2008. szeptember 01-jével Bajnán, felnőttképzés keretében elindítottuk esti tagozatos, többségében cigány tanulókból álló kilencedikes osztályunkat.

A Szent Ferenc napi ünnepre őket is meghívtuk és kiosztottuk a „Frankás”- jelvényeket. Örültek és nagy megtiszteltetésnek vették.

Küldöm az ünnepségről szóló cikket.

Tokár Imre P. János ofm, igazgató

Egy jelvény ereje

Az esztergomi Ferences templomba nem könnyű bejutni: a főbejárati nagy, kétszárnyas ajtó nincs nyitva, a kihajtott vasrács sem túl biztató jelenség a belépni szándékozó számára. Egy észrevétlenül meghúzódó kisajtó az, amely megkegyelmez az először idelátogató lelke előtt, s csak aztán nyílik meg a világ egy másik dimenzióba.

De hogy az elején kezdjem. Az Esztergom közelében fekvő Bajnán, a katolikus egyház helyi képviselője Nyíri Róbert plébános, és a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetősége 2008. nyár elején a dolgozók esti iskolájának beindítására tett kísérletet. A lehetőségek továbbgondolásába Tokár János atya, a Ferences Gimnázium igazgatója is bekapcsolódott, és szeptemberre, miután a szükséges dokumentációk és engedélyek megszülettek, kezdődhetett a tanítás. A diákok megismerkedtek a tanárokkal, tanítási stílusukkal, elvárásaikkal, s egyáltalán a dolgozók esti iskolájának általános követelményeivel, és … a Ferences szerzetesrend és a Gimnázium történetével, szellemiségével.

Mégis valódi, egész képet az iskoláról akkor kaptunk igazán, amikor Assisi Szent Ferenc ünnepére ellátogattunk az intézménybe. Először végignéztük az iskolát, majd – miután bejutottunk a templomba – bekapcsolódtunk a Szent Ferenc halála (Transitus) emlékére végzett imádságokba.

Az imák, énekek végén János atya köszöntötte a hallgatóságot, elmagyarázta a jelvényen található szimbólumok jelentését és jelentőségét, majd a Gimnázium minden új diákja megkapta a maga saját ferences kitűzőjét. A bajnai tagintézmény hallgatóit János atya és Valér testvér (aki maga is cigány) tisztelte meg azzal, hogy a jelvényt felerősítette a ruhájukra.

A következőkben két diák vall arról, hogy neki mit jelent az, hogy a Ferences Gimnázium diákjai lehetnek.

Oláh Edina három kiskorú gyermek édesanyja. Fekete haját, barna bőrét és szemét látva mindenki számára hamar egyértelművé válik, hogy ő a cigány közösség tagja., amit ő cseppet sem bán, hiszen nyolc éve aktív képviselője a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak. A gimnáziumba való jelentkezését leginkább az motiválta, hogy munkahelyén, ahol szociális ápoló és gondozóként dolgozik, a szakmai előrelépését biztosítsa. Ezen kívül a tanulással nem titkolt szándéka a hiteles példamutatás gyermekei számára.

Büszke vagyok magamra, hogy olyan emberek közé kerülhettem, mint a ferencesek, illetve olyan helyre, mint ez az iskola. Meggyőződésem, hogy ezt a jelvényt kiérdemeltem az eddigi elkeseredett sorsom után. Erre a kitűzőre a Jó Isten érdemesnek tartott valamiért. A szerzeteseket, egyház képviselőit, testvéreket, apácákat én az Isten embereinek tekintem, így ahová János atya a ruhámra feltűzte, úgy ott is hagyom, mert erre mindig is büszke leszek.

Baranyainé, Erika a szomszédos Gyermely községből való. Mivel a helyi katolikus egyházközösség és a KARITÁSZ aktív tagja, még idejében hallott a gimnáziumról ahhoz, hogy bátorságát és önbizalmát összeszedve kis bíztatással jelentkezzen.

Külön boldogságot jelentett számára, hogy egyházi iskola tanáraitól tanulhat, hiszen, ahogyan mondja, a tudáson kívül hitbeli értékeket is átadnak a tanulóknak. Elárulta azt is, hogy először felmerült benne a gondolat, hogy mit is keres egy kisebbségi osztályban, ám mára látja, hogy milyen jó közösség formálódott az osztályból.

Nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy a Ferences iskola jelképét mi is, mint az esti iskola diákjai megkaptuk és viselhetjük. Úgy érezzük, hogy ezzel a jelvénnyel minket is teljesen befogadtak ebbe az iskolába. Sok figyelmességgel találkoztunk a templomban, ahol külön padsorok voltak lefoglalva csak a mi számunkra Ez is jelzésértékű: nekünk is van helyünk az ő közösségükben. Főleg mi lányok, asszonyok voltunk jobban megtisztelve, hiszen ebbe az iskolába nők még nem tanultak. Büszkék lehetünk rá, hogy olyan neves iskolába járhatunk, ahonnan sok híres ember került ki.

Bizony bennem felmerült a kérdés: vajon méltó vagyok-e én, hogy ennek a közösségnek a tagja lehetek?

Férfiak és nők, édesanyák és édesapák, lányok és fiúk, cigányok és magyarok, idősebbek és fiatalabbak, vagyis a rendhagyó ferences diákok, miután mellükön a kapott kitűzővel helyet foglaltak a padokban, szemlátomást ragyogott az arcuk. Tekintetükben meghatódás, mozdulataikban a megrendülés, szívükben öröm, lelkükben nyugalom; a jelvény számukra nem csak a liliom létét, Jézus és Assisi Szent Ferenc ölelkező karját jelentik. Mindinkább bizonyosságot arra, hogy elnyerésével életük további részében személyes sorsuk elfogadására és az iskolával járó terhek elviselésére ezáltal alkalmassá váltak.

Kissné Oláh Anita
Bajna Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata, Szervező

Link: http://www.kpszti.hu/magyar/mesterestanitvany/unnepeink/temesvari_pelbart_ferences_gimnazium_esztergom.doc

A ferences gimnáziumok sikeresek a romák körében

A Komárom-Esztergom megyei Bajna község önkormányzata kezdeményezésére egy évvel ezelőtt esti tagozatú gimnázium kezdte meg működését a településen, elsősorban – de nem kizárólag – a cigány lakosság felzárkóztatása céljából.

A képviselőtestület, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat és a falu plébánosa az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumot kérte fel a szakmai háttér, vagyis a pedagógusok biztosítására, valamint az iskola fenntartására. Tokár Imre János igazgató és a ferences szerzetesekből és civilekből álló tantestület örömmel vállalta a feladatot.

Az esti tagozat diákjainak közel fele a cigány kisebbséghez tartozik. A tanév végén huszonhat diák kapott bizonyítványt az első osztály sikeres elvégzéséről. Az évzárót a falu katolikus templomában tartották, közölte Szerdahelyi Csongor, a Ferences Sajtóközponttól.

A tanév során a tantárgyi ismeretek elsajátítása mellett számos közös programon is részt vettek. Szent Ferenc napján Esztergomba kirándultak, ahol Tokár János ferences igazgató „frankás” jelvénnyel, vagyis a ferences diákok jellegzetes kitűzőjével ajándékozta meg az estis diákokat, és túráztak a Gerecsében is, ahol megtekintették a Serédi Jusztinián bíboros által építtetett nyaralót. A diákok találkoztak Povpa Valér Kárpátaljáról származó roma ferencessel is, akivel hamar megértették egymást.

Bajnán romungró cigány közösség él, akiknek anyanyelvük magyar, hagyományuk látványosan legfeljebb csak temetéskor nyilvánul meg, hétköznapjaikat magyarként élik. A helybeli cigány kisebbségi önkormányzatnak immár hét éve vezetője a katolikus főiskolán tanuló leendő szociálpedagógus, Kissné Oláh Anita.

Az alapítók szerint a kezdeményezés megtérülő befektetésnek látszik. A megyei szintű cigány kisebbségi önkormányzat a megyei rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködés értelmében 2009-ben rendészeti pályára irányító roma programot indított Komárom-Esztergom megyében, amelybe a bajnai gimnáziumból már hét roma fiatal be is kapcsolódott. Az esztergomi ferences gimnázium pedig további olyan településeken tervezi az esti tagozat beindítását, ahol magas a cigány kisebbség aránya.

Link: http://portal.c-press.hu/200907095125/belfold/a-ferences-gimnaziumok-sikeresek-a-romak-koreben.html