2011. március 3. csütörtök: – Ötévnyi pereskedés után jogerősen vesztett a jászladányi magániskolát működtető alapítvány a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ellen. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elutasította az alapítvány kártérítési keresetét, és hatályon kívül helyezte az első fokú bírósági határozatot.
Az önkormányzat szerint a 6000 lakosú nagyközség tehetősebb családjai csak abban az esetben állnak el attól, hogy más település iskolájába vigyék gyerekeiket, ha helyben „megfelelő”, alternatív általános iskola nyílik. A jogvédők szerint viszont az önkormányzat csak úgy tudta távol tartani a romákat, hogy olyan iskolát hozott létre, amely a középrétegek számára megfizethető, de a romák számára elérhetetlen mértékű tandíjat szedhetett. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat azonban a kisebbségi ombudsman beavatkozásán túl Állami Számvevőszéki vizsgálatot kért a települési önkormányzat ellen, mivel a polgármester arra hivatkozva tagadta meg a roma önkormányzat egyetértési jogának elismerését, hogy az iskolában nem folyik kisebbségi oktatási program. Viszont az önkormányzat megkapta a kiegészítő normatívákat, ráadásul a jelenlegi roma támogatásokat felügyelő miniszteri biztos, egyben Fideszes parlamenti képviselő Farkas Flórián vezette Országos Cigány Önkormányzat támogatásával újították fel később a megosztott iskolaépületet. A megyei közigazgatási hivatal 2002 szeptemberében bevonta az alapítványi iskola törvénytelenül kiadott működési engedélyét, ezért az oktatási tárca megtagadta az állami normatíva igényléséhez szükséges regisztrációs szám kiadását. Egy nappal a tanévnyitó után bezárt az intézmény, majd 2003 szeptemberében újra megnyílt. Ma Jászladányon több mint kétszer annyi diák tanul az önkormányzati fenntartású általános iskolában, mint a „fizetős” magániskolában. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok arányát tekintve nyolcszoros a különbség a két iskola közt, a magániskolában csak egy sajátos nevelési igényű gyerek tanul, a másikban majdnem ötven.
Ötévnyi pereskedés után jogerősen lezárult a jászladányi magániskolát működtető alapítvány kártérítési ügye a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) ellen: pert nyert a tárca.
A történet előzményei 2001-re nyúlnak vissza, amikor országos nyilvánosságot kapott a „jászladányi iskolaügy”. Ahogy azt a Roma Sajtóközpont (RSK) elsőként hírül adta, a helyi önkormányzat úgy próbálta meg a roma és a nem roma tanulókat szétválasztani, hogy létrehozott egy alapítványi iskolát. Dankó István polgármester az erről szóló előterjesztésében akkor a következőkkel indokolta az intézmény megalapítását: „népeket, amelyek kultúrákat hordoznak, nem lehet erőszakosan egybezárni”.
A 2002-es kormányváltást követően az oktatási tárca új vezetése hamar felismerte, hogy a jászladányi ügy kimenetelétől függhet a szegregáció-ellenes politikájának hitele. 2002 augusztusában Magyar Bálint oktatási miniszter megtagadta a minisztériumi azonosító kiadását az alapítványi iskolának. 2006 májusában a jászladányi Zana Sándor Imre Nevelési, Oktatási Közhasznú Alapítvány polgári pert indított a szaktárca ellen, és a keresetükben 33 millió forint nem vagyoni kártérítést követeltek a szakminisztériumtól. Dankó István polgármester akkor elmondta az RSK-nak, igazságügyi könyvszakértővel mérették fel, hogy mekkora veszteséget okozott nekik a minisztériumi azonosító szám kiadásának megtagadása, és az, hogy emiatt egy éves csúszással tudták csak megkezdeni a munkát. Hozzátette, hogy az anyagi kártérítésben nem volt benne az erkölcsi veszteségük, vagyis az, hogy „bűnös település” lett Jászladány.
Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság tavaly májusában valamivel több, mint húszmillió forint megfizetésére kötelezte az Oktatási és Kulturális Minisztériumot (OKM). A nem jogerős bírósági ítélet indoklása szerint a szakminisztérium kárt okozott, mivel jogszabálysértő volt az azonosító szám kiadását elutasító határozata. A jogutód szakminisztérium, a NEFMI sajtóosztályán közölték, a bíróság arra hivatkozott, hogy mivel az iskola működési engedélye kapcsán új eljárás indult, a szakminisztériumnak nem az elutasításról, hanem csak az azonosító szám felfüggesztéséről kellett volna döntenie.
A nem jogerős ítélet ellen az OKM és az alapítvány is fellebbezett. Utóbbi a még „hiányzó” 13 millió forint nem vagyoni kártérítés megítélését kérte, az előbbi pedig a kereset elutasítását. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az első fokú bírósági ítéletet és elutasította az alapítvány keresetét. A NEFMI közlése szerint a bíró a szóbeli indoklásban, kifejtette, hogy nem áll fenn ok-okozati összefüggés a minisztériumi azonosító szám kiadását elutasító határozat és a magániskola működésének meg nem indulása között. Ennek oka ugyanis a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatalnak az alapítvány fenntartásában működő oktatási intézmény működési engedélyét megsemmisítő határozata volt. A NEFMI közlése szerint a bíró a szóbeli indoklásában közölte, hogy nem megalapozott az alapítvány keresete, mert nem lehet a kár kiszámításánál kizárólag az elmaradt bevételeket figyelembe venni, és eltekinteni attól, hogy kiadások is elmaradtak amiatt, hogy egy évig nem működött az iskola.
Lakatos Elza, Roma Sajtóközpont
Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=400641
2011. március 4. péntek, 15:13 → Dalit.hu
0