„Nem más, mint piacszerző akció?”

2009. augusztus 27. csütörtök, 19:19Dalit.hu

2


„Nem más, mint piacszerző akció?”


Klub Rádió, 2009. augusztus 19.
0:00 / 0:00

Akiknek csak térkép e táj

Hirszerzo.hu címlap, 2009. augusztus 27.

Hirszerzo.hu címlap, 2009. augusztus 27.

Hírszerző: Napi nonszensz

Hidas Gábor elmondta, a cikk állításaival szemben a térkép foglalkozik a holokauszttal. Európa második világháborús emberveszteségeit az 1937-es határok mentén ábrázolják. Ha az 1944-es határokhoz igazítják az adatokat, akkor Lengyelországnak egyetlen zsidó áldozata sem lenne, mert ekkor a lengyel állam nem is létezett.

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=176651

A politikai sandaság nem kerüli el az iskolákat sem. Hidas Gábor, a Cartographia munkatársa visszautasítja a cégét ért vádakat (Fotó: Hegedüs Róbert)

A politikai sandaság nem kerüli el az iskolákat sem. Hidas Gábor, a Cartographia munkatársa visszautasítja a cégét ért vádakat (Fotó: Hegedüs Róbert)

Bírálják a történelmi atlaszt

Több tanár és vallási vezető tiltakozik, mert a középiskolai történelmi atlaszból hiányzik a cigányság és a Holocaust. A minisztérium most egyeztet a kiadóval, amely elismeri, hogy hiányos az atlasz, de 50 éve ugyanilyen hiányos, és nem értik, hogy aki nem szólt az elmúlt 50 évben, az miért szól most.

Hiányos több tanár és vallási vezető szerint a középiskolai történelmi atlasz, kihagyták belőle a cigányokat és a holokausztot. Haraszti György történész szerint azért, mert gyakorlatilag évtizedek óta senki sem korszerűsíti a tankönyveket, ezt sem. „Én ebből az atlaszból kb. 40 évvel ezelőtt tanultam, egy egészen más történelemfelfogást, egészen más generációk most más iskolában, más történelem tanároktól ennek az atlasznak az anyagából tanulnak, ami nem jelenti azt, hogy az atlasznak a tárgyi hibáit, módosításait ne kéne figyelembe venni” – mondta.

Az atlaszban az egyetlen holokausztra utaló adat a kronológiában van: ott azt írják: „1942, megkezdődik a zsidókérdés náci programja.”

Hidas Gábor, a térkép szakreferense azt mondja, nem érti miért most szólnak, ugyanis már 7 éve ugyanebből tanul mindenki, de azért örülnek neki. „Tulajdonképpen örülünk neki, mert végülis felhívja a figyelmet néhány hiányosságra, amit végülis pótolhatunk” – mondta.

Az atlasz öt éve a legmagasabb kitüntetést, nagydíjat kapott, igaz inkább amiatt, hogy jól lehet használni. „Az átdolgozott atlaszok közül ez volt az első, amelyik formátumban, keményfedeles, ilyen felhasználóbarát papír, színgazdagság, abból a szempontból igen jónak mutatkozott” – mondta Nádasi András, a HunDidac Szövetség főtitkára.

A minisztériumtól senki nem akart nyilatkozni, egy közleményt adtak ki, ebben azt írják, beszélnek a kiadóval, hogy javítsanak.

Hiányzik a cigányság és a Holocaust a történelmi atlaszból:

http://tenyek.tv2.hu/Belfold/TenyekCikkek/2009-08-25-atlasz

Nagydíjas történelmi atlasz holokauszt és a cigányság nélkül

Se a holokausztot, se a romákat nem említi az érettségin is használható egyetlen középiskolai történelmi atlasz. Pedagógusok, vallási vezetők tiltakoznak a miniszternél.

A roma és a zsidó népesség gyakorlatilag kimaradt a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. által újra kiadott középiskolai történelemoktatást segítő atlaszból. „Az érettségizőket segítő tizenkilenc oldalas kronológiában egyetlen szó sem szerepel annak az etnikumnak a múltjáról, amely a hazai iskolákban tanuló diáknépesség közel tíz százalékát alkotja. Az elmúlt hónapok eseményeinek fényében nem halogatható a kérdés: milyen képet kap az ifjúság azokról a kérdésekről, amelyek a szélsőjobb propagandájának eszközévé váltak. Milyen ideológiává állhatnak öszsze azok az információk, amelyek a középiskolások gondolkodását alakítják?”

Ez áll abban az elemzésben, amelyet pedagógusok, vallási vezetők küldtek Hiller István szakminiszterhez, tiltakozásul az atlasz tartalma és szemlélete miatt. A Dalit.hu emberi jogi hírportálon olvasható szövegben a szerzők, Derdák Tibor, a Dr. Ambédkár Gimnázium igazgatója, Orsós János, a Dzsaj Bhím Közösség elnöke és Raj Tamás nyugalmazott főrabbi kitérnek arra: bár a diák az atlaszt segédeszközként forgatja a tananyag kiegészítéseként, mégis fontos rámutatni a hiányosságaira.

„A magyar etnikum ábrázolásának objektív mivolta abban az összefüggésben ítélhető meg, hogy az atlasz miképpen ismerteti azon etnikumok történetét, amelyek a magyar nemzet kialakításában szerepet játszottak”, állítják a tiltakozók, akik példaként a jászokat említik. Az atlasz ugyanis e népcsoport elhelyezkedését hét különböző térképen 1300 éven keresztül kíséri figyelemmel. Részletes információkat kaphatnak a diákok a kunokról, a székelyekről és a csángókról is. „Van két közösség, amely teljes egészében kimarad a magyar nemzet kialakulását bemutató panorámából: a roma és a zsidó népesség. Ők az említés szintjén sem részei a hazai, a Kárpátmedencei, a kelet-európai történeti tudatnak”, írják.

Orsós egy műsorban így fogalmazott: „Nagyon rosszul esik nekem, cigány embernek, Magyarország polgárának, hogy nem láthatjuk viszont magunkat egy atlaszban, s más tankönyvekben sem. Addig, amíg nem mondjuk ki, hogy ennek az országnak részei vagyunk, addig nem vagyunk egyenrangú polgárai sem”.

Az atlaszból nem csak a romák maradtak ki – meglehetősen sajátos módon szerepelnek benne a zsidók is. A zsidóság az atlaszban csak az ókor része – aztán eltűnik a térképekről. Majd a XVIII. század bevándorlási térképén említik őket, mintha a törökök után jelennének meg először a Kárpát-medencében. Az atlasz tematikus, vallási térképekkel segíti a diákokat, és mindössze a Föld vallásait 1900-ban ábrázoló képen, az Osztrák-Magyar Monarchiában utal egy kis kör zsidók jelenlétére. Az európai történelem során 1942-ig nem is kerülnek elő, akkor viszont a kronológiában olvasható egy évszám: „1942: megkezdődik a zsidókérdés náci programja (jan. 20.)”. Sem a három magyar zsidótörvény, sem a magyarországi deportálások nem jelennek meg.

Derdák Tibor: „Nem kaptunk levegőt. Talán rosszul látunk? Még egyszer nekirugaszkodunk: „1942: megkezdődik a zsidókérdés náci programja (jan 20.)”. Bizony, így hangzik a középiskolai történelmi atlaszban két évezred európai zsidóságának egyetlen említésre érdemes dátuma”.

Tiltakozik az atlasz miatt Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is. „Bennünket különösen aggaszt, hogy a zsidóság és a holokauszt témájában az atlasz eufemizmussal szólva is szűkszavú” – áll a miniszterhez írt levelében. Szintén rámutat a hiányosságokra: „A kronológiai összeállítás szerint a parlamentben nem szavazták meg a zsidótörvényeket, a térképek szerint gettók sem létesültek Budapesten és más városokban, a falvakból sem vihettek el zsidókat, hiszen egyáltalában zsidók nem is laktak Magyarországon.”

A rabbi úgy látja, az atlasz alapján a diák arra a meggyőződésre juthat, hogy a náci propagandának igaza van, a holokauszt meg sem történt. „Nagy az oktatási rendszer felelőssége a jelenlegi folyamatban. A feladat nem merülhet ki az holokauszttagadás valamely jogi tilalmában (…), ha sikerülne is törvényt elfogadni, a történelmi tudatlanság továbbra is az ország súlyos társadalmi és politikai problémája marad”, olvasható a levélben.

A HunDidac Szövetség, amelyet hazai taneszközgyártó és -forgalmazó cégek, oktatási intézmények képviselői hoztak létre 17 éve, kétévente díjazza a taneszközöket. „A hazai fejlesztésű oktatómédiumok értékmérője, amely a magyar taneszközfejlesztés elősegítését szolgálja” – ez áll erről az elismerésről a HunDidac honlapján. A középiskolai történelmi atlaszt e szövetség korábban nagydíjjal jutalmazta.

A minisztériumtól válasz még nem érkezett.

„Teljes ideológiai zűrzavar”

A Dalit.hu hírportálon elérhető elemzéshez érkező hozzászólások közt olvasható Vásárhelyi Mária szociológus véleménye:

„Éppen néhány hete fejeztünk be egy vizsgálatot, amely a 30 év alatti fiatalok történelmi tudatának sajátosságait kutatta. Az eredmény lehangoló, és nagyon is egybecseng a levélben megfogalmazottakkal. Ijesztő tudatlanság, az áldozatszerep túlhangsúlyozása, aránytévesztés, önfelmentés, felelősséghárítás – ezek a legfontosabb jellemzői a fiatalok történelemről alkotott képének. És mindemellett a teljes ideológiai zűrzavar. Hogy a levélben érintett témánál maradjak, csupán szemléltetésképpen: a 18 és 30 év közötti fiataloknak mindössze 13 százaléka tudta viszonylag pontosan megmondani, hogy hány áldozata volt a holokausztnak Magyarországon, azzal pedig, hogy mit jelent maga a kifejezés, mindössze 4 százalékuk van tisztában. Ugyanakkor 68 százalékuk úgy véli, hogy a magyarországi holokausztáldozatokért kizárólag vagy nagyobb részben Németország a felelős, és 55 százalékuk szerint Horthy Miklós mindent megtett a magyar zsidók megmentése érdekében. 39 százalékuk szerint ugyanez igaz a magyar lakosság többségére is.”

http://www.nol.hu/belfold/20090824-kimaradt_a_nagydijas_atlaszbol_a_holokauszt_es_a_ciganysag (Ónody-Molnár Dóra)

Kereszttűzben a térképkészítők

Hidas Gábor, a Cartographia Tankönyvkiadó szakreferense elmondta, a térkép foglalkozik a holokauszttal (Fotó: Hegedüs Róbert)

Hidas Gábor, a Cartographia Tankönyvkiadó szakreferense elmondta, a térkép foglalkozik a holokauszttal (Fotó: Hegedüs Róbert)

Összehangolt támadássorozat indult a középiskolai térképeket készítő piacvezető Cartographia Tankönyvkiadó ellen. A főrabbi és a cigány értelmiség több tagja azzal vádolta meg a kiadvány szerkesztőit, hogy nem adnak objektív képet a történelmi folyamatokról a cigányság és a zsidóság szemszögéből. A tiltakozók az oktatási miniszterhez fordultak.

Se holokauszt, se romák – ezzel a címmel jelent meg egy írás a Dalit.hu internetes portálon. A cikk burkoltan a középiskolai történelmi atlasz készítőit teszi felelőssé az utolsó években megerősödött nemzeti radikalizmusért, amely azokból az információkból táplálkozik, amelyeket a térkép közöl, vagy amelyekkel éppen nem foglalkozik. Kifogásolják, hogy a zsidóság és a cigányság teljes egészében kimaradt a magyar nemzet kialakulását bemutató panorámából, és soknak tartják, hogy a történelmi Magyarország különböző tartalmakkal százkilencszer szerepel az atlaszban. Raj Tamás főrabbi, Orsós János, a Dzsaj Bhím Közösség vezetője és Derdák Tibor, a Dr. Ámbédkar Gimnázium igazgatója levélben tiltakozott a kiadvány miatt Hiller István oktatási miniszternél, és arra kérték a tárcavezetőt, hogy intézkedjen a kötet átdolgozásáról. Információink szerint az oktatási tárca már válaszolt a panaszosoknak, és tudatta velük, hogy a tankönyvjegyzékre kerülő kiadványokat független pedagógiai és tudományos szakértők bevonásával minősítik. Továbbá arra kérték Derdák Tiborékat, hogy észrevételeikkel forduljanak a térképet készítő Cartographia Tankönyvkiadóhoz. Ezt azonban az érintettek, felháborodásuk ellenére, eddig nem tették meg. A Cartographia Tankönyvkiadó szakreferense lapunknak elmondta, a harminc évvel ezelőtti viszonyokat tükrözi, hogy a térkép szemléletét kifogásolók a kiadó megkeresése nélkül az oktatási miniszterhez fordultak. Hidas Gábor hozzátette, az atlasz és elődei 1959 óta a történelemoktatás részei, tartalmuk folyamatosan bővül. A most bírált térkép két szakhatósági engedélyeztetésen esett át, és több mint hét év óta használják a középiskolások. A kiadvány készítésében a kezdetektől a legelismertebb történészek vettek részt, olyanok, mint R. Várkonyi Ágnes, Hahn István vagy éppen Györffy György. Hidas Gábor elmondta, a szerkesztőbizottságban helyet foglalt a megtámadott atlasz készítésének idején a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Miklósi László. A kiadó szakreferense visszautasította a célzást, hogy a cigányság és a zsidóság történelemformáló szerepét vitatnák a kiadványkészítők. Hidas Gábor szerint a magyarországi zsidóság és a romák betelepedését más népcsoportokkal szemben azért nem ábrázolták, mert szétszórtságuk miatt a térképen nehezen megjeleníthető. Hidas Gábor elmondta, a cikk állításával szemben a térkép foglalkozik a holokauszttal. Európa második világháborús emberveszteségeit az 1937-es határok mentén ábrázolják. Ha az 1944-es határokhoz igazítják az adatokat, akkor Lengyelországnak egyetlen zsidó áldozata sem lenne, mert ekkor a lengyel állam nem is létezett.

Nem más, mint piacszerző akció?

A hatályos tankönyvjegyzék szerint mindössze két kiadó készít középiskolásoknak szánt történelmi atlaszokat. A Cartographia Tankönyvkiadó több mint fél évszázada különböző kiadványaival van jelen a történelemoktatásban. A kiadványokat a többi, más oktatásban használt tankönyvhöz hasonlóan ötévente szakértőkből, pedagógusokból álló testület véleményezi. A bírált kiadványt az Oktatási Hivatal szakértőinek értékelője szerint: „mentes a nemzeti, etnikai vallási közösségre nézve sértő tartalmaktól”, és nem tartalmaz politikai állásfoglalást. A lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő gimnáziumi történelemtanár szerint a megtámadott kiadvány informatív, jól értelmezhető a diákok számára. A történelmi események és abban szerepet játszó népcsoportok, közösségek szerepének bemutatása nem az atlaszt kiadó, hanem a tankönyvkészítők és a szaktanárok feladata.

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=176653 (Sándor Csilla)

Az iskola olyan, mint a társadalom, naivitás lenne azt hinni, hogy különbözhet tőle

Pedagógusok, vallási vezetők és történészek az érettségin is engedélyezett, a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. által kiadott Középiskolai történelmi atlasz hibájának tartják, hogy annak gondolatmenete, egyedi részletei alkalmasak arra, hogy szélsőséges erők a maguk hasznára fordítsák a közoktatás közgondolkodást formáló erejét. A magánkézben lévő kiadó – melyet a Brit Virgin-szigeteken jegyeztek be – nem érti, hogy miért most támadták meg a hét éve használt tankönyvet. Knausz Imre, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerint a baj sokkal nagyobb, mint amekkorának látszik: az oktatás van teljes egészében csődben, ennek megváltoztatásához pedig politikai elhatározásra van szükség.

A CR-0080 kódjelű, a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. által kiadott Középiskolai történelmi atlasz az érettségin is hivatalosan engedélyezett tankönyv. A dalit.hu emberi jogi hírportálon pedagógusok, vallási vezetők, történészek egy csoportja adta közre elemzését az atlaszról. Ebben azt írták: „Az elmúlt hónapok eseményei­nek fényében nem halogatható a kérdés: milyen képet kap az ifjúság azokról a kérdésekről, amelyek a szélsőjobb propagandájának eszközévé váltak? Milyen ideológiává állhatnak össze azok az információk, amelyek a középiskolások gondolkodását alakítják? Nos, a Középiskolai történelmi atlasz e tekintetben döntő jelentőségű dokumentum. Ezt a kötetet szerte az országban négy-öt éven keresztül használja a jövő nemzedéke.”

Leszögezték: a kötetet a diákok rendszerint történelemkönyvükkel együtt nyitják ki, amelyek választéka elég széles, és ezeknek legújabb kiadásai sokkal korszerűbb szemléletet tükröznek, mint az atlasz, de ezzel együtt kötelességüknek érzik, hogy az atlaszt önmagában vizsgálják, és feltárják a tartalmi és szemléleti problémákat. „A kötet egész gondolatmenete, a hangsúlyok elhelyezése és fontos egyedi részletei sajnos alkalmasak arra, hogy szélsőséges erők a maguk hasznára fordítsák a magyar közoktatásnak a közgondolkodást formáló erejét. Néhány évvel ezelőtt ezt biztosan nem láttuk volna így, a mögöttünk levő hónapok eseményei azonban eddig ártatlannak tűnő ideológiai elemekre hívták a figyelmünket.”

Ilyen közkeletű ideológiai elem Nagymagyarország grafikai képe. „A Középiskolai történelmi atlasz élenjár abban, hogy az ifjú generációk elméjébe rögzüljön a Kárpát-medence politikai egységként való ábrázolása: a 160 oldalon összesen 109 alkalommal közli a nagymagyar politikai térség valamely alakváltozatának egyértelmű grafikai ábrázolását az őskortól (bizony az őskortól…) egészen napjainkig (bizony napjainkig…).”

Két közösség teljes egészében kimaradt a magyar nemzet kialakulását bemutató panorámából: a roma és a zsidó népesség. „Ők az említés szintjén sem részei a hazai, a Kárpát-medencei, a kelet-európai történeti tudatnak” – állapította meg a Bodori Katalin, Derdák Tibor, Haraszti György, Kalányos László, Köves Slomó, Orsós János, Raj Tamás, Ungár Klára, Várkonyi Ágnes által írt elemzés, amelyet Hiller István oktatási és kulturális miniszternek is elküldtek.

A levélre a minisztérium közoktatási főosztálya reagált: „Az iskolákban a történelemtanítás számára számos tankönyv és történelemi atlasz áll rendelkezésre A tankönyvvé nyilvánítási határozattal rendelkező és a hivatalos tankönyvjegyzéken található történelemtankönyvek eltérő mértékben tartalmazzák a zsidóság és a romák történetének legfontosabb hazai állomásait, ugyanakkor a holokauszt és a porrajmos megkerülhetetlen része az iskolai történelemtanításnak. Az egyetemes történelem részeként több óra és tankönyvi lecke foglalkozik a bibliai zsidóság és az ókori zsidó állam történetével, majd az 1945 után megalakuló zsidó állam és az arab–izraeli háborúk is szerves részei a közoktatásban a történelem tanításának.”

A tárca a jogszabályi háttér kidolgozásával, a Nemzeti alaptantervvel és az érettségi követelményeket meghatározó jogszabályokkal együttesen megteremtette az alapokat ahhoz, hogy minden alap- és középfokú iskoláshoz hiteles ismeretanyag jusson el. Az állami tankönyvvé nyilvánítás révén minden középiskolás birtokába juthat azoknak az információknak, amelyek a zsidóság és a romák történetének legfontosabb elemeit, a XX. századi egyetemes és magyarországi sorsukat mutatja be. A fentiek napjainkban is kötelező érettségi témákként szerepelnek, így a szaktanár egyetlen középiskolában sem teheti meg, hogy ne foglalkozzon ezekkel kellő mélységben. Az érettségi vizsgákon nem kizárólag a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. Középiskolai történelematlaszát lehet használni, más kiadók történelematlaszai is használhatók. A tárca felvette a kapcsolatot a Cartographia Kft.-vel, valamint a Történelemtanárok Egyletének elnökével annak érdekében, hogy a nevezett atlasz elkészítését koordináló szerkesztőbizottság közreműködésével alakítsák ki javaslatukat.

Szerettük volna megtudni, hogy a történtek után készül-e valamiféle javaslat a Cartographia Kft.-nél. Hidas Gábor, a cég szakreferense szerint azonban itt valamiféle alapvető félreértés van, mert a minisztériumi válasz utolsó mondata arról szól, hogy az elemzők vegyék fel a kapcsolatot a kiadóval. Ha előbb megtették volna, mintsem az egészet nyilvánosságra hozzák, az egész hercehurcát megspórolhatták volna. Nyitott kapukat döngettek volna, hiszen a kiadó jövőre készült az átalakításra, amit egyébként az atlaszoknál 5-10 évenként végeznek el. A szakreferens bár elismeri, hogy az észrevételek között vannak jogosak, úgy véli, van köztük csúsztatás is, és olyan sommás megállapítás, ami arra utal, az elemzők nem ismerik a cég történetét. Hidas nem érti, miért épp most robbant ki az ügy. „Az elemzők között egy történész és két tanár is van, most vették először kézbe az atlaszt? Egyébként a tankönyvkiadó a kerettantervhez kötődik, annak elvárásait rajzolták meg a térképeken. A kérdés számunkra az, hogy miért most és miért a minisztériumon keresztül támadtak meg egy ebben a formában hét éve az oktatásban szereplő atlaszt. Erre a miértre adja meg mindenki magának a választ” – mondta Hidas Gábor.

Arra a kérdésünkre, hogy akkor – ha az elemzők úgyis nyitott kapukat döngettek volna – jövőre az elemzés tükrében alakítják-e át az atlaszt, Hidas Gábor nem kívánt nyilatkozni. Mint mondta, a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. magánkézben van, és az átalakítás – a sok időn túl – nem kevés pénzbe kerül, amit a tulajdonos erszénye bán.

A Történelemtanárok Egyletének alelnöke, Knausz Imre úgy vélte, nem szabad a történelemtanítást egy segédkönyv alapján megítélni. Szerinte, bár igaza van az elemzésnek, és fontosak a tankönyvek, így ez az atlasz is, de a baj sokkal nagyobb, mint amekkorának látszik. Ma már egészében nem hatékony az oktatás, egyáltalán nem érinti meg a fiatalokat. Ezért szerinte az oktatás tartalmának, technikáinak irányát kell megváltoztatni, de ennél sokkal fontosabb, hogy visszaállítsuk a diákok és a szülők és a tanárok motiváltságát is a tanulás, a tanítás iránt. Ezen a téren általános válság van, újra kellene gondolni az oktatásunkat, és annak minden szereplője számára vonzóvá, innovatívvá kellene tenni az iskolát. Végre komolyan kellene venni, hogy a legalapvetőbb gondot a pedagóguspálya kontraszelekciója jelenti. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy kevésbé vonzó és kevés jövedelmet biztosító pályára nem a legambiciózusabb, legtehetségesebb fiatalok mennek. A helyzet megváltoztatása azonban a politikán múlik. Sajnos az, hogy nagyon rosszul működnek az iskolák, egyelőre csak keveseket zavar, hisz a „gyerekvigyázó” és a „szelekciót eldöntő funkcióját” ma még úgy, ahogy ellátja. Ugyanakkor már egyáltalán nem alkalmas a kultúra, a tudás és a műveltség közvetítésére. Azt Knausz nem tudta megmondani, minek kell ahhoz bekövetkeznie, hogy a politikusok tegyenek is azért, hogy ezt a negatív hatást annullálják. Ahogy megjegyezte: „Ancsel Éva írja valahol, hogy a bűn nem mindig a rosszindulatból fakad. Amikor Jézust akarják elfogni, akkor az álmosság, az aluszékonyság is bűn. Vészhelyzet van, és ideje volna felébrednünk.”

Nem látja ennyire elkeserítőnek a helyzetet Mihály Ottó, oktatáskutató, bár bizonyos értelemben igazat adott Knausznak. Mint mondta, amilyen a társadalom, olyan a közoktatás, és naivitás lenne feltételezni, hogy különbözhet tőle. Az, hogy a társadalom megváltozzon, a politikán múlik. A politika pedig szerinte ott tart, amilyen sanszai vannak az országnak. Ugyanakkor a taneszközök fejlődése kétségtelen, és keményen gyermekközpontú, szociáldemokrata-liberális közoktatási törvényünk bárhol megállná a helyét a világban. A politika mégis sokszor támadja, a társadalom pedig olykor a XIX. századba kényszerítené vissza.

http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1232129 (Millei Ilona)

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium levele

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium levele (boríték)

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium levele (boríték)

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium levele (1. oldal)

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium levele (1. oldal)

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium levele (2. oldal)

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium levele (2. oldal)