
bombák Bombs	A-ye-shi	tojások
kétéltű	Chal	béka
csatahajó	Lo-tso	bálna
torpedóromboló	Ca-lo	cápa
tengeralattjáró	Besh-lo	vashal

Csendes-óceáni sikerek

„Ha nem lettek volna a navajo-k, soha nem foglaltuk volna el Iwo Jima-t” – nyilatkozta Howard Connor, az ötödik Tengerészeti Osztag egykori rejtjelező vezetője. „Mindenképpen tiszteletet érdemelnek a tudásukért, gyorsaságukért és pontosságukért, amelyet a háború során tanúsítottak.” Connor keze alatt a csata első két napjában hat kódfejtő dolgozott megállás nélkül. Ők hatan több mint 800 üzenetet fogadtak és továbbítottak hiba nélkül.

A japánok képzett kódfejtői értetlenül álltak szemben a navajo nyelvvel. A japán hírszerzés főhadnagya, Seizo Arisue elmondása szerint képesek voltak megfejteni azokat a kódokat, amiket az amerikai földi és légi egységek használtak, de a tengerészet által használt kódot soha nem tudták feltörni.

Az elismerés

A sikerek ellenére azonban a navajo kódfejtők sokáig nem kaptak elismerést. Azért kellett még hosszú évtizedekig a névtelenség árnyékában élniük, mert nyelvükre a háború után is szükség volt, mint titkosítási eljárásra. Végül azonban Ronald Reagan, Bill Clinton és George W. Bush elismerték a II. világháborús navajo kódfejtők munkáját, és a Pentagonban kitüntették őket. Ma már csak harmincöten élnek. Munkájuk megbecsüléseként, valamint az elesett kódfejtőknek emléket állítva döntöttek úgy a Fehér Házban, hogy a november az ő tiszteletükre legyen az Amerikai Indián Örökség Hónapja.

Egy bizalmatlan parancsnok először kipróbálta egyszer őket, mielőtt valódi hadiüzeneteket bízott volna rájuk. A navajo távírászok két és fél perc alatt kódolták, átküldték és visszafordították az üzenetet, amin más katonák órákig dolgoztak.

Első feladat:
Fejtsd meg az alábbi kódból: ki javasolta, hogy a navajo nyelvet használják biztonságós kódként:
Ne-Zhoni-Lin-Tkin-Ah-Jad-Tkin-Ne-Zhoni Ah-Ya-Tsinne-A-Kha-Lin-A-Chin-Klesh-D-Ah-A-Kha-A-Chin

Második feladat:
Fejtsd meg az alábbi kódból: melyik győztes csatában szereztek elévülhetetlen érdemeket a navajo rejtjelezők:
Tkin-Gloe-lh-A-Kha Ah-Ya-Tsinne-Tkin-Tsin-Tliti-Tse-Nill

A.
Tse-Nill (Axe – balta)

B.
Shush (Bear – medve)

C.
Moasi (Cat – macska)

D.
Be (Deer – őz)

E.
Ah-Nah (Eye . szem)

F.
Ma-E (Fox – róka)

G.
Klizzie (Goat – kecske)

H.
Lin (Horse – ló)

I.
Tkin (Ice – jég)

J.
Ah-Ya-Tsinne (Jaw – állkapocs)

K.
Klizzie-Yazzie (Kid – kölyök)

L.
Ah-Jad (Leg – láb)

M.
Tsin-Tliti (Match – mérkőzés)

N.
A-Chin (Nose – orr)

O.
A-Kha (Oil – olaj)

P.
Ne-Zhoni (Pretty – csinos)

Q.
Ca-Yeilth (Quiver – tegez)

R.
Gah (Rabbit – nyúl)

S.
Klesh (Snake – kígyó)

T.
D-Ah (Tea)

U.
Shi-Da (Uncle – báty)

V.
A-Keh-Di-Glini (Victor – győző)

W.
Gloe-lh (Weasel – nyest)

X.
Al-Na-As-Dzoh (Cross – kereszt)

Y.
Tsah-Ah-Dzoh (Yucca)

Z.
Besh-Do-Gliz (Zinc – cink)

https://www.cia.gov/news-information/featured-story-archive/2008-featured-story-archive/navajo-code-talkers/index.html